Tartalomjegyzék
53 kapcsolatok: Adaptív radiáció, Alpok, Balatonfőkajár, Balatonhídvég, Bükk-vidék, Csigaházas polipok, Csigák, Fanerozoikum, Földgáz, Földtörténet, Fejlábúak, Flóra (biológia), Fosszília, Gerincesek, Gleccser, Gombák, Gondwana (őskontinens), Graptoliták, Hifa, Idő (földtörténet), Időszak (földtörténet), Kagylók, Kambrium, Kambrium–ordovícium kihalási esemény, Kambriumi robbanás, Kína, Kőolaj, Kelták, Májmohák, Mészkő (kőzet), Mikorrhiza, Mohák, Növények, Nemzetség (biológia), Paleozoikum, Pannotia, Panthalassza, Pörgekarúak, Puhatestűek, Rend (rendszertan), Spóra, Szilur, Szimbiózis, Tengerililiomok, Tethys-óceán, Trilobiták, Upponyi-hegység, Velencei-hegység, Virágállatok, Wales, ... Bővíteni index (3 több) »
- Földtörténeti időszakok
- Ordovícium időszak
Adaptív radiáció
A Darwin-pintyek mint az adaptív radiáció klasszikus példái Az adaptív radiáció evolúciós folyamat.
Megnézni Ordovícium és Adaptív radiáció
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Megnézni Ordovícium és Alpok
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.
Megnézni Ordovícium és Balatonfőkajár
Balatonhídvég
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zalavár.
Megnézni Ordovícium és Balatonhídvég
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Megnézni Ordovícium és Bükk-vidék
Csigaházas polipok
A csigaházas polipok (Nautiloidea, nautiluszfélék) (magyar kládnevén hátranéző szifótölcséres külsővázas lábasfejűek) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe és a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó alosztály.
Megnézni Ordovícium és Csigaházas polipok
Csigák
Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.
Megnézni Ordovícium és Csigák
Fanerozoikum
A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti időszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élővilág létezett.
Megnézni Ordovícium és Fanerozoikum
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Megnézni Ordovícium és Földgáz
Földtörténet
A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
Megnézni Ordovícium és Földtörténet
Fejlábúak
A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Megnézni Ordovícium és Fejlábúak
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Megnézni Ordovícium és Flóra (biológia)
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Megnézni Ordovícium és Fosszília
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Ordovícium és Gerincesek
Gleccser
A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.
Megnézni Ordovícium és Gleccser
Gombák
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
Megnézni Ordovícium és Gombák
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Megnézni Ordovícium és Gondwana (őskontinens)
Graptoliták
A graptoliták (Graptolithina) kolóniaképző állatok, amelyeknek fosszíliái főképp a késő kambriumtól a kora karbonig terjedő földtörténeti korokból ismertek.
Megnézni Ordovícium és Graptoliták
Hifa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gombák#Jellemzőik.
Megnézni Ordovícium és Hifa
Idő (földtörténet)
Az idő (vagy éra) a földtörténeti időskálán az eonnál rövidebb földtörténeti egység, az eont tagolja részekre.
Megnézni Ordovícium és Idő (földtörténet)
Időszak (földtörténet)
Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.
Megnézni Ordovícium és Időszak (földtörténet)
Kagylók
''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Megnézni Ordovícium és Kagylók
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Megnézni Ordovícium és Kambrium
Kambrium–ordovícium kihalási esemény
A kambrium–ordovícium kihalási esemény az élővilágon a fanerozoikum eonban végigsöpört nagy kihalási hullámok közül az első volt, amelyre mintegy 488 millió évvel ezelőtt került sor.
Megnézni Ordovícium és Kambrium–ordovícium kihalási esemény
Kambriumi robbanás
kambriumi robbanás A kambriumi robbanás a ma élő állatok őseinek földtörténeti viszonylatban hirtelen megjelenése a fosszíliákban, egy mintegy 10 millió éves intervallumban, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 520 mya végződött.
Megnézni Ordovícium és Kambriumi robbanás
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Megnézni Ordovícium és Kína
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Megnézni Ordovícium és Kőolaj
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Megnézni Ordovícium és Kelták
Májmohák
A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.
Megnézni Ordovícium és Májmohák
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Megnézni Ordovícium és Mészkő (kőzet)
Mikorrhiza
date.
Megnézni Ordovícium és Mikorrhiza
Mohák
Fali csavartfogúmoha ''(Tortula muralis)'' A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).
Megnézni Ordovícium és Mohák
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Megnézni Ordovícium és Növények
Nemzetség (biológia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetség (rendszertan).
Megnézni Ordovícium és Nemzetség (biológia)
Paleozoikum
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.
Megnézni Ordovícium és Paleozoikum
Pannotia
Pannotia (vagy Vendia) egyelőre hipotetikus, rövid ideig létező szuperkontinens volt a földtörténet neoproterozoikum idejének ediakara időszakában az akkori kontinentális kéreglemezek egyesülésével alakult ki.
Megnézni Ordovícium és Pannotia
Panthalassza
A Pangeát körbeölelő óceán a Panthalassza A Panthalassza (görögül „minden tenger”) vagy Panthalassza-óceán világóceán volt, amely a paleozoikum földtörténeti időben és a mezozoikum elején körbevette a Pangea szuperkontinenst.
Megnézni Ordovícium és Panthalassza
Pörgekarúak
A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.
Megnézni Ordovícium és Pörgekarúak
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Megnézni Ordovícium és Puhatestűek
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Ordovícium és Rend (rendszertan)
Spóra
Tuber melanosporum spórája A spóra egy bioaeroszol, virágtalan növények és gombák ivartalan szaporító sejtje (haploid sejt).
Megnézni Ordovícium és Spóra
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Megnézni Ordovícium és Szilur
Szimbiózis
Bohóchal ''(Amphiprion ocellaris)'' az egyébként halálos mérgű óriás anemóna ''(Heteractis magnifica)'' tengeri rózsában. A szimbiózis két vagy több különböző faj egyedeinek (általában egymásra utalt) szoros együttélése.
Megnézni Ordovícium és Szimbiózis
Tengerililiomok
A tengerililiomok (Crinoidea) a tüskésbőrűek törzsének legősibb osztálya.
Megnézni Ordovícium és Tengerililiomok
Tethys-óceán
A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.
Megnézni Ordovícium és Tethys-óceán
Trilobiták
Kolihapeltis trilobita, kora devon, mintegy 400 mya A trilobiták vagy háromkaréjú ősrákok kihalt ízeltlábúak, amelyek a Trilobita osztályt alkotják.
Megnézni Ordovícium és Trilobiták
Upponyi-hegység
Az Upponyi-hegység az Északi-középhegység (földrajzi nagytáj) része, azon belül a Bükk-vidék kistája.
Megnézni Ordovícium és Upponyi-hegység
Velencei-hegység
Út az Angelika-forrás közelében Fejér vármegye középső részén, a Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl.
Megnézni Ordovícium és Velencei-hegység
Virágállatok
A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) a csalánozók (Cnidaria) törzsének egyik osztálya két alosztállyal, közel 7000 leírt fajjal.
Megnézni Ordovícium és Virágállatok
Wales
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Megnézni Ordovícium és Wales
Wisconsin
Wisconsin (IPA) az Egyesült Államok egyik tagállama.
Megnézni Ordovícium és Wisconsin
Zöldmoszatok
Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.
Megnézni Ordovícium és Zöldmoszatok
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Ordovícium és 1900
Lásd még
Földtörténeti időszakok
- Devon (időszak)
- Ediakara
- Jura (időszak)
- Kambrium
- Karbon
- Kréta (időszak)
- Kriogén
- Negyedidőszak
- Neogén
- Ordovícium
- Paleogén
- Perm (időszak)
- Statherium
- Stenium
- Szilur
- Tonium
- Triász
Ordovícium időszak
- Ordovícium