Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Debreczeni József (politikus), December 21., Duna Televízió, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Hajdu István (médiapolitikus), Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Demokrata Néppárt, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Rádió, Magyar Szocialista Párt, Magyar Televízió, Magyarország, Majtényi László, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Országgyűlés, Révész T. Mihály, Szabad Demokraták Szövetsége, Szalai Annamária, 1995, 1996. évi I. törvény.
Debreczeni József (politikus)
Debreczeni József (Dunaszentgyörgy, 1955. június 13.) politikus, politikai elemző, közíró, a Miskolci Egyetem adjunktusa, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egykori országgyűlési képviselője, 2010-ben újra képviselőjelöltje.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Debreczeni József (politikus) · Többet látni »
December 21.
Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és December 21. · Többet látni »
Duna Televízió
A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Duna Televízió · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Hajdu István (médiapolitikus)
Hajdu István (Ózd, 1945. október 21.) médiapolitikus.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Hajdu István (médiapolitikus) · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar Demokrata Néppárt
A Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) keresztény–konzervatív párt volt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyar Demokrata Néppárt · Többet látni »
Magyar Igazság és Élet Pártja
A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt volt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyar Igazság és Élet Pártja · Többet látni »
Magyar Rádió
A Magyar Rádió hajdani székháza 2010-ben (Budapest, VIII. ker. Pollack Mihály tér Békésy György és Dohnányi Ernő tesztelik az új 6-os stúdió akusztikáját 1935-ben A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyar Rádió · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyar Televízió
A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyar Televízió · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Magyarország · Többet látni »
Majtényi László
Majtényi László (Budapest, 1950. november 30. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Majtényi László · Többet látni »
Nemzeti Hírközlési Hatóság
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a Kormány irányítása, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter felügyelete alatt működő kormányhivatal volt, amelynek jogállását az elektronikus hírközlésről szóló 2003.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Nemzeti Hírközlési Hatóság · Többet látni »
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szabályozó szerv Magyarországon, így vezetője az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothat.(NMHH rendelet).
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Országgyűlés · Többet látni »
Révész T. Mihály
Révész T(amás) Mihály (Budapest, 1945. december 6. –) magyar jogtörténész, címzetes egyetemi tanár, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) első elnöke.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Révész T. Mihály · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szalai Annamária
Szalai Annamária (Zalaegerszeg, 1961. szeptember 16. – Budapest, 2013. április 12.) magyar politikus, újságíró, a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke 2012-ig (a közalapítvány megszűnéséig), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke, a Miami Press c. erotikus magazin egykori szerkesztője.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és Szalai Annamária · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és 1995 · Többet látni »
1996. évi I. törvény
Az 1996.
Új!!: Országos Rádió és Televízió Testület és 1996. évi I. törvény · Többet látni »
