Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
131 kapcsolatok: Afrika, Afrotheria, Ammoniteszek, Antarktisz, Araukáriafélék, Atlanti-óceán, Ausztrália (kontinens), Észak-Amerika, Északi-tenger, Békák, Bering-földhíd, Berruornis, Bogarak, Bovtiskai kráter, Champsosaurus, Chicxulub-kráter, Choristodera, Csótányok, Csendes-óceán, Csigák, Dél-Amerika, Dekkán-fennsík, Dinoszauruszok, Egyenesszárnyúak, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eocén, Erszényesek, Esőerdő, Eulipotyphla, Eurázsia, Földtörténet, Fitoplankton, Forrópont, Foszfátion, Futómadár-szabásúak, Galápagos-szigetek, Gastornis, Gödényalakúak, Görög nyelv, Globális felmelegedés, Gondwana (őskontinens), Grönland, Gyíkok, Gyilokmadarak, Harasztok, Hártyásszárnyúak, Heringcápa-alakúak, Himalája, Időszak (földtörténet), ..., Indiai szubkontinens, Irídium, Izland, Jeges-tenger, Jordánia, Kagylók, Kainozoikum, Kardhal, Kékcápaalakúak, Kérészek, Kígyók, Kőtiszafafélék, Kisbolygó, Kolumbia, Kor (földtörténet), Kréta (időszak), Kréta–tercier kihalási esemény, Krokodilok, Laurázsia, Légyalkatúak, Lúdalakúak, Lepkék, Likacsosházúak, Lombhullató növény, Makrélafélék, Mangroveerdő, Méhlepényesek, Mesonychia, Metán-hidrát, Mezozoikum, Multituberculata, Mya (időegység), Nyilascsukafélék, Nyitvatermők, Otodus, Paleogén, Panama-földszoros, Patagónia, Páfrányok, Páratlanujjú patások, Percomorpha, Pikkelyes hüllők, Plankton, Pteroszauruszok, Ragadozók, Rágcsálók, Recésszárnyú fátyolkák, Repenomamus, Rojtosszárnyúak, Sáskák, Siva-kráter, Skandinávia, Skócia, Skye, Sugarasúszójú halak, Szavanna, Szén, Sziklás-hegység, Szitakötők, Tüskésmakréla-félék, Tegzesek, Teknősök, Termeszek, Tethys-óceán, Texas, Titanoboa, Toboztermők, Tobzoskák, Tojásrakó emlősök, Triász, Tunézia, Tyúkalakúak, Ukrajna, Valódi korpafüvek, Vanádium, Vendégízületesek, Waimanu, Wyoming, Yucatán-félsziget, Zárvatermők, Zsurlók. Bővíteni index (81 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Paleocén és Afrika · Többet látni »
Afrotheria
Az Afrotheria (szó szerint „afrikai állatok”) az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Új!!: Paleocén és Afrotheria · Többet látni »
Ammoniteszek
Ezen a két Craspedites példányon jól láthatók a lakókamrák válaszfalainak felszíni metszetei, a lobavonalak Új-Zélandon talált óriás ammonitesz ''(Lytoceras taharoaensis)'' fosszíliája Az ammoniteszek (magyar kládnevükön előrenéző szifótölcséres fejlábúak) kihalt tengeri állatok, a puhatestűek (Mollusca) törzsében a fejlábúak osztályába sorolt ammonoideák névadó alosztálya.
Új!!: Paleocén és Ammoniteszek · Többet látni »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Paleocén és Antarktisz · Többet látni »
Araukáriafélék
A jura időszakban megkövesült araukária magok(Argentína, Patagónia) Az araukáriafélék (Araucariaceae) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó fenyőalakúak (Pinales) rendjének egyik, ősi családja.
Új!!: Paleocén és Araukáriafélék · Többet látni »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Új!!: Paleocén és Atlanti-óceán · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Paleocén és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Paleocén és Észak-Amerika · Többet látni »
Északi-tenger
Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.
Új!!: Paleocén és Északi-tenger · Többet látni »
Békák
Barna varangy ''(Bufo bufo)'' úszás közben A békák vagy farkatlan kétéltűek Anura 5000-nél is több faja a kétéltűek osztályán belül a Salientia klád egyik rendszertani rendjét alkotja.
Új!!: Paleocén és Békák · Többet látni »
Bering-földhíd
A Bering-földhíd kiterjedése a Würm-glaciális idején, amikor a tengerszint kb. 120 méterrel csökkent A Bering-földhíd vagy Beringia Alaszkát és Kelet-Szibériát (Csukcsföldet) kötötte össze egyes jégkorszakokban, amikor a világtenger szintjének csökkenése miatt a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott.
Új!!: Paleocén és Bering-földhíd · Többet látni »
Berruornis
Az Berruornis a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a Sophiornithidae családjához tartozó kihalt nem.
Új!!: Paleocén és Berruornis · Többet látni »
Bogarak
A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Bogarak · Többet látni »
Bovtiskai kráter
A bovtiskai becsapódási kráter Ukrajna Kirovohradi területén, Bovtiska falu közelében található.
Új!!: Paleocén és Bovtiskai kráter · Többet látni »
Champsosaurus
A ''Champsosaurus'' csontváza A ''Champsosaurus laramiensis'' koponyája A Champsosaurus a diapsida hüllők egyik kihalt neme, amely a Choristodera rendbe tartozik.
Új!!: Paleocén és Champsosaurus · Többet látni »
Chicxulub-kráter
A Chicxulub-kráter a Yucatánon: a radartopográfia 170 kilométer átmérőjű krátert mutatott ki, a szegélyénél található víznyelők (cenoték) arra utalnak, hogy a becsapódás óceáni medencét hagyhatott maga után. A kráter gravitációs anomália-térképe. A Chicxulub-kráter (ejtsd) egy óriási, ősi becsapódási kráter, melynek nyomai a mexikói Yucatán-félszigeten, illetve annak közelében, a tengeraljzaton maradtak fenn.
Új!!: Paleocén és Chicxulub-kráter · Többet látni »
Choristodera
A Choristodera a félig vízi életmódhoz alkalmazkodott diapsida hüllők egyik rendje, amely a középső jura vagy a késő triász és a kora miocén kor között létezett.
Új!!: Paleocén és Choristodera · Többet látni »
Csótányok
A csótányok (Blattodea) a rovarok (Insecta) osztályában az újszárnyúak (Neoptera) egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Csótányok · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Paleocén és Csendes-óceán · Többet látni »
Csigák
Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.
Új!!: Paleocén és Csigák · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Paleocén és Dél-Amerika · Többet látni »
Dekkán-fennsík
A Dekkán-fennsík (angolul Deccan Plateau) India fő hegyvonulatai között A Dekkán (marathi दख्खन) hatalmas fennsík Indiában, amely elfoglalja az ország középső és déli részének jó részét.
Új!!: Paleocén és Dekkán-fennsík · Többet látni »
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Új!!: Paleocén és Dinoszauruszok · Többet látni »
Egyenesszárnyúak
Az egyenesszárnyúak (Orthoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Egyenesszárnyúak · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Paleocén és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Paleocén és Emlősök · Többet látni »
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Új!!: Paleocén és Eocén · Többet látni »
Erszényesek
Az erszényesek (Marsupialia) az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egyik alosztályágát alkotják.
Új!!: Paleocén és Erszényesek · Többet látni »
Esőerdő
monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
Új!!: Paleocén és Esőerdő · Többet látni »
Eulipotyphla
Az Eulipotyphla az emlősök (Mammalia) osztályának és a Laurasiatheria öregrendjének egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Eulipotyphla · Többet látni »
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Új!!: Paleocén és Eurázsia · Többet látni »
Földtörténet
A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
Új!!: Paleocén és Földtörténet · Többet látni »
Fitoplankton
Kovamoszatok, a fitoplankton leggyakoribb képviselői A fitoplankton a plankton közösség autotróf élőlényeinek összessége.
Új!!: Paleocén és Fitoplankton · Többet látni »
Forrópont
A forrópontok (vagy forrófoltok) a litoszféra olyan pontjai, amelyek az aktív peremszegélyektől távol, köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) fölött helyezkednek el.
Új!!: Paleocén és Forrópont · Többet látni »
Foszfátion
A foszfátion szervetlen, összetett anion, kémiai képlete.
Új!!: Paleocén és Foszfátion · Többet látni »
Futómadár-szabásúak
A futómadár-szabásúak (Palaeognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik öregrendjét alkotják.
Új!!: Paleocén és Futómadár-szabásúak · Többet látni »
Galápagos-szigetek
A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 14 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus (és vulkanológiai szempontból az egyik legaktívabb) szigetcsoport a Csendes-óceánban.
Új!!: Paleocén és Galápagos-szigetek · Többet látni »
Gastornis
A Gastornis, vagy régebbi tudományos nevén Diatryma a madarak (Aves) osztályának a Gastornithiformes rendjébe, ezen belül a Gastornithidae családjába tartozó fosszilis madárnem, mely a késő paleocén és az eocén idején élt.
Új!!: Paleocén és Gastornis · Többet látni »
Gödényalakúak
A gödényalakúak (Pelecaniformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Gödényalakúak · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Paleocén és Görög nyelv · Többet látni »
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.
Új!!: Paleocén és Globális felmelegedés · Többet látni »
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Új!!: Paleocén és Gondwana (őskontinens) · Többet látni »
Grönland
Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Új!!: Paleocén és Grönland · Többet látni »
Gyíkok
A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Paleocén és Gyíkok · Többet látni »
Gyilokmadarak
A gyilokmadarak (Phorusrhacidae) a madarak (Aves) osztályába és kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.
Új!!: Paleocén és Gyilokmadarak · Többet látni »
Harasztok
A harasztokat Pteridophyta, Polypodiophyta vagy Filicophyta néven korábban a növények egyik törzsének tekintették, de abban a felosztásban – a közéjük sorolt korpafüvek miatt – nem alkottak monofiletikus csoportot.
Új!!: Paleocén és Harasztok · Többet látni »
Hártyásszárnyúak
A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) a rovarok osztályának (Insecta), a felsőrendű vagy szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályának egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Hártyásszárnyúak · Többet látni »
Heringcápa-alakúak
Homoki tigriscápa ''(Carcharias taurus)'' A heringcápa-alakúak (Lamniformes) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának egy rendje.
Új!!: Paleocén és Heringcápa-alakúak · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Paleocén és Himalája · Többet látni »
Időszak (földtörténet)
Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.
Új!!: Paleocén és Időszak (földtörténet) · Többet látni »
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Új!!: Paleocén és Indiai szubkontinens · Többet látni »
Irídium
Az irídium kémiai elem, vegyjele Ir, rendszáma 77, azaz a periódusos rendszer 77.
Új!!: Paleocén és Irídium · Többet látni »
Izland
Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Új!!: Paleocén és Izland · Többet látni »
Jeges-tenger
A Jeges-tenger vagy régebben Északi-Jeges-tenger, újabban helyenként Északi-sarki-óceán a világóceán északi-sarki része.
Új!!: Paleocén és Jeges-tenger · Többet látni »
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Új!!: Paleocén és Jordánia · Többet látni »
Kagylók
''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Új!!: Paleocén és Kagylók · Többet látni »
Kainozoikum
emlős, mesonyx az eocén korszakban A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.
Új!!: Paleocén és Kainozoikum · Többet látni »
Kardhal
A kardhal (Xiphias gladius) a sügéralakúak rendjébe tartozó halfaj, amely a Xiphias nem egyetlen recens faja.
Új!!: Paleocén és Kardhal · Többet látni »
Kékcápaalakúak
A kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának egy rendje.
Új!!: Paleocén és Kékcápaalakúak · Többet látni »
Kérészek
A kérészek (Ephemeroptera) a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje.
Új!!: Paleocén és Kérészek · Többet látni »
Kígyók
A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.
Új!!: Paleocén és Kígyók · Többet látni »
Kőtiszafafélék
A kőtiszafafélék vagy podokarpuszfélék (Podocarpaceae) a fenyőalakúak rendjének egy családja.
Új!!: Paleocén és Kőtiszafafélék · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Paleocén és Kisbolygó · Többet látni »
Kolumbia
Kolumbia (spanyol: Colombia) vagy hivatalos nevén Kolumbiai Köztársaság (República de Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország.
Új!!: Paleocén és Kolumbia · Többet látni »
Kor (földtörténet)
A kor a földtörténeti időskálán a időszaknál rövidebb egység, az időszakot tagolja részekre.
Új!!: Paleocén és Kor (földtörténet) · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Paleocén és Kréta (időszak) · Többet látni »
Kréta–tercier kihalási esemény
Egy kisbolygó-becsapódás művészi ábrázolása erózió feltárta a K-T határt A kréta–tercier kihalási esemény (röviden K-T esemény) 66 millió évvel ezelőtt következett be, a kréta és a tercier (harmadidőszak) határán.
Új!!: Paleocén és Kréta–tercier kihalási esemény · Többet látni »
Krokodilok
Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.
Új!!: Paleocén és Krokodilok · Többet látni »
Laurázsia
Laurázsia egy szuperkontinens volt, amely a Pangea nevű szuperkontinens késő mezozoikumi széttöredezése után jött létre.
Új!!: Paleocén és Laurázsia · Többet látni »
Légyalkatúak
A légyalkatúak vagy rövidcsápú kétszárnyúak, rövidcsápúak (Brachycera) az ízeltlábúak törzsének a rovarok (Insecta) osztályába és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Paleocén és Légyalkatúak · Többet látni »
Lúdalakúak
A lúdalakúak (Anseriformes) a madarak osztályának egy rendje.
Új!!: Paleocén és Lúdalakúak · Többet látni »
Lepkék
A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje.
Új!!: Paleocén és Lepkék · Többet látni »
Likacsosházúak
A likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera – latin foramen.
Új!!: Paleocén és Likacsosházúak · Többet látni »
Lombhullató növény
A botanikában lombhullató (ismert még mint: levélhullató, lombváltó vagy nyárizöld) növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő lágy szárú növényeket nevezzük, melyek az év valamely részében elhullajtják a leveleiket (abszcisszió).
Új!!: Paleocén és Lombhullató növény · Többet látni »
Makrélafélék
Adria partján. A vonuló tonhalak megfigyelésére figyelő ilyen árbócok szolgáltak. A létraszerű építmény felső végén egy ülés volt, ebben tartózkodott a tonhalak vonulását figyelő halász. Ahogy megérkezett a halraj, a csónakokban várakozó halászok a fenn ülő kémlelő utasításai szerint vetették ki a hálóikat A makrélafélék (Scombridae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Paleocén és Makrélafélék · Többet látni »
Mangroveerdő
A mangroveerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.
Új!!: Paleocén és Mangroveerdő · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Paleocén és Méhlepényesek · Többet látni »
Mesonychia
A Mesonychia („középmancsosok”, korábbi nevükön Acreodi') a ragadozó, patás emlősök rendje, a párosujjú patások (Artiodactyla) és a bálnák kihalt rokonai.
Új!!: Paleocén és Mesonychia · Többet látni »
Metán-hidrát
Égő metán-hidrát A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt.
Új!!: Paleocén és Metán-hidrát · Többet látni »
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Új!!: Paleocén és Mezozoikum · Többet látni »
Multituberculata
A Multituberculata egy rágcsálószerű emlőscsoport, amely körülbelül 120 millió éven át létezett a földtörténet leghosszabb emlős fejlődési vonalaként, de végül a késő paleocénben kezdődött hanyatlást követően az oligocén kor elején kipusztult.
Új!!: Paleocén és Multituberculata · Többet látni »
Mya (időegység)
A mya (vagy m.y.a.) időegység, az angol „million years ago”, azaz „millió évvel ezelőtt” kifejezés rövidítése.
Új!!: Paleocén és Mya (időegység) · Többet látni »
Nyilascsukafélék
A nyilascsukafélék vagy barrakudák (Sphyraenidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Paleocén és Nyilascsukafélék · Többet látni »
Nyitvatermők
A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermaophyta) egyik nagy csoportja.
Új!!: Paleocén és Nyitvatermők · Többet látni »
Otodus
Az Otodus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó porcos halnem.
Új!!: Paleocén és Otodus · Többet látni »
Paleogén
Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.
Új!!: Paleocén és Paleogén · Többet látni »
Panama-földszoros
250px A Panama-földszoros (spanyolul:Tapón del Darién) egy nagy, érintetlen mocsaras–erdős terület, amely a közép-amerikai Panama Darién tartományát választja el a dél-amerikai Kolumbiától.
Új!!: Paleocén és Panama-földszoros · Többet látni »
Patagónia
''Patagónia'' az elterjedt definíció szerint (narancsszínnel) Perito Moreno-gleccser A Nahuel Huapi-tó, az argentínai Bariloche közelében Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik.
Új!!: Paleocén és Patagónia · Többet látni »
Páfrányok
A páfrányok (Pterophyta) a harasztok törzsének egyik altörzse.
Új!!: Paleocén és Páfrányok · Többet látni »
Páratlanujjú patások
A páratlanujjú patások (Perissodactyla) az emlősök osztályának (Mammalia), a Laurasiatheria öregrendnek egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Páratlanujjú patások · Többet látni »
Percomorpha
A Percomorpha a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, azon belül a Acanthopterygii öregrendbe tartozó halrendek rendszertani csoportja 244 család több mint fajával.
Új!!: Paleocén és Percomorpha · Többet látni »
Pikkelyes hüllők
A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Új!!: Paleocén és Pikkelyes hüllők · Többet látni »
Plankton
Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége.
Új!!: Paleocén és Plankton · Többet látni »
Pteroszauruszok
A pteroszauruszok (Pterosauria) (ejtsd: pteroszaurusz, görög πτερόσαυρος, pteroszaurosz, azaz „szárnyas gyík”) repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek.
Új!!: Paleocén és Pteroszauruszok · Többet látni »
Ragadozók
Farkas ''(Canis lupus)'' Borjúfóka ''(Phoca vitulina)'' Szibériai tigris ''(Panthera tigris altaica)'' A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Paleocén és Ragadozók · Többet látni »
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Új!!: Paleocén és Rágcsálók · Többet látni »
Recésszárnyú fátyolkák
A recészárnyú fátyolkák vagy röviden recésszárnyúak (Neuroptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik rendje.
Új!!: Paleocén és Recésszárnyú fátyolkák · Többet látni »
Repenomamus
A Repenomamus az emlősök (Mammalia) osztályának Gobiconodonta rendjébe, ezen belül a Gobiconodontidae/Repenomamidae családjába tartozó nem.
Új!!: Paleocén és Repenomamus · Többet látni »
Rojtosszárnyúak
A rojtosszárnyúak (tripszek, hólyagoslábúak Thysanoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje kb.
Új!!: Paleocén és Rojtosszárnyúak · Többet látni »
Sáskák
A sáskák (Acridoidea) az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe és a tojókampósok (Caelifera) alrendjébe tartozó öregcsalád.
Új!!: Paleocén és Sáskák · Többet látni »
Siva-kráter
A Siva-kráter egy tengeraljzaton levő képződmény, amely az Indiai-óceánban, Mumbaitól nyugatra található.
Új!!: Paleocén és Siva-kráter · Többet látni »
Skandinávia
Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.
Új!!: Paleocén és Skandinávia · Többet látni »
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Új!!: Paleocén és Skócia · Többet látni »
Skye
Skye (angolul Isle of Skye, skót gaelül An t-Eilean Sgitheanach) a Hebridák szigetcsoport egyik szigete, a Belső-Hebridák legnagyobb, egyúttal legészakibb tagja Skócia északnyugati partjainál.
Új!!: Paleocén és Skye · Többet látni »
Sugarasúszójú halak
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.
Új!!: Paleocén és Sugarasúszójú halak · Többet látni »
Szavanna
Tanzániában Szavanna rinocérosszal A szavanna növényföldrajzi értelemben a trópusi égövben található, a trópusi esőerdőket szegélyező vagy nagy területen helyettesítő füves puszta; éghajlattanilag a forró övezet része: az egyenlítői öv és a térítők mentén elhelyezkedő sivatagok közötti átmeneti zóna.
Új!!: Paleocén és Szavanna · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Paleocén és Szén · Többet látni »
Sziklás-hegység
A Sziklás-hegység (angolul Rocky Mountains vagy The Rockies) hegylánc Észak-Amerikában.
Új!!: Paleocén és Sziklás-hegység · Többet látni »
Szitakötők
A szitakötők (Odonata) lárvakorukban édesvízben fejlődő, ragadozó rovarok.
Új!!: Paleocén és Szitakötők · Többet látni »
Tüskésmakréla-félék
''Elagatis bipinnulata'' Rajz a ''Chloroscombrus chrysurus''ról A tüskésmakréla-félék (Carangidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Paleocén és Tüskésmakréla-félék · Többet látni »
Tegzesek
A tegzesek (Trichoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött rendje.
Új!!: Paleocén és Tegzesek · Többet látni »
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Új!!: Paleocén és Teknősök · Többet látni »
Termeszek
A termeszek (Isoptera) az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába és a csótányok rendjébe tartozó epifamilia.
Új!!: Paleocén és Termeszek · Többet látni »
Tethys-óceán
A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.
Új!!: Paleocén és Tethys-óceán · Többet látni »
Texas
Texas (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, amely az ország déli-délnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Paleocén és Texas · Többet látni »
Titanoboa
A Titanoboa (jelentése „titánboa”) egy a paleocén korban, mintegy 60–58 millió évvel ezelőtt élt kígyónem volt.
Új!!: Paleocén és Titanoboa · Többet látni »
Toboztermők
A toboztermők (Pinophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Új!!: Paleocén és Toboztermők · Többet látni »
Tobzoskák
A tobzoskák vagy tobzoskaalakúak (Pholidota) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Paleocén és Tobzoskák · Többet látni »
Tojásrakó emlősök
A tojásrakó emlősök (Prototheria) az emlősök osztályának (Mammalia) egyik alosztályát alkotják.
Új!!: Paleocén és Tojásrakó emlősök · Többet látni »
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Új!!: Paleocén és Triász · Többet látni »
Tunézia
Tunézia (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهورية التونسية) Észak-Afrika egy országa; a Magreb régió része.
Új!!: Paleocén és Tunézia · Többet látni »
Tyúkalakúak
A tyúkalakúak (Galliformes) a madarak osztályának egy rendje.
Új!!: Paleocén és Tyúkalakúak · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Paleocén és Ukrajna · Többet látni »
Valódi korpafüvek
A valódi korpafüvek (Lycopodiopsida) a korpafüvek törzsének (Lycopodiophyta) egyik osztálya, ahová a ma élő korpafüvek legismertebb és legfajgazdagabb csoportja, a korpafűfélék rendje (Lycopodiales) illetőleg családja (Lycopodiaceae) tartozik.
Új!!: Paleocén és Valódi korpafüvek · Többet látni »
Vanádium
A vanádium a periódusos rendszer 23-as rendszámú eleme.
Új!!: Paleocén és Vanádium · Többet látni »
Vendégízületesek
A vendégízületesek (Xenarthra) az emlősök osztályának egy öregrendje.
Új!!: Paleocén és Vendégízületesek · Többet látni »
Waimanu
A Waimanu a madarak (Aves) osztályának és a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjének, eddig az egyik legbazálisabb, azaz alapibb fosszilis neme.
Új!!: Paleocén és Waimanu · Többet látni »
Wyoming
Wyoming (IPA) az Amerikai Egyesült Államok 44.
Új!!: Paleocén és Wyoming · Többet látni »
Yucatán-félsziget
A fő városok és fő maja romvárosok műholdas felvétel, jobbról a Yucatán-félsziget látható).A színeket a vízben lévő különböző lerakódások és fitoplankton szervezetek okozzák.A képen mintegy 600 km szélességű terület látható. A Yucatán-félsziget Közép-Amerikában, Mexikó délkeleti részén elhelyezkedő földnyelv, amely a Karib-tengert (a Hondurasi-öbölt) választja el a Mexikói-öböltől.
Új!!: Paleocén és Yucatán-félsziget · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Paleocén és Zárvatermők · Többet látni »
Zsurlók
A zsurlók (Equisetopsida) a harasztok törzsének egy osztálya.
Új!!: Paleocén és Zsurlók · Többet látni »
