Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Andrei Şaguna, Észtország, Bem József, Brassó, Cár, Cserkesz, David Oszipovics Bebutov, Erdély, Finn Nagyhercegség, Finnország, Fjodor Vasziljevics Rüdiger, Gálfalvi ütközet, Grigorij Hrisztoforovics Zassz, Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, Gyulafehérvár, Havasalföld, Hermann Róbert, I. Miklós orosz cár, I. Sándor orosz cár, Ivan Fjodorovics Paszkevics, Január 31., Kaukázus (hegység), Kaukázus (régió), Kossuth Lajos, Lettország, Livónia, Magyarország, Mihail Dmitrijevics Gorcsakov, Mihail Ivanovics Cseodajev, Moldva (fejedelemség), Muzulmán, Nagyszeben, Napóleoni háborúk, Nyikolaj von Engelhardt, Orenburg, Orosz Birodalom, Oroszország, Oszmán Birodalom, Pavel Hrisztoforovics Grabbe, Puchner Antal, Pud, Szibéria, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849.
Alekszandr Nyikolajevics Lüders
Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »
Andrei Şaguna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Andrei Șaguna.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Andrei Şaguna · Többet látni »
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Észtország · Többet látni »
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Bem József · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Brassó · Többet látni »
Cár
II. Miklós orosz cár A cár kifejezés a király, szuverén uralkodó szláv megfelelője, melyet a Bizánci Birodalom szomszédságában élő bolgár kánok vettek fel először, majd példájukat követve egyes szerb uralkodóknak is rangja volt.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Cár · Többet látni »
Cserkesz
#ÁTIRÁNYÍTÁS cserkeszek.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Cserkesz · Többet látni »
David Oszipovics Bebutov
David Oszipovics Bebutov (oroszul: Давид Осипович Бебутов) (Tbiliszi, 1793 – Varsó, 1867) örmény nemesi családból származó hivatásos katona, herceg.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és David Oszipovics Bebutov · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Erdély · Többet látni »
Finn Nagyhercegség
A Finn Nagyhercegség (finnül Suomen suuriruhtinaskunta, svédül Storfurstendömet Finland, latinul Magnus Ducatus Finlandiæ, oroszul Великое княжество Финляндское, Velikoye knyazhestvo Finlyandskoye) a mai Finnország jogelődje volt 1809 és 1917 között az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként, az orosz cár irányítása alatt.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Finn Nagyhercegség · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Finnország · Többet látni »
Fjodor Vasziljevics Rüdiger
Fjodor Vasziljevics Rüdiger (Mitau ma Jelgava, 1784. – Szentpétervár, 1856. június 2.) gróf, cári lovassági tábornok.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Fjodor Vasziljevics Rüdiger · Többet látni »
Gálfalvi ütközet
A gálfalvi ütközet az 1848–49-es téli hadjárat egyik ütközete, melynek helyszíne Küküllő vármegyében, Szőkefalva és Vámosgálfalva között volt.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Gálfalvi ütközet · Többet látni »
Grigorij Hrisztoforovics Zassz
Grigorij Hrisztoforovics Zassz (Григорий Христофорович Засс) (1797. április 29. – 1883. december 4.), orosz cári lovastiszt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a cári intervenciós hadsereg tábornoka.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Grigorij Hrisztoforovics Zassz · Többet látni »
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (1808. január 13. – Segesvár, 1849. július 31.) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Gyulafehérvár · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Havasalföld · Többet látni »
Hermann Róbert
Hermann Róbert (Székesfehérvár, 1963. augusztus 24. –) magyar történész, publicista, író.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Hermann Róbert · Többet látni »
I. Miklós orosz cár
I.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és I. Miklós orosz cár · Többet látni »
I. Sándor orosz cár
I.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és I. Sándor orosz cár · Többet látni »
Ivan Fjodorovics Paszkevics
Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij oroszul: Иван Фёдорович Паскевич, граф Эриванский; (Poltava, 1782. május 20. – Varsó, 1856. február 18.) orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, az 1848–49-es szabadságharc ellen fellépő cári hadsereg főparancsnoka.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Ivan Fjodorovics Paszkevics · Többet látni »
Január 31.
Névnapok: Marcella + Círus, Csikó, Csörsz, Gamáliel, Geminián, Janek, János, Ludovika, Lujza, Péter, Pető, Vulfia, Zella, Zsella.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Január 31. · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kaukázus (régió)
A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Kaukázus (régió) · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Kossuth Lajos · Többet látni »
Lettország
Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Lettország · Többet látni »
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Livónia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Magyarország · Többet látni »
Mihail Dmitrijevics Gorcsakov
Mihail Dmitrijevics Gorcsakov (oroszul: Михаил Дмитриевич Горчаков; 1793 – Varsó, 1861. május 30.) orosz herceg, tüzérségi tábornok.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Mihail Dmitrijevics Gorcsakov · Többet látni »
Mihail Ivanovics Cseodajev
Mihail Ivanovics Cseodajev (1785–1859) orosz katonatiszt.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Mihail Ivanovics Cseodajev · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Muzulmán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszlám.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Muzulmán · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Nagyszeben · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Nyikolaj von Engelhardt
Nyikolaj von Engelhardt (oroszul Николай Фёдорович Энгельгардт, Nyikolaj Fjodorovics Engelgardt; 1799. december 24. – Odessza, 1856. február 27.) orosz báró, vezérőrnagy, a 15.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Nyikolaj von Engelhardt · Többet látni »
Orenburg
Orenburg város Oroszországban Európa és Ázsia határán, az Urál folyó partján.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Orenburg · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Orosz Birodalom · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Oroszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pavel Hrisztoforovics Grabbe
Pavel Hrisztoforovics Grabbe (oroszul: Павел Христофорович Граббе; Kexholm, 1789. december 2. – Primcsini. 1875. július 15.) orosz gróf, altábornagy, a doni kozákok atamánja.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Pavel Hrisztoforovics Grabbe · Többet látni »
Puchner Antal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Puchner Antal Szaniszló.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Puchner Antal · Többet látni »
Pud
1 pudos gömbsúlyzó A pud egy Oroszországban 1924-ig használt tömeg- és súlyegység.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Pud · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és Szibéria · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben és 1849 · Többet látni »
