Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Andreánszky Gábor (politikus), Antiszemitizmus, Ónody Géza, Eötvös Károly, Istóczy Győző, Kossuth Lajos, Magyarország, Március 15., Október 6., Simonyi Iván, Széll György (politikus), Tisza Kálmán, Tiszaeszlári vérvád, 1883, 1884-es választások, 1885, 1887-es választások, 1892, 1892-es választások.
Andreánszky Gábor (politikus)
Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Bécs, Ausztria, 1848. június 23. – Alsópetény, 1908. május 19.) antiszemita politikus, a kiváló botanikus, ifjabb Andreánszky Gábor apja.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Andreánszky Gábor (politikus) · Többet látni »
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Antiszemitizmus · Többet látni »
Ónody Géza
Ónody Géza (Tiszaeszlár, 1848. február 28. – Budapest, Józsefváros, 1923. április 2.) országgyűlési képviselő, a magyarországi antiszemita mozgalom egyik korai vezéralakja Istóczy Győző mellett.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Ónody Géza · Többet látni »
Eötvös Károly
Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Eötvös Károly · Többet látni »
Istóczy Győző
Pölöskefői Istóczy Győző (Szentkereszt, 1842. november 7. – Budapest, 1915. január 9.) magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, az Országos Antiszemita Párt alapítója 1883-ban.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Istóczy Győző · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Magyarország · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Március 15. · Többet látni »
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Október 6. · Többet látni »
Simonyi Iván
Simonyi és varsányi Simonyi Iván (Simony, 1838. december 15. – Pozsony, 1904. július 2.) magyar jogász, ügyvéd, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az Országos Antiszemita Párt egyik alapítója.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Simonyi Iván · Többet látni »
Széll György (politikus)
Széll György (Makó, 1827. – Makó, 1910. április 22.) politikus, országgyűlési képviselő, Makó város polgármestere.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Széll György (politikus) · Többet látni »
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Tisza Kálmán · Többet látni »
Tiszaeszlári vérvád
Bary József vizsgálóbíró. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza Gruden Ernő szavazatbíró. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza Kornis Ferenc Nyíregyházi Királyi Törvényszék elnöke. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza Russu Gusztáv előadóbíró. Tiszaeszlári vérvád tárgyalása. Ábrányi Lajos rajza A tiszaeszlári vérvád vagy egyszerűen tiszaeszlári per az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták összefoglaló neve.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és Tiszaeszlári vérvád · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és 1883 · Többet látni »
1884-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1884.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és 1884-es választások · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és 1885 · Többet látni »
1887-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1887.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és 1887-es választások · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és 1892 · Többet látni »
1892-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1892.
Új!!: Országos Antiszemita Párt (1883) és 1892-es választások · Többet látni »
