Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
77 kapcsolatok: Akindzsi, Ali basa, Aszab, Augusztus 10., Augusztus 11., Ausztria, Bánlaky József, Bozók, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1542), Budapest, Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938), Csehek, Csehország (történelmi tartomány), Diakovári csata, Drégely, Drégely vára, Egeg, Eger, Erasmus von Teufel, Erdély, Fülek, Habsburg-család, Hadtörténelmi Közlemények, Hajdúk, Hont vármegye, I. Ferdinánd magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, Ipoly, Ipolyság, Itália, Jókai Mór, Kara Ahmed, Kereszténység, Kolozsvár, Korpona (Szlovákia), Léva, Lőpor, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Maros, Matunák Mihály, Morvák, Muskétás, Német-római Birodalom, Németek, Olaszok, Oszmán Birodalom, Palást (település), ..., Pasa, Pápa (egyházfő), Pika, Sbardelatti Ágoston, Sforza Pallavicini, Spanyolok, Spanyolország, Szeged, Szentandrási csata, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szondy György (várkapitány), Szpáhi, Török hódoltság, Törökök, Temesvár, Thury György, Tinódi Lantos Sebestyén, Vatikán, Vármegye, Veszprém, Vezír (török), Zólyom, 1542, 1551, 1552, 1985. Bővíteni index (27 több) »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Palásti csata és Akindzsi · Többet látni »
Ali basa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hadim Ali pasa.
Új!!: Palásti csata és Ali basa · Többet látni »
Aszab
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.
Új!!: Palásti csata és Aszab · Többet látni »
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Új!!: Palásti csata és Augusztus 10. · Többet látni »
Augusztus 11.
Névnapok: Tiborc, Zsuzsanna + Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.
Új!!: Palásti csata és Augusztus 11. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Palásti csata és Ausztria · Többet látni »
Bánlaky József
Doberdói Bánlaky József, 1931-ig Breit József (Lugos, 1863. február 14. – Üllő, 1945. október 12.) honvéd altábornagy, hadtörténész.
Új!!: Palásti csata és Bánlaky József · Többet látni »
Bozók
Bozók (szlovákul Bzovík) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában.
Új!!: Palásti csata és Bozók · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Palásti csata és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: Palásti csata és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Palásti csata és Budapest · Többet látni »
Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)
A Budapesti Hírlap 1881.
Új!!: Palásti csata és Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938) · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Palásti csata és Csehek · Többet látni »
Csehország (történelmi tartomány)
A történelmi Csehország tartomány (latinul Bohemia) a mai Csehország területének nyugati és középső részén elhelyezkedő történelmi régió, amely az egykori Cseh Királyság területével egyezik meg a Morva Őrgrófság nélkül, így tehát nem azonos a Morvaországot is magába foglaló mai Csehországgal, azaz a Cseh Köztársasággal.
Új!!: Palásti csata és Csehország (történelmi tartomány) · Többet látni »
Diakovári csata
A diakovári csata más néven djákóvári csata, gorjáni csata (horvátul Bitka kod Đakova, németül Schlacht bei Djakowar, vagy Schlacht bei Gorjan) az oszmán-törököknek a osztrák-magyar-horvát-német-cseh sereg felett aratott győzelme 1537.
Új!!: Palásti csata és Diakovári csata · Többet látni »
Drégely
#ÁTIRÁNYÍTÁS Drégelypalánk.
Új!!: Palásti csata és Drégely · Többet látni »
Drégely vára
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
Új!!: Palásti csata és Drégely vára · Többet látni »
Egeg
Egeg (szlovákul Hokovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Palásti csata és Egeg · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Palásti csata és Eger · Többet látni »
Erasmus von Teufel
Erasmus von Teufel (? – Konstantinápoly, 1552) I. Ferdinánd Habsburg-császár egyik osztrák hadvezére, részt vett Bécs első török ostromában és az 1552-es palásti csatában.
Új!!: Palásti csata és Erasmus von Teufel · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Palásti csata és Erdély · Többet látni »
Fülek
Fülek magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.
Új!!: Palásti csata és Fülek · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Palásti csata és Habsburg-család · Többet látni »
Hadtörténelmi Közlemények
A Hadtörténelmi Közlemények a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum negyedévente megjelenő, elsősorban hadtörténeti, hadászati, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó tudományos folyóirata.
Új!!: Palásti csata és Hadtörténelmi Közlemények · Többet látni »
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Új!!: Palásti csata és Hajdúk · Többet látni »
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Palásti csata és Hont vármegye · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Palásti csata és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Palásti csata és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Palásti csata és Ipoly · Többet látni »
Ipolyság
Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Palásti csata és Ipolyság · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Palásti csata és Itália · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Palásti csata és Jókai Mór · Többet látni »
Kara Ahmed
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Ahmed pasa.
Új!!: Palásti csata és Kara Ahmed · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Palásti csata és Kereszténység · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Palásti csata és Kolozsvár · Többet látni »
Korpona (Szlovákia)
Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.
Új!!: Palásti csata és Korpona (Szlovákia) · Többet látni »
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Új!!: Palásti csata és Léva · Többet látni »
Lőpor
Egy adag feketelőporA lőpor legkorábbi kínai nyelvű leírása egy 1044-ből ismert katonai kéziratban A lőpor (vagy puskapor) nagy gázkibocsátással égő robbanószer.
Új!!: Palásti csata és Lőpor · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Palásti csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Palásti csata és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Palásti csata és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Palásti csata és Maros · Többet látni »
Matunák Mihály
Matunák Mihály (Nagysurány, 1866. július 17. – Körmöcbánya, 1932. december 5.) római katolikus pap, tanár, történész, turkológus, levéltáros.
Új!!: Palásti csata és Matunák Mihály · Többet látni »
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
Új!!: Palásti csata és Morvák · Többet látni »
Muskétás
Holland muskétás. Jacob de Gheyn színezett metszete 1608-ból. A muskétás a muskétát használó fegyveres, az első lőfegyveres gyalogos katona.
Új!!: Palásti csata és Muskétás · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Palásti csata és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Palásti csata és Németek · Többet látni »
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Új!!: Palásti csata és Olaszok · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Palásti csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palást (település)
Palásthy kastély- ma magyar tannyelvű, egyházi iskola Az Ivánka kúria ma cserkészház Palást (szlovákul Plášťovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Palásti csata és Palást (település) · Többet látni »
Pasa
Kara Musztafa pasa (1634–1683) Mohamed Ali pasa (1769–1849) A pasa (törökül Paşa, magyarosan basa) az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság, cím volt.
Új!!: Palásti csata és Pasa · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Palásti csata és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pika
Svájci lándzsások harca a német pikás landsknechtek ellen A pika (angolul: pike, németül: Pike, Spiess, ill. Spieß, franciául és portugálul: pique, hollandul: piek, svéd és norvég nyelven pik) a hosszú lándzsák típusai közé tartozó szálfegyver.
Új!!: Palásti csata és Pika · Többet látni »
Sbardelatti Ágoston
Dudics János Ágoston, Sbardellati, Sbardelatti, Dudith (1500. – Palást, 1552. augusztus 10.) megyés püspök.
Új!!: Palásti csata és Sbardelatti Ágoston · Többet látni »
Sforza Pallavicini
Pallavicini Sforza (? – 1585) a család lombardiai ágából származó olasz condottiere, császári generális.
Új!!: Palásti csata és Sforza Pallavicini · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: Palásti csata és Spanyolok · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Palásti csata és Spanyolország · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Palásti csata és Szeged · Többet látni »
Szentandrási csata
A Szentandrási csata (románul Bătălia de la Sânandrei, németül Schlacht bei Sanktandreas) Arad közelében, a Maros jobb partján lezajlott csata, a mai Temesszentandrásnál a szegedi, valamint bihari hajdúk és a törökök között 1552-ben, Temesvár ostroma során.
Új!!: Palásti csata és Szentandrási csata · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Palásti csata és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Palásti csata és Szlovákia · Többet látni »
Szondy György (várkapitány)
Szondy György vagy Szondi György (1504. k. – Drégely vára, 1552. július 9.) katona, Drégely várának hős kapitánya volt.
Új!!: Palásti csata és Szondy György (várkapitány) · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Palásti csata és Szpáhi · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Palásti csata és Török hódoltság · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Palásti csata és Törökök · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Palásti csata és Temesvár · Többet látni »
Thury György
Thury György (1519 körül – Orosztony, 1571. április 2.) végvári vitéz, várkapitány, a „magyar el Cid”, Bars vármegye főispánja.
Új!!: Palásti csata és Thury György · Többet látni »
Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.
Új!!: Palásti csata és Tinódi Lantos Sebestyén · Többet látni »
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Új!!: Palásti csata és Vatikán · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Palásti csata és Vármegye · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Palásti csata és Veszprém · Többet látni »
Vezír (török)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vezír (muszlim méltóság).
Új!!: Palásti csata és Vezír (török) · Többet látni »
Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Új!!: Palásti csata és Zólyom · Többet látni »
1542
Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.
Új!!: Palásti csata és 1542 · Többet látni »
1551
Nincs leírás.
Új!!: Palásti csata és 1551 · Többet látni »
1552
Nincs leírás.
Új!!: Palásti csata és 1552 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Palásti csata és 1985 · Többet látni »
