71 kapcsolatok: Észak-Magyarország, Bakó Ferenc, Barokk építészet Magyarországon, Bodony, Cigányok, Domoszló, Eger, Európa, Fáy András, Grassalkovich család, Gyöngyös (település), Heves vármegye, II. Rákóczi Ferenc, Ilona-völgyi-vízesés, Január 1., Károlyi család, Kékes, Közlekedési Múzeum, Kemence (építmény), Kisnána, Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal, Kossuth Lajos, Kristályüveg, Magyar Szocialista Párt, Magyarok, Magyarország, Markaz, Mária Terézia magyar királynő, Mátra, Mátraderecske, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Orczy család, Orczy József, Palócok, Parádfürdő, Parádi-Tarna, Parádsasvár, Pétervásárai járás, Rákóczi-család, Recsk, Recsk-Parádfürdő vasútállomás, Rendszerváltás Magyarországon, Schwalm Edit, Szabad Demokraták Szövetsége, Szokup Lajos, Timsó, Ybl Miklós, 1506, 17. század, 1763, ..., 1768, 1770, 1778, 1795, 1803, 1847, 1873, 1880, 1893, 1963, 1966, 1971, 20. század, 2000, 2001, 2007, 2013, 2015, 24 118-as mellékút (Magyarország), 24 135-ös mellékút (Magyarország), 24-es főút (Magyarország). Bővíteni index (21 több) »
Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: Parád és Észak-Magyarország · Többet látni »
Bakó Ferenc
Bakó Ferenc (Nagyvárad, 1917. augusztus 28. – Eger, 1998. november 14.) magyar etnográfus, muzeológus, Bakó Jenő úszó, mesteredző testvére.
Új!!: Parád és Bakó Ferenc · Többet látni »
Barokk építészet Magyarországon
Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.
Új!!: Parád és Barokk építészet Magyarországon · Többet látni »
Bodony
Bodony község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Parád és Bodony · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Parád és Cigányok · Többet látni »
Domoszló
Domoszló község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Új!!: Parád és Domoszló · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Parád és Eger · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Parád és Európa · Többet látni »
Fáy András
Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
Új!!: Parád és Fáy András · Többet látni »
Grassalkovich család
A gyaraki herceg és gróf Grassalkovich család egy mára már kihalt, magyar nemesi család.
Új!!: Parád és Grassalkovich család · Többet látni »
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Új!!: Parád és Gyöngyös (település) · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Parád és Heves vármegye · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Parád és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Ilona-völgyi-vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála.
Új!!: Parád és Ilona-völgyi-vízesés · Többet látni »
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Új!!: Parád és Január 1. · Többet látni »
Károlyi család
A nagykárolyi Károlyi család grófi címerének egyik változata A nagy-károlyi gróf Károlyi család (18. század előtti másik írásmódja Károly) egyike az ősi magyar főnemesi családoknak.
Új!!: Parád és Károlyi család · Többet látni »
Kékes
A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.
Új!!: Parád és Kékes · Többet látni »
Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma volt, mely országos gyűjtőkörrel, állami fenntartásban működő létesítmény volt, Budapest XIV. kerületében, a Városligetben.
Új!!: Parád és Közlekedési Múzeum · Többet látni »
Kemence (építmény)
Kenyérsütés kemencében Kemence ábrázolása 1568-ból Szögletes alakú kemence Szabadtéri kemence A kemence az egyik legősibb, ember által épített tűzhely, tűzrakóhely-típus.
Új!!: Parád és Kemence (építmény) · Többet látni »
Kisnána
Kisnána község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Új!!: Parád és Kisnána · Többet látni »
Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal
| A Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal a MÁV 84-es számú, egyvágányú, nem villamosított, 55 km hosszú mellékvonala.
Új!!: Parád és Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Parád és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kristályüveg
hiperrealista festménye, a ''Sárgadinnye ólomüveg tálon (Fruttiera di cristallo con meloni)'' A kristályüveg olyan, kis vastartalmú, igen jó minőségű üveg, aminek anyagához a fénytörést javító (a törésmutatót növelő) anyagokat adagolnak.
Új!!: Parád és Kristályüveg · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Parád és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Parád és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Parád és Magyarország · Többet látni »
Markaz
Markaz község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Új!!: Parád és Markaz · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Parád és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Parád és Mátra · Többet látni »
Mátraderecske
Mátraderecske község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Parád és Mátraderecske · Többet látni »
Nagyközség (önkormányzati rendszer)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.
Új!!: Parád és Nagyközség (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Orczy család
'''A báró Orczy család címere''' A nemes és báró orci Orczy család Somogy vármegye egyik legrégibb magyar nemesi családja.
Új!!: Parád és Orczy család · Többet látni »
Orczy József
Orczy József (Tarnaörs, 1746. szeptember 20. – Gyöngyös, 1804. december 14.) az Orczy-kert továbbfejlesztője, Békés vármegye főispáni helytartója, Zemplén vármegye főispánja.
Új!!: Parád és Orczy József · Többet látni »
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Új!!: Parád és Palócok · Többet látni »
Parádfürdő
Parádfürdő a Heves vármegye Pétervásárai járásában fekvő Parád nagyközség egyik településrésze.
Új!!: Parád és Parádfürdő · Többet látni »
Parádi-Tarna
A Parádi-Tarna a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Parád és Parádi-Tarna · Többet látni »
Parádsasvár
Parádsasvár község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Parád és Parádsasvár · Többet látni »
Pétervásárai járás
A Pétervásárai járás Heves vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Parád és Pétervásárai járás · Többet látni »
Rákóczi-család
A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.
Új!!: Parád és Rákóczi-család · Többet látni »
Recsk
Recsk nagyközség Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Parád és Recsk · Többet látni »
Recsk-Parádfürdő vasútállomás
Recsk-Parádfürdő vasútállomás egy megszűnt Heves vármegyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltetett Recsk településen.
Új!!: Parád és Recsk-Parádfürdő vasútállomás · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Parád és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Schwalm Edit
Csiffáryné Schwalm Edit (Dévaványa, 1946. február 21. – 2023. március 8. előtt) magyar néprajzkutató, muzeológus, múzeumigazgató-helyettes, a Palócföld kutatója.
Új!!: Parád és Schwalm Edit · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Parád és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szokup Lajos
Szokup Lajos (Parád, 1920. – 2017. február 15.) magyar üvegipari szakember, szakpolitikus.
Új!!: Parád és Szokup Lajos · Többet látni »
Timsó
Timsó (KAl(SO4)2·12H2O) A timsó egyrészt egy konkrét vegyületet, a kálium-alumínium-timsót (alumínium-kálium-szulfát), másrészt a szervetlen vegyületek egy csoportját jelenti.
Új!!: Parád és Timsó · Többet látni »
Ybl Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ybl Miklós (építész, 1814–1891).
Új!!: Parád és Ybl Miklós · Többet látni »
1506
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1506 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Parád és 17. század · Többet látni »
1763
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1763 · Többet látni »
1768
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1768 · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1770 · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1778 · Többet látni »
1795
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1795 · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1803 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1847 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1873 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1880 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1893 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1963 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1966 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 1971 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Parád és 20. század · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 2000 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Parád és 2001 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Parád és 2007 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Parád és 2013 · Többet látni »
2015
---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Parád és 2015 · Többet látni »
24 118-as mellékút (Magyarország)
A 24 118-as számú mellékút a Heves vármegyei Parádtól észak felé, Bodonyig húzódik.
Új!!: Parád és 24 118-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
24 135-ös mellékút (Magyarország)
A 24 135-ös számú mellékút a Heves vármegyei Parád és a falu részét képező Parádóhuta között húzódik.
Új!!: Parád és 24 135-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
24-es főút (Magyarország)
A 24-es számú főút Gyöngyöst és Egert köti össze a Mátra és a Bükk-vidék hegyein keresztül.
Új!!: Parád és 24-es főút (Magyarország) · Többet látni »