Tartalomjegyzék
14 kapcsolatok: Belváros (Székesfehérvár), Fehérvári jog, I. István magyar király, II. András magyar király, III. István magyar király, Latin nyelv, Márvány, Ohmann Béla, Országalma, Pünkösd, Püspöki palota (Székesfehérvár), Székesfehérvár, Török hódoltság, Városház tér (Székesfehérvár).
Belváros (Székesfehérvár)
A Belváros (pontosabb megnevezésekkel: óváros, vár, történelmi belváros vagy szűk értelemben vett belváros) Székesfehérvár egyik legkisebb városrésze, mely történelmi és turisztikai szempontból Magyarország egyik legfontosabb területének számít.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Belváros (Székesfehérvár)
Fehérvári jog
Szent István király, Képes krónika III. István királlyá koronázása, a Képes krónika miniatúrája A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Fehérvári jog
I. István magyar király
I.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és I. István magyar király
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és II. András magyar király
III. István magyar király
III.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és III. István magyar király
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Latin nyelv
Márvány
Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Márvány
Ohmann Béla
püspöki palota előtt ''Szent Ágoston'' kerámia dombormű, Szeged, Dóm tér 6. ''Ozorai Pipó'' faszobor Ohmann Béla (Budapest, 1890. március 6. – Budapest, 1968. március 21.) magyar szobrász.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Ohmann Béla
Országalma
magyar Szent Korona, az országalma és a többi koronázási jelvény Az országalma (latinul: pomum, globus) az uralkodói hatalmi jelképek egyike.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Országalma
Pünkösd
Szűz Máriára, valamint az apostolokra.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra Mária és az apostolok ''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3 A pünkösd a húsvét utáni 7.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Pünkösd
Püspöki palota (Székesfehérvár)
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Püspöki palota (Székesfehérvár)
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Székesfehérvár
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Török hódoltság
Városház tér (Székesfehérvár)
A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.
Megnézni Országalma (Székesfehérvár) és Városház tér (Székesfehérvár)