Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Orosz–török háború (1676–81)

Index Orosz–török háború (1676–81)

Az orosz-török háború vagy czehryni (csihirini) hadjárat Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúja, melynek fő hadszíntere Ukrajna volt.

32 kapcsolatok: Bahcsiszeráj, Bal parti Ukrajna, Bécs, Bohdan Hmelnickij, Dnyeper, Habsburg Birodalom, Hetman, I. Szulejmán oszmán szultán, IV. Mehmed oszmán szultán, Január 3., Jobb parti Ukrajna, Kandiai háború, Kara Musztafa pasa, Köprülü Ahmed, Kijev, Krím, Krími tatárok, Lengyelország, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Petro Dorosenko, Ukrajna, Zaporizzsjai kozákok, 1667, 1673, 1675, 1676, 1677, 1678, 1681, 1683, 2004.

Bahcsiszeráj

Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (krími tatárul Bağçasaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Bahcsiszeráj · Többet látni »

Bal parti Ukrajna

A Bal parti Ukrajna és a modern Ukrajna Bal parti Ukrajna és a Zaporizzsjai szics, 1751 Bal parti Ukrajna Ukrajna a Dnyeper bal partján (a Dnyepertől keletre) fekvő területének történelmi elnevezése.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Bal parti Ukrajna · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Bécs · Többet látni »

Bohdan Hmelnickij

Bohdan Hmelnickij, teljes nevén Bohdan Zinovij Mihajlovics Hmelnickij (1593/1595 ? – Csihirin, 1657. augusztus 16.) zaporizzsjai kozák hetman, ukrán uralkodó és hadvezér.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Bohdan Hmelnickij · Többet látni »

Dnyeper

A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Dnyeper · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Hetman

A Lengyel Köztársaság hetmanjának címere A hetman a 16–18. századi Lengyel–Litván Unióban használt katonai cím; a hetman wielki (nagyhetman) volt a fegyveres erők parancsnoka, a király távollétében a hadvezér is.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Hetman · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

IV. Mehmed oszmán szultán

IV.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »

Január 3.

Névnapok: Benjámin, Genovéva + Dzsenifer, Dzsenna, Dzsenni, Filadelfia, Gvendolin, Gyöngyvér, Hermina, Kardos, Zsinett.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Január 3. · Többet látni »

Jobb parti Ukrajna

A Jobb parti Ukrajna a mai Ukrajnán belül A Jobb parti Ukrajna (a magyar történetírásban esetenként Lengyel-Ukrajna) ukrán történelmi régió, mely a mai Ukrajna Volinyi, Rivnei, Vinnicjai, Zsitomiri, Kirovohradi területét, valamint a Kijevi terület Dnyepertől nyugatra eső részét foglalja magában. A területet a Bal parti Ukrajnától a Dnyeper választja el. Az elkülönülésre a Hmelnickij-féle felkelést követő zűrzavar során került sor, amikor a Bal parti Ukrajna az 1667-es andruszovói békét követően a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt. Öt évvel később, 1672-ben Podóliát elfoglalták az ottomán törökök, míg Kijev és Braclav Petro Dorosenko hetman uralma alá került, de 1681-ben ezeket a városokat is elfoglalták a törökök. Az 1683-as kahlenbergi csatát követően az 1699-ben megkötött karlócai béke a török uralom alatt lévő területeket a Lengyel–Litván Államszövetségnek juttatta vissza. A 18. század folyamán két kozák felkelésre is sor került a régióban. 1793-ban, Lengyelország második felosztásával az Orosz Birodalom annektálta a Jobb parti Ukrajnát, mely a Kisoroszországi kormányzóság része lett. A 19. században a lakosság többsége etnikailag ukrán volt, de a földbirtokosokat és a nemességet lengyelek, vagy ellengyelesedett ukránok alkották. A paraszti réteg görögkatolikus volt, de a 18. században, Lengyelország felosztása után, de még az 1839-es unió előtt visszatérítették őket az ortodox hitre. A 19. században a Jobb parti Ukrajna három kormányzósághoz, a Kijevi, a Volhíniai és a Podóliai kormányzósághoz tartozott az Orosz Birodalmon belül. Az első világháborút követően, a lengyel–szovjet háborút lezáró 1921-es rigai békeszerződésben a Jobb parti Ukrajna egyes részeit, így Volhíniát (a mai Volinyi területet), a Rivnei területet, valamint a Ternopili terület északi részét Lengyelország kapta meg. Lengyelország 1939-es megszállását követően a teljes Jobb parti Ukrajnát a Szovjetunió foglalta el és kebelezte be. A terület az Ukrán SZSZK része lett.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Jobb parti Ukrajna · Többet látni »

Kandiai háború

A kandiai háború az Oszmán Birodalomnak a Velencei Köztársaság és a Máltai lovagrend ellen vívott hosszú, negyedszázadig tartó harca a Földközi- és az Égei-tengeren, a velencei–török háborúk részeként.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Kandiai háború · Többet látni »

Kara Musztafa pasa

Kara Musztafa kivégzése selyemzsinórral Kara Musztafa (Merzifon, 1634/35 – Nándorfehérvár, 1683. december 25.), teljes neve Merzifonlu Kara Musztafa pasa, oszmán-török nagyvezír.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Kara Musztafa pasa · Többet látni »

Köprülü Ahmed

Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Köprülü Ahmed · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Kijev · Többet látni »

Krím

A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Krím · Többet látni »

Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Krími tatárok · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Lengyelország · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Petro Dorosenko

Petro Dorosenko ((Csihirin, 1627. k. – Volokolamszk, 1698. november 19.) zaporozsjei kozák hetman. Az ő nevéhez köthető, hogy az Orosz Birodalom meg tudta szilárdítani uralmát Kelet-Ukrajna felett.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Petro Dorosenko · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Ukrajna · Többet látni »

Zaporizzsjai kozákok

Kozák zászló (1762) Zaporizzsjai kozákok (orosz változatban zaporozsjei kozákok) a mai Ukrajnában található Zaporizzsjai területen élt kozákok neve.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és Zaporizzsjai kozákok · Többet látni »

1667

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1667 · Többet látni »

1673

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1673 · Többet látni »

1675

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1675 · Többet látni »

1676

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1676 · Többet látni »

1677

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1677 · Többet látni »

1678

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1678 · Többet látni »

1681

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1681 · Többet látni »

1683

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 1683 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Orosz–török háború (1676–81) és 2004 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »