Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Balközép Párt, Elvhű Balközép, Február 26., Határozati Párt, Helfy Ignác, Irányi Dániel, Katolikus lexikon, Kiegyezés, Kossuth Lajos, Madarász József (politikus, 1814–1915), Magyarország, Május 17., Negyvennyolcas Függetlenségi Párt, Simonyi Ernő, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1861-es választások, 1865, 1865-ös választások, 1867, 1868, 1869-es választások, 1870, 1872-es választások, 1874, 48-as, 49-es.
Balközép Párt
A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Balközép Párt · Többet látni »
Elvhű Balközép
Az Elvhű Balközép a Tisza Kálmán vezette Balközép Pártból az 1873 novemberi értekezleten a Deák-párthoz való közeledés miatt kilépett képviselők csoportja volt, akik elfogadták az Országos 1848-as Párt álláspontját a helyzetről.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Elvhű Balközép · Többet látni »
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Február 26. · Többet látni »
Határozati Párt
A Határozati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Teleki László vezetésével létrejött politikai csoportosulás volt, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Határozati Párt · Többet látni »
Helfy Ignác
Helfy Ignác (eredetileg Helfer) (Szamosújvár, 1830. március 15. – Budapest, 1897. október 11.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Helfy Ignác · Többet látni »
Irányi Dániel
Irányi Dániel (született Halbschuh Dániel, Toporc, 1822. február 24. – Nyíregyháza, 1892. november 2.) a márciusi ifjak egyike, politikus, publicista.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Irányi Dániel · Többet látni »
Katolikus lexikon
A Katolikus lexikon egy nagy terjedelmű 20. század eleji magyar lexikon.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Katolikus lexikon · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Kiegyezés · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Kossuth Lajos · Többet látni »
Madarász József (politikus, 1814–1915)
Kisfaludi Madarász József (Nemeskisfalud, 1814. augusztus 27. – Kispest, 1915. január 31.) magyar politikus, az 1832–1836-os rendi országgyűlésen országgyűlési követ, majd 1848-tól kezdve egészen 1915-ös haláláig (amikor működött) folyamatosan országgyűlési képviselő (mindvégig a sárkeresztúri kerületből), rövid ideig a magyar képviselőház elnöke (1892-től haláláig korelnöke), a Függetlenségi Párt (és a teljes „48-as”, azaz kiegyezés-ellenes politikai irányzat) emblematikus figurája, Madarász László öccse, Madarász Jenő és ifjabb Madarász József országgyűlési képviselők apja.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Madarász József (politikus, 1814–1915) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Magyarország · Többet látni »
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Május 17. · Többet látni »
Negyvennyolcas Függetlenségi Párt
A Negyvennyolcas Függetlenségi Párt (vagy 48-as Függetlenségi Párt, néhol Függetlenségi 48-as Párt, a „kiegyezés ellenzéke”) egy magyarországi polgári radikális politikai párt volt 1874.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Negyvennyolcas Függetlenségi Párt · Többet látni »
Simonyi Ernő
Simonyi és varsányi Simonyi Ernő (Zsámbokrét, 1821. december 18. – Abbázia, 1882. március 28.) országgyűlési képviselő.
Új!!: Országos 1848-as Párt és Simonyi Ernő · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1861-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1861 valasztasok.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1861-es választások · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1865 · Többet látni »
1865-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1865 valasztasok.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1865-ös választások · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1867 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1868 · Többet látni »
1869-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1869 valasztasok.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1869-es választások · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1870 · Többet látni »
1872-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1872.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1872-es választások · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 1874 · Többet látni »
48-as
#ÁTIRÁNYÍTÁS 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 48-as · Többet látni »
49-es
#ÁTIRÁNYÍTÁS 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.
Új!!: Országos 1848-as Párt és 49-es · Többet látni »
