Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Családnév, Kossuth-díj, Leggyakoribb magyar családnevek listája, Liszt Ferenc-díj, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Nobel-díj, Oláh Aladár, Oláh Andor (orvos), Oláh Béla (költő), Oláh Edit, Oláh Erika, Oláh Eszter, Oláh Ferenc (labdarúgó), Oláh Ferenc (nyelvész), Oláh Gábor (költő), Oláh Gábor (rendező), Oláh Géza, Oláh Gusztáv (rendező), Oláh György (grafikus), Oláh György (kémikus), Oláh Ibolya, Oláh István (katona), Oláh István (költő), Oláh János (író), Oláh Katalin (szobrász), Oláh Katalin (tájfutó), Oláh Kálmán (cigányprímás), Oláh Károly (labdarúgó, 1884), Oláh Károly (zeneszerző), Oláh Lajos (politikus), Oláh Lóránt, Oláh Mara, Oláh Mátyás László, Oláh Miklós (esztergomi érsek), Oláh Miklós (lelkész), Oláh Pál (állatorvos), Oláh Sándor (festő), Oláh Sándor (szobrász), Oláh Tibor (irodalomtörténész), Oláh Tibor (zeneszerző), Oláh Vilmos, Oláh Zoltán (grafikus), Oláh Zoltán (színművész), Oláh Zoltán (táncművész), Oláh Zsuzsa (színművész), Széchenyi-díj.
Családnév
A családnév, vagy másik jellemző magyar elnevezéssel vezetéknév a személyneveknek az a része, melyet a gyermek többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az utónévvel (keresztnévvel), ami „személyre szóló”.
Új!!: Oláh (családnév) és Családnév · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Oláh (családnév) és Kossuth-díj · Többet látni »
Leggyakoribb magyar családnevek listája
A magyar családnevek a 13-14. században alakultak ki.
Új!!: Oláh (családnév) és Leggyakoribb magyar családnevek listája · Többet látni »
Liszt Ferenc-díj
Liszt Ferenc "''Petőfi szellemének''" A Liszt Ferenc-díj a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetés.
Új!!: Oláh (családnév) és Liszt Ferenc-díj · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Oláh (családnév) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Oláh (családnév) és Magyarország · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Oláh (családnév) és Nobel-díj · Többet látni »
Oláh Aladár
Oláh Aladár, Oláh Aladár Károly (Tiszabűd, 1885. december 18. – Budapest, 1967. január 12.) magyar labdarúgó, kapus, nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Aladár · Többet látni »
Oláh Andor (orvos)
Oláh Andor magyar orvos, természetgyógyász, néprajzkutató, író, költő és műfordító.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Andor (orvos) · Többet látni »
Oláh Béla (költő)
Tokaji Oláh Béla (Nádudvar, 1886. április 14. – Nagyvárad, 1937. április 26.) költő, elbeszélő, közgazdasági szakíró.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Béla (költő) · Többet látni »
Oláh Edit
Oláh Edit (Káld, 1947. április 17. –) Széchenyi-díjas magyar genetikus, onkogenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Edit · Többet látni »
Oláh Erika
Oláh Erika (Tiszafüred, 1975. január 1. –) labdarúgó, kapus.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Erika · Többet látni »
Oláh Eszter
Oláh Eszter (1968. március 31. –) válogatott labdarúgó, hátvéd.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Eszter · Többet látni »
Oláh Ferenc (labdarúgó)
Oláh Ferenc (Miskolc, 1951. december 22. –) olimpiai válogatott labdarúgó, középpályás, edző.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »
Oláh Ferenc (nyelvész)
Oláh Ferenc (Kémer, 1939. december 3. – Budapest, 2014. július 2.) erdélyi magyar nyelvész.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Ferenc (nyelvész) · Többet látni »
Oláh Gábor (költő)
Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) magyar költő, író.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Gábor (költő) · Többet látni »
Oláh Gábor (rendező)
Oláh Gábor (Tapolca, 1938. augusztus 19.–) filmrendező, író, képzőművész.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Gábor (rendező) · Többet látni »
Oláh Géza
Oláh Géza válogatott magyar labdarúgó, kapus.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Géza · Többet látni »
Oláh Gusztáv (rendező)
Lanzséri és talmácsi Oláh Gusztáv István László (Budapest, 1901. augusztus 20. – München, 1956. december 19.) kétszeres Kossuth-díjas magyar operarendező, jelmez- és díszlettervező, kiváló művész.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Gusztáv (rendező) · Többet látni »
Oláh György (grafikus)
Oláh György (Tatabánya, 1946. november 22. –) grafikusművész, DLA., egyetemi docens.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh György (grafikus) · Többet látni »
Oláh György (kémikus)
Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh György (kémikus) · Többet látni »
Oláh Ibolya
Oláh Ibolya (Nyíregyháza, 1978. január 31. –) Petőfi- és Gundel-díjas magyar énekesnő, dalszerző.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Ibolya · Többet látni »
Oláh István (katona)
Oláh István (Nádudvar, 1926. december 16. – Budapest, 1985. december 15.) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh István (katona) · Többet látni »
Oláh István (költő)
Oláh István (Marosvásárhely, 1944. április 16. –) erdélyi magyar költő, újságíró.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh István (költő) · Többet látni »
Oláh János (író)
Oláh János (Nagyberki, 1942. november 24. – Budapest, 2016. július 25.) József Attila-díjas magyar költő, író, szerkesztő, a Kilencek költőcsoport tagja, Mezey Katalin férje, Lackfi János, Oláh Katalin és Oláh Mátyás apja.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh János (író) · Többet látni »
Oláh Katalin (szobrász)
Oláh Katalin Kinga (Budapest, 1974. március 19. –) magyar szobrászművész.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Katalin (szobrász) · Többet látni »
Oláh Katalin (tájfutó)
Oláh Katalin (Hajdúnánás, 1968. július 6. –) kétszeres világbajnok és harmincegyszeres magyar egyéni bajnok tájékozódási futó.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Katalin (tájfutó) · Többet látni »
Oláh Kálmán (cigányprímás)
Oláh Kálmán (Felsőbalog, 1910. március 29. – Budapest, 1990.) cigányprímás, zeneszerző.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Kálmán (cigányprímás) · Többet látni »
Oláh Károly (labdarúgó, 1884)
Oláh Károly, Román (1884. szeptember 6.–1937. május 22.) válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Károly (labdarúgó, 1884) · Többet látni »
Oláh Károly (zeneszerző)
Oláh Károly (Szatmár, 1841. – Nagykőrös, 1900. július 10.) magyar zeneszerző, a nagykőrösi református tanítóképző igazgató-tanára.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Károly (zeneszerző) · Többet látni »
Oláh Lajos (politikus)
Oláh Lajos (Karcag, 1969. június 17. –) magyar jogász, politikus; 2006.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Lajos (politikus) · Többet látni »
Oláh Lóránt
Oláh Lóránt (Ada, Jugoszlávia, 1979. november 23. –) magyar labdarúgó, csatár.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Lóránt · Többet látni »
Oláh Mara
Oláh Mara, művészneve: Omara; szignói: OMARA; O.M. (Monor, 1945. szeptember 3. − Szarvasgede, 2020. március 24.) roma származású magyar festőművész, emlékíró.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Mara · Többet látni »
Oláh Mátyás László
Oláh Mátyás László (Budapest, 1975. augusztus 1. –) magyar szobrászművész, Oláh János író, költő és Mezey Katalin író, költő fia, Lackfi János testvére.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Mátyás László · Többet látni »
Oláh Miklós (esztergomi érsek)
Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágon magyar, apai ágon román származású humanista és történész, aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Miklós (esztergomi érsek) · Többet látni »
Oláh Miklós (lelkész)
Oláh Miklós (Nagyléta, 1931. április 1. – Nyíregyháza, 2018. február 20.) magyar görögkatolikus pap.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Miklós (lelkész) · Többet látni »
Oláh Pál (állatorvos)
Oláh Pál (Makó, 1921. június 10. – Budapest, 1969. május 16.) állatorvos, mikrobiológus.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Pál (állatorvos) · Többet látni »
Oláh Sándor (festő)
Oláh Sándor, Gyenis (Magyarcséke, 1886. november 5. – Szabadka, 1966. április 25.) festőművész, grafikus.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Sándor (festő) · Többet látni »
Oláh Sándor (szobrász)
Oláh Sándor (Nagyvarjas, 1907. október 30. – Budapest, 1983. március 23.) szobrász.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Sándor (szobrász) · Többet látni »
Oláh Tibor (irodalomtörténész)
Oláh Tibor (Naszód, 1921. március 26. – Marosvásárhely, 1996. április 30.) erdélyi magyar kritikus, irodalomtörténész, műfordító.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Tibor (irodalomtörténész) · Többet látni »
Oláh Tibor (zeneszerző)
Oláh Tibor (Árpád, 1927. december 26. – Marosvásárhely, 2002. október 2.) erdélyi magyar zeneszerző.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Tibor (zeneszerző) · Többet látni »
Oláh Vilmos
Oláh Vilmos (1975) Liszt Ferenc díjas hegedűművész.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Vilmos · Többet látni »
Oláh Zoltán (grafikus)
Oláh Zoltán (Szőny, 1974 −) roma származású magyar grafikus, festő, díszlet-, logó- és arculattervező.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Zoltán (grafikus) · Többet látni »
Oláh Zoltán (színművész)
Oláh Zoltán (Téglás, 1890. december 11. – Budapest, 1958. október 3.) színész.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Zoltán (színművész) · Többet látni »
Oláh Zoltán (táncművész)
Oláh Zoltán (Budapest, 1982. január 30. –) Kossuth-díjas táncművész, balettművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Zoltán (táncművész) · Többet látni »
Oláh Zsuzsa (színművész)
Oláh Zsuzsa (Debrecen, 1960. június 19. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.
Új!!: Oláh (családnév) és Oláh Zsuzsa (színművész) · Többet látni »
Széchenyi-díj
A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.
Új!!: Oláh (családnév) és Széchenyi-díj · Többet látni »
