Tartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Balközép Párt, Deák-párt, Első világháború, Fest Imre, I. Ferenc magyar király, Jegybank, Jogutódlás, Kautz Gyula, Kereskedelmi bank, Kiegyezés, Magyar Nemzeti Bank, Népszövetség, Osztrák–Magyar Monarchia, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Popovics Sándor (politikus), Részvénytársaság, Saint-germaini békeszerződés (1919), Status quo, Szabadelvű Párt, Széll Kálmán (politikus), Tisza Kálmán, Trianoni békeszerződés, 1848-49-es szabadságharc.
Balközép Párt
A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Balközép Párt
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Deák-párt
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Első világháború
Fest Imre
Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Fest Imre
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és I. Ferenc magyar király
Jegybank
#ÁTIRÁNYÍTÁS Központi bank.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Jegybank
Jogutódlás
A jogutódlás (latinul successio) egy jogi tény, amelynek lényege, hogy általánosságban vagy konkrét jogviszonyban valaki (a jogelőd) helyébe más (a jogutód) lép.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Jogutódlás
Kautz Gyula
Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Kautz Gyula
Kereskedelmi bank
A kereskedelmi bank (más néven üzleti bank) a hitelintézetek egyik típusa.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Kereskedelmi bank
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Kiegyezés
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Magyar Nemzeti Bank
Népszövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetek Szövetsége.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Népszövetség
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Osztrák–Magyar Monarchia
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
Popovics Sándor (politikus)
Popovics Sándor, nevének írásmódja néhol Popovits (Pest, 1862. október 22. – Budapest, 1935. április 15.) pénzügyminiszter, felsőházi tag, belső titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (ig.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Popovics Sándor (politikus)
Részvénytársaság
A részvénytársaság (magyarul röviden: rt.) egy olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Részvénytársaság
Saint-germaini békeszerződés (1919)
Osztrák Köztársaság Állami Közlönye a Saint-germaini békeszerződés kihirdetéséről, 1920. július 21. Burgenland és Vas vármegye határának változása 1922-1923-ban. Emléktábla a Vas-hegyen.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Saint-germaini békeszerződés (1919)
Status quo
Status quo egy latin kifejezés, jelentése „fennálló állapot”.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Status quo
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Szabadelvű Párt
Széll Kálmán (politikus)
Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Széll Kálmán (politikus)
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Tisza Kálmán
Trianoni békeszerződés
date.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és Trianoni békeszerződés
1848-49-es szabadságharc
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Megnézni Osztrák–Magyar Bank és 1848-49-es szabadságharc