Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
67 kapcsolatok: Abonyi Lajos, Alphonse Daudet, Ambrus Zoltán (író), Az Én Újságom, Ábrányi Kornél (író), Ábrányi Kornél, ifj., Ágai Adolf, Áldor Imre, Balázs Sándor (író, 1830–1887), Beöthy Zsolt, Benedek Elek (író), Beniczkyné Bajza Lenke, Bródy Sándor (író), Budapest, Bulyovszky Gyula, Csukássy József, Czobor Béla, Dalmady Győző, Darmay Viktor, Degré Alajos (ügyvéd), Dux Adolf, Falk Zsigmond, Fejérpataky László, Fekete József (író), Guy de Maupassant, György Aladár, Harrach József, Hűvös Iván, Herczeg Ferenc (író), Justh Zsigmond, Karácsony, Közgazdaságtan, Keszler József, Komócsy Lajos, Lauka Gusztáv, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Magyarország, Mikszáth Kálmán (író), Ország-világ (1957–1992), Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Pósa Lajos (író), Pest (történelmi település), Pulszky Ferenc, Reviczky Gyula, Somogyi Ede, Szemere Attila, Szinnyei József (nyelvész), Tolnai Lajos (író), Urbanisztika, Vadnai Károly, ..., Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Váradi Antal, Vértesi Arnold, Xántus János (etnológus), Zipernowsky Károly, 1870, 1872, 1879, 1880-as évek, 1883, 1884, 1886, 1890-es évek, 1898, 1918, 1920-as évek, 1938. Bővíteni index (17 több) »
Abonyi Lajos
Abonyi Lajos, születési nevén zsarolyáni Márton Ferenc József (Kisterenye, 1833. január 9. – Abony, 1898. április 28.) magyar író, földbirtokos.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Abonyi Lajos · Többet látni »
Alphonse Daudet
Alphonse Daudet (Nîmes, 1840. május 13. – Párizs, 1897. december 16.) francia regényíró.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Alphonse Daudet · Többet látni »
Ambrus Zoltán (író)
Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Ambrus Zoltán (író) · Többet látni »
Az Én Újságom
Az Én Újságom képes gyermeklap volt Magyarországon 1889 és 1944 között.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Az Én Újságom · Többet látni »
Ábrányi Kornél (író)
Ábrányi Kornél (Pest, 1849. december 27. – Budapest, 1913. március 11.) magyar író, újságíró.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Ábrányi Kornél (író) · Többet látni »
Ábrányi Kornél, ifj.
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ábrányi Kornél (író).
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Ábrányi Kornél, ifj. · Többet látni »
Ágai Adolf
Ágai Adolf (Rosenzweig Adolf, Jankovác, 1836. március 31. – Budapest, 1916. szeptember 22.) jeles humorista és lapszerkesztő, tanult orvos, a Kisfaludy Társaság tagja, 12 évesen a márciusi ifjak egyike.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Ágai Adolf · Többet látni »
Áldor Imre
Áldor Imre, családi nevén Schmidt Imre (Pest, 1838 – Újpest, 1928. december 31.) író, publicista, lapszerkesztő, műfordító.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Áldor Imre · Többet látni »
Balázs Sándor (író, 1830–1887)
Kászonfeltízi Balázs Sándor (Kolozsvár, 1830. december 26. – Budapest, 1887. augusztus 1.) könyvtáros, író, újságíró, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Balázs Sándor (író, 1830–1887) · Többet látni »
Beöthy Zsolt
Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Beöthy Zsolt · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Beniczkyné Bajza Lenke
Beniczkyné Bajza Lenke (Pest, 1839. február 7. – Budapest, Terézváros, 1905. április 2.) magyar írónő, újságírónő.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Beniczkyné Bajza Lenke · Többet látni »
Bródy Sándor (író)
Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Bródy Sándor (író) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Budapest · Többet látni »
Bulyovszky Gyula
Gyulafalvai Bulyovszky Gyula (Rákoskeresztúr, 1826. április 5. – Budapest, 1883. április 17.) magyar ügyvéd, hírlapíró, miniszteri fogalmazó, a márciusi ifjak egyike.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Bulyovszky Gyula · Többet látni »
Csukássy József
Csukássy József (néhol Csukássiként említik, született Hechtl) (Győr, 1841. február 12. – Budapest, 1891. május 27.) magyar publicista, hírlapszerkesztő, műfordító.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Csukássy József · Többet látni »
Czobor Béla
Czobor Béla István (Székesfehérvár, 1852. május 9. – Budapest, 1904. január 13.) művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Czobor Béla · Többet látni »
Dalmady Győző
Bori és dalmadi Dalmady Győző (Kolta, Komárom vármegye, 1836. február 11. – Budapest, 1916. június 30.) magyar jogász, megyei árvaszéki elnök, költő, a 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Dalmady Győző · Többet látni »
Darmay Viktor
Darmay Viktor (családi nevén: Viczmándy Győző) (Darma, 1850. december 2. – Kozma, 1878. március 28.) költő, író, újságíró, lapszerkesztő.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Darmay Viktor · Többet látni »
Degré Alajos (ügyvéd)
Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Degré Alajos (ügyvéd) · Többet látni »
Dux Adolf
Dux Adolf (Pozsony, 1822. október 25. – Budapest, 1881. november 20.) bölcsészdoktor, újságíró, kritikus, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Dux Adolf · Többet látni »
Falk Zsigmond
Falk Zsigmond Károly (Pest, 1870. március 30. – Budapest, Kőbánya, 1935. február 15.) magyar író, szerkesztő.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Falk Zsigmond · Többet látni »
Fejérpataky László
Kelecsényi Fejérpataky László, teljes születési nevén Fejérpataky László Lajos Sámuel (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.) magyar történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtáros és levéltáros.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Fejérpataky László · Többet látni »
Fekete József (író)
Fekete József, született Schwarz József (Kecskemét, 1854. november 19. – Budapest, 1928. március 8.) magyar író, újságíró.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Fekete József (író) · Többet látni »
Guy de Maupassant
Henri René Albert Guy de Maupassant (Tourville-sur-Arques (Miromesnil kastély), 1850. augusztus 5. – Passy, 1893. július 6.) népszerű 19.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Guy de Maupassant · Többet látni »
György Aladár
György Aladár (Huszt, Máramaros megye, 1844. április 11. – Budapest, 1906. január 16.) író, újságíró, kultúrpolitikus, műfordító, művelődéstörténész, az Országos Statisztikai Hivatal beltagja, a marxizmus egyik első magyar ismertetője.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és György Aladár · Többet látni »
Harrach József
Harrach József (Szászrégen, 1848. szeptember 14. – Budapest, 1899. szeptember 15.) zeneesztéta, zenetörténész, tanár.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Harrach József · Többet látni »
Hűvös Iván
Botfai Hűvös Iván, született Hirschel (Budapest, 1877. november 19. – Budapest, Józsefváros, 1954. március 18.) zeneszerző, politikus, lapszerkesztő.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Hűvös Iván · Többet látni »
Herczeg Ferenc (író)
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Herczeg Ferenc (író) · Többet látni »
Justh Zsigmond
Justh Zsigmond (India, 1892.) jobb oldalon ülve Aggházy Károllyal Neczpáli Justh Zsigmond (Pusztaszenttornya, 1863. február 16. – Cannes, Franciaország, 1894. október 9.), magyar író, drámaíró, saját színházának igazgatója, Justh Gyula fivére.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Justh Zsigmond · Többet látni »
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Karácsony · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Közgazdaságtan · Többet látni »
Keszler József
Keszler József (Pásztó, 1846. szeptember 4. – Budapest, Terézváros, 1927. szeptember 18.) újságíró, műkritikus; korának egyik legtekintélyesebb színikritikusa volt.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Keszler József · Többet látni »
Komócsy Lajos
Pásztovai Komócsy Lajos (Szatmárnémeti, 1848. – Budapest, 1892. január 3.) újságíró.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Komócsy Lajos · Többet látni »
Lauka Gusztáv
Lauka Gusztáv (Vitka, – ma: Vásárosnamény része – 1818. július 20. – Nagybecskerek, 1902. augusztus 23.) magyar író, megyei levéltáros, a Petőfi Társaság tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Lauka Gusztáv · Többet látni »
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Jasznaja Poljana, 1828. szeptember 9. – Asztapovo, 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Lev Nyikolajevics Tolsztoj · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Magyarország · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Ország-világ (1957–1992)
Az Ország-világ a Kultúrkapcsolatok Intézetének hetilapja volt.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Ország-világ (1957–1992) · Többet látni »
Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.
A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság egyik jelvényváltozata Az 1884.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. · Többet látni »
Pósa Lajos (író)
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, Terézváros, 1914. július 9.) költő, meseíró, dalszerző, a magyar gyermekirodalom klasszikusa.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Pósa Lajos (író) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Pulszky Ferenc · Többet látni »
Reviczky Gyula
Egyik verse a hagyatékból Kerepesi temető: 34/1-1-13. Gách István Lipót alkotása Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9. – Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Reviczky Gyula · Többet látni »
Somogyi Ede
Somogyi Ede, Frankl (Kaposvár, 1852. január 17. – Budapest, Józsefváros, 1921. július 31.) magyar újságíró, író, műfordító.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Somogyi Ede · Többet látni »
Szemere Attila
Szemere Attila (szemerei de genere Huba) (Párizs, 1859. június 1. – Budapest, 1905. július 22.) országgyűlési képviselő, műgyűjtő, író, újságíró, utazó.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Szemere Attila · Többet látni »
Szinnyei József (nyelvész)
Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince; Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Szinnyei József (nyelvész) · Többet látni »
Tolnai Lajos (író)
Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Tolnai Lajos (író) · Többet látni »
Urbanisztika
Modern nagyszabású városfejlesztés Kazanyban Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Urbanisztika · Többet látni »
Vadnai Károly
Vadnai Károly, olykor Vadnay formában is (Miskolc, 1832. április 28. – Budapest, 1902. július 27.) író, újságíró, az egykori Fővárosi Lapok szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Vadnai Károly · Többet látni »
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »
Váradi Antal
Váradi Antal, születési nevén Weber Antal (Závod, 1854. május 2. – Budapest, 1923. március 5.) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Váradi Antal · Többet látni »
Vértesi Arnold
Vértesi Arnold, teljes nevén Vértesy Arnold Bernát Rafael, születési nevén Viklida Arnold (Eger, 1834. augusztus 16. – Budapest, 1911. augusztus 1.) író, újságíró és lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Vértesi Arnold · Többet látni »
Xántus János (etnológus)
Csíktaplocai Xántus János, az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén John Xantus de Vesey (Csokonya, 1825. október 5. – Budapest, 1894. december 13.) magyar természettudós, utazó, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Xántus János (etnológus) · Többet látni »
Zipernowsky Károly
Az első transzformátorok (Déri-Bláthy-Zipernowsky, Budapest, 1885) Zipernowsky Károly sírja a budapesti Farkasréti temetőben (Érdi-46. falsírbolt) Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és Zipernowsky Károly · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1870 · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1872 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1879 · Többet látni »
1880-as évek
Az 1880-as évek egy évtized volt a gregorián naptárban.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1880-as évek · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1883 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1884 · Többet látni »
1886
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1886 · Többet látni »
1890-es évek
Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1890-es évek · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1898 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1918 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1920-as évek · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Ország-Világ (1879–1938) és 1938 · Többet látni »
