Tartalomjegyzék
59 kapcsolatok: Alga, Altaj, Amur (folyó), Arhangelszk, Asztrahán, Azovi-tenger, Balti-tenger, Baltikum, Belső-Ázsia, Borzja (település), Budapest, Ciklon, Csendes-óceán, Fekete-tenger, Gleccser, Habarovszk, Hegyvidéki éghajlat, Hideg övezet, Irkutszk, Jakutszk, Jalta, Jeges-tenger, Jekatyerinburg, Kamcsatka, Kaszpi-mélyföld, Kaszpi-tenger, Kaukázus (hegység), Közép-Szibéria, Kontinentális éghajlat, Krasznojarszk, Krím, Kuril-szigetek, Léna (folyó), Mahacskala, Malije Karmakuli, Mérsékelt öv, Mediterrán éghajlat, Moszkva, Murmanszk, Nahodka, Norilszk, Nyizsnyij Novgorod, Omszk, Petropavlovszk-Kamcsatszkij, Szajánok, Szamara, Szentpétervár, Szevasztopol, Szibéria déli hegyvidékei, Szihote-Aliny, ... Bővíteni index (9 több) »
Alga
Potomac folyó barnamoszat Zöldmoszat "virágzása" Az algák vagy moszatok különböző, fotoszintézisre képes, nagy vonalakban hasonló élőlények – mindazon, oxigént termelő élőlények, amelyek az embriós növények (Embryophyta) előtt jelentek meg.
Megnézni Oroszország éghajlata és Alga
Altaj
Az Altaj (IPA /ɑːlˈtaɪ/), más néven Altaj-hegység, egy röghegység Közép- és Kelet-Ázsiában, Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán közös határvidékén és ahol az Irtisz és az Ob folyók forrásvidéke található.
Megnézni Oroszország éghajlata és Altaj
Amur (folyó)
Az Amur (oroszul: Амур, kínaiul: 黑龍江) Ázsia egyik legnagyobb folyója.
Megnézni Oroszország éghajlata és Amur (folyó)
Arhangelszk
Arhangelszk (Архангельск / Arhangel'sk) város Oroszország északi részén, az Északi-Dvina folyó partján, közel a fehér-tengeri torkolathoz.
Megnézni Oroszország éghajlata és Arhangelszk
Asztrahán
Asztrahán (oroszul Астрахань / Asztrahany; tatárul: Ästerxan) (perzsául حاجیترخان Haji-Tarkhan), nagyváros Oroszországban, a Kaszpi-tenger északi partjától mintegy -re.
Megnézni Oroszország éghajlata és Asztrahán
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Megnézni Oroszország éghajlata és Azovi-tenger
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Megnézni Oroszország éghajlata és Balti-tenger
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Megnézni Oroszország éghajlata és Baltikum
Belső-Ázsia
Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése.
Megnézni Oroszország éghajlata és Belső-Ázsia
Borzja (település)
Borzja város Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Borzjai járás székhelye.
Megnézni Oroszország éghajlata és Borzja (település)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Oroszország éghajlata és Budapest
Ciklon
Nagy méretű, alacsony nyomású rendszer Izland délkeleti partjainál A ciklon közel függőleges tengelyű légörvény.
Megnézni Oroszország éghajlata és Ciklon
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Megnézni Oroszország éghajlata és Csendes-óceán
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Megnézni Oroszország éghajlata és Fekete-tenger
Gleccser
A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.
Megnézni Oroszország éghajlata és Gleccser
Habarovszk
Habarovszk város Oroszország távol-keleti részén a Habarovszki határterület közigazgatási központja.
Megnézni Oroszország éghajlata és Habarovszk
Hegyvidéki éghajlat
A hegyvidéki éghajlat vagy alpesi éghajlat a Föld minden éghajlati övezetében megtalálható.
Megnézni Oroszország éghajlata és Hegyvidéki éghajlat
Hideg övezet
A hideg övezet A 66,5° (A sarkkörökön belül) szélességi foktól északra és délre helyezkedik el.
Megnézni Oroszország éghajlata és Hideg övezet
Irkutszk
Irkutszk, (oroszul: Иркутск) város Oroszországban, Szibériában, az Irkutszki terület székhelye.
Megnézni Oroszország éghajlata és Irkutszk
Jakutszk
cölöpvár tornya a háttérben a Komdragmetall modern épülete Jakutszk város Oroszország szibériai területén, Jakutföld fővárosa.
Megnézni Oroszország éghajlata és Jakutszk
Jalta
Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím félszigeten.
Megnézni Oroszország éghajlata és Jalta
Jeges-tenger
A Jeges-tenger vagy régebben Északi-Jeges-tenger, újabban helyenként Északi-sarki-óceán a világóceán északi-sarki része.
Megnézni Oroszország éghajlata és Jeges-tenger
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után.
Megnézni Oroszország éghajlata és Jekatyerinburg
Kamcsatka
Kamcsatka (oroszul полуостров Камчатка) Oroszország távol-keleti részén fekvő, közel 1250 kilométer hosszú félsziget a Csendes-óceánban.
Megnézni Oroszország éghajlata és Kamcsatka
Kaszpi-mélyföld
A Kaszpi-mélyföld (orosz: Прикаспи́йская ни́зменность, kazak: Каспий маңы ойпаты) alacsonyan fekvő síkság Oroszországban és Kazahsztánban, amely a Kaszpi-tenger északi részét veszi körül.
Megnézni Oroszország éghajlata és Kaszpi-mélyföld
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Megnézni Oroszország éghajlata és Kaszpi-tenger
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Megnézni Oroszország éghajlata és Kaukázus (hegység)
Közép-Szibéria
A Lama-tó a Putorana-fennsíkon Közép-Szibéria óriástáj Oroszország ázsiai részén, nagyjából a Jenyiszej és a Léna között.
Megnézni Oroszország éghajlata és Közép-Szibéria
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).
Megnézni Oroszország éghajlata és Kontinentális éghajlat
Krasznojarszk
Krasznojarszk (oroszul Красноярск) város Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a transzszibériai vasútvonal 4098.
Megnézni Oroszország éghajlata és Krasznojarszk
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Megnézni Oroszország éghajlata és Krím
Kuril-szigetek
A Kuril-szigetek (oroszul Кури́льские острова́, IPA:, japánul 千島列島 vagy クリル列島, más néven 北方領土 am. Északi területek; magyarul régiesen Kurili-szigetek) 56 vulkanikus szigetből és sok kisebb sziklából álló, kettős ív alakban elterülő szigetcsoport az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között.
Megnézni Oroszország éghajlata és Kuril-szigetek
Léna (folyó)
A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях, am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.
Megnézni Oroszország éghajlata és Léna (folyó)
Mahacskala
Mahacskala (avarul: МахIачхъала, kumikul: Магьачкъала, Mağaçqala) az Oroszországi Föderációhoz tartozó Dagesztáni Köztársaság fővárosa a Kaszpi-tenger partján.
Megnézni Oroszország éghajlata és Mahacskala
Malije Karmakuli
Malije Karmakuli egy oroszországi sarkköri kutatóállomás a Novaja Zemlja (Új Föld) szigetcsoport déli szigetén.
Megnézni Oroszország éghajlata és Malije Karmakuli
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Megnézni Oroszország éghajlata és Mérsékelt öv
Mediterrán éghajlat
Mediterrán éghajlatú területek A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.
Megnézni Oroszország éghajlata és Mediterrán éghajlat
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Megnézni Oroszország éghajlata és Moszkva
Murmanszk
Murmanszk (északi számiul Murmanska, kolta számi nyelven Muurman) kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.
Megnézni Oroszország éghajlata és Murmanszk
Nahodka
Nahodka (Находка) jelentős kikötőváros Oroszország Tengermelléki határterületén.
Megnézni Oroszország éghajlata és Nahodka
Norilszk
Norilszk (cirill betűkkel Норильск) mintegy 180 ezer fő lakosú, sarkkörön túli város Oroszországban, a Krasznojarszki határterületen.
Megnézni Oroszország éghajlata és Norilszk
Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod (orosz betűkkel: Нижний Новгород, nevének jelentése „Alsó-Novgorod, Alsó-Újváros”) Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területének központja, a Volgamenti szövetségi körzet székhelye.
Megnézni Oroszország éghajlata és Nyizsnyij Novgorod
Omszk
Omszk város Oroszország szibériai részén, a transzszibériai vasútvonal 2712.
Megnézni Oroszország éghajlata és Omszk
Petropavlovszk-Kamcsatszkij
Petropavlovszk-Kamcsatszkij (oroszul: Петропавловск-Камчатский) város Oroszországban a Távol-Keleten, a Kamcsatka félszigeten.
Megnézni Oroszország éghajlata és Petropavlovszk-Kamcsatszkij
Szajánok
A Szajánok (oroszul Саяны, mongolul Соёны нуруу) hegyvidék Oroszországban és egy kisebb része Mongóliában; Szibéria déli hegyvidékeinek része.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szajánok
Szamara
Szamara (oroszul: Самара) Oroszország hatodik legnépesebb városa.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szamara
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szentpétervár
Szevasztopol
Szevasztopol (ukránul és oroszul Севастополь, krími tatár nyelven Aqyar) szövetségi jelentőségű város a Krím félsziget délnyugati partján.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szevasztopol
Szibéria déli hegyvidékei
Szibéria déli hegyvidékei a Bajkál-tóval és Mongólia hegyvidékei. Szibéria déli hegyvidékeit azon hegyvidékek, – azokon belül hegységek, fennsíkok, medencék – változatos sora alkotja, amely nyugaton a kazahsztáni Zajszan-tó medencéjétől (illetve az orosz-kazah határtól) Oroszországban mintegy 3000 km hosszan, keleten nagyjából a Maja és a Zeja völgyéig, illetve a Silka és az Arguny találkozásáig húzódik.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szibéria déli hegyvidékei
Szihote-Aliny
A Szihote-Aliny (cirill betűkkel Сихотэ-Алинь, Kínában Belső-Hinggan-hegységnek is nevezik) hegylánc a Távol-Keleten, Oroszország délkeleti részén.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szihote-Aliny
Szocsi
Szocsi (cirill betűkkel: Сочи) üdülőváros Oroszországban, a Fekete-tenger partján, a Kaukázus mentén.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szocsi
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szovjetunió
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Megnézni Oroszország éghajlata és Sztyepp
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Megnézni Oroszország éghajlata és Szubtrópusok
Tajga
A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.
Megnézni Oroszország éghajlata és Tajga
Tajmir-félsziget
A Hivusz-10 expedíciós jármű a Tajmir-félszigeten 2013 áprilisában A szibériai Tajmir-félsziget Ázsia szárazföldjének legészakibb csúcsa.
Megnézni Oroszország éghajlata és Tajmir-félsziget
Távol-Kelet
II. világháborús térképenA tágabb értelemben vett Távol-Kelet A Távol-Kelet gyakran használt, de nem pontos kifejezés Ázsia keleti részének megjelölésére.
Megnézni Oroszország éghajlata és Távol-Kelet
Tundra
A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben).
Megnézni Oroszország éghajlata és Tundra
Vlagyivosztok
Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток, latin betűvel, angolos átírással: Vladivostok) a Tengermelléki határterület székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja.
Megnézni Oroszország éghajlata és Vlagyivosztok