Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Orosz–török háború (1568–70)

Index Orosz–török háború (1568–70)

Az orosz-török háború (1568-70) az első komolyabb konfliktusa Oroszországnak és az Oszmán Birodalomnak.

41 kapcsolatok: Akindzsi, Aszab, Asztrahán, Asztrahányi Kánság, Augusztus 1., Bécs, Cserkeszek, Don, Fekete-tenger, I. Devlet Giráj krími kán, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Szelim oszmán szultán, IV. Iván orosz cár, Janicsár, Kelet-Európa, Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Lengyelek, Livóniai háború, Magyarország, Moszkva, Orosz–török háborúk, Oroszok, Oroszország, Oszmán Birodalom, Status quo, Svédek, Szigetvár, Szokoli Mehmed, Szpáhi, Törökök, Ukrajna, Volga, 15. század, 1505, 1556, 1566, 1568, 1570, 1572, 1579.

Akindzsi

második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Akindzsi · Többet látni »

Aszab

Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Aszab · Többet látni »

Asztrahán

Asztrahán (oroszul Астрахань / Asztrahany; tatárul: Ästerxan) (perzsául حاجی‌ترخان Haji-Tarkhan), nagyváros Oroszországban, a Kaszpi-tenger északi partjától mintegy -re.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Asztrahán · Többet látni »

Asztrahányi Kánság

Az Asztrahányi Kánság vagy Haszitarháni Kánság nomád tatár államalakulat volt Kelet-Európában, amely az Arany Horda részfejedelemségeként jött létre 1466-ban, majd 1502-től teljesen önállónak számított.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Asztrahányi Kánság · Többet látni »

Augusztus 1.

Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Augusztus 1. · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Bécs · Többet látni »

Cserkeszek

A cserkeszek, más néven középső cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy шэрджэс / serdzsesz) Oroszország déli részén, a Karacsáj- és Cserkeszföld északnyugati részén, a Kaukázus északnyugati oldalán, a Kubán felső folyása mentén élő népcsoport.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Cserkeszek · Többet látni »

Don

A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Don · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Fekete-tenger · Többet látni »

I. Devlet Giráj krími kán

Krími tatár előőrsök Szigetvár ostrománál (perzsa miniatúra, 1579). I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى), (kb. 1512 – Bahcsiszeráj, 1577. június 25.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és I. Devlet Giráj krími kán · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

II. Szelim oszmán szultán

II.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és II. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

IV. Iván orosz cár

IV.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és IV. Iván orosz cár · Többet látni »

Janicsár

Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Janicsár · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Kelet-Európa · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Krími Tatár Kánság · Többet látni »

Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Krími tatárok · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Lengyelek · Többet látni »

Livóniai háború

Az 1558–1583 között zajló livóniai háború közel negyedszázados fegyveres konfliktus volt Oroszország, Svédország és különböző dán, lengyel–litván koalíciók között Ó-Livónia megszerzéséért.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Livóniai háború · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Magyarország · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Moszkva · Többet látni »

Orosz–török háborúk

Az orosz–török háborúk az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom háborúi a 16–20. század között.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Orosz–török háborúk · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Oroszok · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Oroszország · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Status quo

Status quo egy latin kifejezés, jelentése „fennálló állapot”.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Status quo · Többet látni »

Svédek

A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Svédek · Többet látni »

Szigetvár

Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Szigetvár · Többet látni »

Szokoli Mehmed

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szokoli Mehmed pasa.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Szokoli Mehmed · Többet látni »

Szpáhi

Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Szpáhi · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Törökök · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Ukrajna · Többet látni »

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és Volga · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 15. század · Többet látni »

1505

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1505 · Többet látni »

1556

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1556 · Többet látni »

1566

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1566 · Többet látni »

1568

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1568 · Többet látni »

1570

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1570 · Többet látni »

1572

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1572 · Többet látni »

1579

Nincs leírás.

Új!!: Orosz–török háború (1568–70) és 1579 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »