55 kapcsolatok: Adaptív radiáció, Alpok, Balatonfőkajár, Balatonhídvég, Bükk-vidék, Csigaházas polipok, Csigák, Fanerozoikum, Földgáz, Földtörténet, Fejlábúak, Flóra (biológia), Fosszília, Gerincesek, Gleccser, Gombák, Gondwana (őskontinens), Graptoliták, Hifa, Idő (földtörténet), Időszak (földtörténet), Kagylók, Kambrium, Kambrium–ordovícium kihalási esemény, Kambriumi robbanás, Kína, Kőolaj, Kelták, Májmohák, Mészkő (kőzet), Mikorrhiza, Mohák, Növények, Nemzetség (biológia), Paleozoikum, Pannotia, Panthalassza, Pörgekarúak, Puhatestűek, Rend (rendszertan), Spóra, Szilur, Szimbiózis, Tengerililiomok, Tethys-óceán, Trilobiták, Upponyi-hegység, Velencei-hegység, Virágállatok, Wales, ..., Wisconsin, Zöldmoszatok, 1879, 1900, 1906. Bővíteni index (5 több) »
Adaptív radiáció
A Darwin-pintyek mint az adaptív radiáció klasszikus példái Az adaptív radiáció evolúciós folyamat.
Új!!: Ordovícium és Adaptív radiáció · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Ordovícium és Alpok · Többet látni »
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.
Új!!: Ordovícium és Balatonfőkajár · Többet látni »
Balatonhídvég
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zalavár.
Új!!: Ordovícium és Balatonhídvég · Többet látni »
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Új!!: Ordovícium és Bükk-vidék · Többet látni »
Csigaházas polipok
A csigaházas polipok (Nautiloidea, nautiluszfélék) (magyar kládnevén hátranéző szifótölcséres külsővázas lábasfejűek) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe és a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó alosztály.
Új!!: Ordovícium és Csigaházas polipok · Többet látni »
Csigák
Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.
Új!!: Ordovícium és Csigák · Többet látni »
Fanerozoikum
A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti időszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élővilág létezett.
Új!!: Ordovícium és Fanerozoikum · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Ordovícium és Földgáz · Többet látni »
Földtörténet
A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
Új!!: Ordovícium és Földtörténet · Többet látni »
Fejlábúak
A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Új!!: Ordovícium és Fejlábúak · Többet látni »
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Új!!: Ordovícium és Flóra (biológia) · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Ordovícium és Fosszília · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Ordovícium és Gerincesek · Többet látni »
Gleccser
A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.
Új!!: Ordovícium és Gleccser · Többet látni »
Gombák
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
Új!!: Ordovícium és Gombák · Többet látni »
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Új!!: Ordovícium és Gondwana (őskontinens) · Többet látni »
Graptoliták
A graptoliták (Graptolithina) kolóniaképző állatok, amelyeknek fosszíliái főképp a késő kambriumtól a kora karbonig terjedő földtörténeti korokból ismertek.
Új!!: Ordovícium és Graptoliták · Többet látni »
Hifa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gombák#Jellemzőik.
Új!!: Ordovícium és Hifa · Többet látni »
Idő (földtörténet)
Az idő (vagy éra) a földtörténeti időskálán az eonnál rövidebb földtörténeti egység, az eont tagolja részekre.
Új!!: Ordovícium és Idő (földtörténet) · Többet látni »
Időszak (földtörténet)
Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.
Új!!: Ordovícium és Időszak (földtörténet) · Többet látni »
Kagylók
''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Új!!: Ordovícium és Kagylók · Többet látni »
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Új!!: Ordovícium és Kambrium · Többet látni »
Kambrium–ordovícium kihalási esemény
A kambrium–ordovícium kihalási esemény az élővilágon a fanerozoikum eonban végigsöpört nagy kihalási hullámok közül az első volt, amelyre mintegy 488 millió évvel ezelőtt került sor.
Új!!: Ordovícium és Kambrium–ordovícium kihalási esemény · Többet látni »
Kambriumi robbanás
kambriumi robbanás A kambriumi robbanás a ma élő állatok őseinek földtörténeti viszonylatban hirtelen megjelenése a fosszíliákban, egy mintegy 10 millió éves intervallumban, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 520 mya végződött.
Új!!: Ordovícium és Kambriumi robbanás · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Ordovícium és Kína · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Ordovícium és Kőolaj · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Ordovícium és Kelták · Többet látni »
Májmohák
A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.
Új!!: Ordovícium és Májmohák · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Ordovícium és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mikorrhiza
date.
Új!!: Ordovícium és Mikorrhiza · Többet látni »
Mohák
Fali csavartfogúmoha ''(Tortula muralis)'' A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).
Új!!: Ordovícium és Mohák · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Ordovícium és Növények · Többet látni »
Nemzetség (biológia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetség (rendszertan).
Új!!: Ordovícium és Nemzetség (biológia) · Többet látni »
Paleozoikum
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.
Új!!: Ordovícium és Paleozoikum · Többet látni »
Pannotia
Pannotia (vagy Vendia) egyelőre hipotetikus, rövid ideig létező szuperkontinens volt a földtörténet neoproterozoikum idejének ediakara időszakában az akkori kontinentális kéreglemezek egyesülésével alakult ki.
Új!!: Ordovícium és Pannotia · Többet látni »
Panthalassza
A Pangeát körbeölelő óceán a Panthalassza A Panthalassza (görögül „minden tenger”) vagy Panthalassza-óceán világóceán volt, amely a paleozoikum földtörténeti időben és a mezozoikum elején körbevette a Pangea szuperkontinenst.
Új!!: Ordovícium és Panthalassza · Többet látni »
Pörgekarúak
A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.
Új!!: Ordovícium és Pörgekarúak · Többet látni »
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Új!!: Ordovícium és Puhatestűek · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Ordovícium és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Spóra
Tuber melanosporum spórája A spóra egy bioaeroszol, virágtalan növények és gombák ivartalan szaporító sejtje (haploid sejt).
Új!!: Ordovícium és Spóra · Többet látni »
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Új!!: Ordovícium és Szilur · Többet látni »
Szimbiózis
Bohóchal ''(Amphiprion ocellaris)'' az egyébként halálos mérgű óriás anemóna ''(Heteractis magnifica)'' tengeri rózsában. A szimbiózis két vagy több különböző faj egyedeinek (általában egymásra utalt) szoros együttélése.
Új!!: Ordovícium és Szimbiózis · Többet látni »
Tengerililiomok
A tengerililiomok (Crinoidea) a tüskésbőrűek törzsének legősibb osztálya.
Új!!: Ordovícium és Tengerililiomok · Többet látni »
Tethys-óceán
A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.
Új!!: Ordovícium és Tethys-óceán · Többet látni »
Trilobiták
Kolihapeltis trilobita, kora devon, mintegy 400 mya A trilobiták vagy háromkaréjú ősrákok kihalt ízeltlábúak, amelyek a Trilobita osztályt alkotják.
Új!!: Ordovícium és Trilobiták · Többet látni »
Upponyi-hegység
Az Upponyi-hegység az Északi-középhegység (földrajzi nagytáj) része, azon belül a Bükk-vidék kistája.
Új!!: Ordovícium és Upponyi-hegység · Többet látni »
Velencei-hegység
Út az Angelika-forrás közelében Fejér vármegye középső részén, a Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl.
Új!!: Ordovícium és Velencei-hegység · Többet látni »
Virágállatok
A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) a csalánozók (Cnidaria) törzsének egyik osztálya két alosztállyal, közel 7000 leírt fajjal.
Új!!: Ordovícium és Virágállatok · Többet látni »
Wales
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Új!!: Ordovícium és Wales · Többet látni »
Wisconsin
Wisconsin (IPA) az Egyesült Államok egyik tagállama.
Új!!: Ordovícium és Wisconsin · Többet látni »
Zöldmoszatok
Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.
Új!!: Ordovícium és Zöldmoszatok · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Ordovícium és 1879 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Ordovícium és 1900 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Ordovícium és 1906 · Többet látni »