Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Olasz–magyar kulturális kapcsolatok

Index Olasz–magyar kulturális kapcsolatok

Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok magukat legkésőbb 1861 óta olasz (régebbi szóhasználattal: talján), illetve magyar nemzetiségűeknek tartók, illetve az Olaszország és Magyarország lakói közti kulturális kapcsolatok.

106 kapcsolatok: A Pendragon legenda, Ady Endre, Amerigo Tot, Aragónia, Assisi Szent Ferenc, Ángel Sanz Briz, Őrségi Nemzeti Park, Ének a búzamezőkről (film), Bakócz Tamás, Barabási Albert László, Benedetto Croce, Biciklitolvajok, Bologna, Bolognai Egyetem, Bródy Sándor (író), Brüsszeli tizenkettő, Budapest, Cinecittà, Csontváry Kosztka Tivadar, Csorba László, Dante, Dörögdi Miklós, Emberek a havason, Estei Beatrix magyar királyné, Esti Kornél (személy), Faludi Ferenc, Genova, Giorgio Perlasca, Giorgio Pressburger, Girolamo Frescobaldi, Giuseppe Garibaldi, Gulácsy Lajos, Helfy Ignác, I. István magyar király, III. Luciusz pápa, Iskola a határon, Itáliai háborúk, Jancsó Miklós (filmrendező), Jókai Mór, József Attila, Joseph Louis Lagrange, Klapka György (tábornok), Koltay-Kastner Jenő, Kolumbusz Kristóf, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Ligeti György, Liszt Ferenc, Lucca, Luigi Pirandello, ..., Madách Imre (író), Magánbűnök, közerkölcsök, Magyar filmművészet, Magyar kultúra, Magyarok, Magyarország, Móricz Zsigmond, Musica ricercata, Nápoly, Neorealizmus, Nyirő József, Olaszok, Olaszország, Ottlik Géza, Pápa (egyházfő), Pápai állam, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Peskó Zoltán (zeneszerző), Petőfi Sándor, Radványi Géza, Róma, Róma, nyílt város, Rejtő Jenő, Roberto Rossellini, Szabó Dezső (író), Szőts István, Szeged, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szerb Antal, Tamási Áron, Türr István, Torino, Utas és holdvilág, Valahol Európában (film), Vaszary János (festő), Velencei Köztársaság, Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, Vittorio De Sica, Ybl Miklós, Zambra Alajos, Zeneművészet, Zilahy Lajos, 1225, 1234, 1316, 1687, 1833, 1941, 1942, 1948, 2000, 2002, 2005, 2009, 2010, 2011. Bővíteni index (56 több) »

A Pendragon legenda

#ÁTIRÁNYÍTÁS A Pendragon legenda (regény).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és A Pendragon legenda · Többet látni »

Ady Endre

Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Ady Endre · Többet látni »

Amerigo Tot

Amerigo Tot, eredetileg Tóth Imre (Fehérvárcsurgó, 1909. szeptember 27. – Róma, 1984. december 13.) magyar szobrászművész, színész.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Amerigo Tot · Többet látni »

Aragónia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aragónia (egyértelműsítő lap).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Aragónia · Többet látni »

Assisi Szent Ferenc

Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Assisi Szent Ferenc · Többet látni »

Ángel Sanz Briz

Ángel Sanz Briz emléktáblája a budapesti spanyol nagykövetség falán, I. János Károly spanyol király szavaival. Ángel Sanz Briz, a „budapesti angyal” (Zaragoza, 1910. szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Ángel Sanz Briz · Többet látni »

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Őrségi Nemzeti Park · Többet látni »

Ének a búzamezőkről (film)

Az Ének a búzamezőkről Szőts István 1947-ben készített második, egyben utolsó nagyjátékfilmje, melyet Móra Ferenc húsz évvel korábban írt azonos című regénye alapján forgatott.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Ének a búzamezőkről (film) · Többet látni »

Bakócz Tamás

Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Bakócz Tamás · Többet látni »

Barabási Albert László

Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Barabási Albert László · Többet látni »

Benedetto Croce

Benedetto Croce (kiejtése, Pescasseroli, 1866. február 25. – Nápoly, 1952. november 20.) olasz idealista, eszmeileg Hegelhez közel álló filozófus, történész, politikus, irodalomkritikus és író, a 19.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Benedetto Croce · Többet látni »

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok (eredeti cím: Ladri di biciclette) 1948-ban bemutatott fekete-fehér olasz filmdráma, Vittorio De Sica filmrendező és Cesare Zavattini forgatókönyvíró legelismertebb alkotása, a filmtörténet neorealista irányzatának műve.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Biciklitolvajok · Többet látni »

Bologna

Bologna (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Bologna · Többet látni »

Bolognai Egyetem

A Bolognai Egyetem (Alma Mater Studiorum Università di Bologna, UNIBO)) Európa első, ma is működő felsőfokú oktatási intézménye – egyeteme az olaszországi Bolognában. 1088-ban alapították, s jelenleg kb. 80 000 diákot képez a kihelyezett tagozatokkal együtt.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Bolognai Egyetem · Többet látni »

Bródy Sándor (író)

Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Bródy Sándor (író) · Többet látni »

Brüsszeli tizenkettő

Brüsszeli tizenkettő az összefoglaló neve annak a tizenkét játékfilmnek, melyeket az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmával a világ legkiválóbbjainak választottak.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Brüsszeli tizenkettő · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Budapest · Többet látni »

Cinecittà

A Cinecittà (olaszul: moziváros) egy nagy filmstúdió Rómában.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Cinecittà · Többet látni »

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry kézírásos dokumentuma patikája működési jogának átruházásáról Csontváry Kosztka Tivadar (született Kosztka Mihály Tivadar) (Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festőművész.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Csontváry Kosztka Tivadar · Többet látni »

Csorba László

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csorba László (egyértelműsítő lap).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Csorba László · Többet látni »

Dante

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dante.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Dante · Többet látni »

Dörögdi Miklós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dörögdy Miklós (egyértelműsítő lap).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Dörögdi Miklós · Többet látni »

Emberek a havason

Az Emberek a havason Szőts István 1941–42-ben forgatott első nagyjátékfilmje Görbe János és Szellay Alice főszereplésével, melyet Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján készített.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Emberek a havason · Többet látni »

Estei Beatrix magyar királyné

Wimmer, Otto (2008).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Estei Beatrix magyar királyné · Többet látni »

Esti Kornél (személy)

Az Esti Kornél Kosztolányi Dezső novellaciklusa.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Esti Kornél (személy) · Többet látni »

Faludi Ferenc

Kőszeg – Bencésszékház, itt tanult, majd 3 évig tanított Kőszeg – Az egykori iskola emléktáblája, rajta a költő nevével az elbontott épületszárny helyén Emléktábla a szülőházán. Ma Faludigasse, Németújvár, Burgenland, Ausztria Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. március 25. – Rohonc, 1779. december 18.) jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Faludi Ferenc · Többet látni »

Genova

Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Genova · Többet látni »

Giorgio Perlasca

'''Giorgio Perlasca''' emléktáblájaBudapest, XIII. kerület,Szent István park 35. Giorgio Perlasca (Como, 1910. január 31. – Padova, 1992. augusztus 15.) olasz kereskedő, aki spanyol konzulnak kiadva magát zsidók ezreinek életét mentette meg a második világháború során 1944-ben Magyarországon.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Giorgio Perlasca · Többet látni »

Giorgio Pressburger

2001-ben Giorgio Pressburger (Budapest, 1937. április 21. – Trieszt, 2017. október 5.) magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Giorgio Pressburger · Többet látni »

Girolamo Frescobaldi

Girolamo Alessandro Frescobaldi (Ferrara, 1583. szeptember 13. – Róma, 1643. március 1.) olasz orgona- és csembalóművész, zeneszerző.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Girolamo Frescobaldi · Többet látni »

Giuseppe Garibaldi

Giuseppe Garibaldi (Nizza, 1807. július 4. – Caprera, 1882. június 2.) olasz hazafi és tábornok, az egységes Olaszországért harcoló hadsereg egyik vezére.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Giuseppe Garibaldi · Többet látni »

Gulácsy Lajos

Önarckép (1903) Paolo és Francesca (1903) Varázslat (1906–1907) 18) Gulácsy Lajos Kálmán (Budapest, 1882. október 12. – Budapest, 1932. február 21.) magyar festőművész.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Gulácsy Lajos · Többet látni »

Helfy Ignác

Helfy Ignác (eredetileg Helfer) (Szamosújvár, 1830. március 15. – Budapest, 1897. október 11.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Helfy Ignác · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és I. István magyar király · Többet látni »

III. Luciusz pápa

III.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és III. Luciusz pápa · Többet látni »

Iskola a határon

Iskola a határon, ma Dr. Nagy László Gyógypedagógia Intézet Kőszegen Az Iskola a határon Ottlik Géza legfontosabb műve, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Iskola a határon · Többet látni »

Itáliai háborúk

Vilmos, Jülich-Kleve-Berg hercege, I. János Frigyes szász választófejedelem, I. Fülöp hesseni őrgróf). Az itáliai háborúk vagy reneszánsz háborúk az 1494 és 1559 között, főként Itália területén lezajlott konfliktus-sorozat volt, amelynek főszereplői egyfelől francia Valois-k, másfelől a Német-római Birodalom és az ekkoriban egyesülő Spanyolország trónját egyaránt birtokló Habsburgok voltak.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Itáliai háborúk · Többet látni »

Jancsó Miklós (filmrendező)

Hernádi Gyula és Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Jancsó Miklós (filmrendező) · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Jókai Mór · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és József Attila · Többet látni »

Joseph Louis Lagrange

Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Koltay-Kastner Jenő

Koltay-Kastner Jenő, 1935-ig Kastner Jenő (Magyardiószeg, 1892. február 15. – Szeged, 1985. március 3.) irodalomtörténész, filológus, történész, az irodalomtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1956), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Koltay-Kastner Jenő · Többet látni »

Kolumbusz Kristóf

Cristoforo Colombo vagy magyarosított nevén Kolumbusz Kristóf (Genova, Genovai Köztársaság, 1451. augusztus 25. és október 31. között – Valladolid, Kasztíliai Királyság, 1506. május 20.) itáliai származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában állt utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens 1492-es felfedezője.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Kolumbusz Kristóf · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Kosztolányi Dezső · Többet látni »

Ligeti György

Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Ligeti György · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Liszt Ferenc · Többet látni »

Lucca

Lucca (olasz kiejtés) város Olaszországban, Toszkána északnyugati részén, Firenzétől mintegy -re nyugatra.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Lucca · Többet látni »

Luigi Pirandello

Luigi Pirandello (Caos, 1867. június 28. – Róma, 1936. december 10.) Nobel-díjas olasz drámaíró és novellista.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Luigi Pirandello · Többet látni »

Madách Imre (író)

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Madách Imre (író) · Többet látni »

Magánbűnök, közerkölcsök

A Magánbűnök, közerkölcsök 1976-ban bemutatott színes, olasz–jugoszláv erotikus filmdráma.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Magánbűnök, közerkölcsök · Többet látni »

Magyar filmművészet

A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét: a Lumière testvérek filmjeit 1896.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Magyar filmművészet · Többet látni »

Magyar kultúra

Magyar kultúra minden olyan kultúra, mely bármely módon a magyar néphez köthető.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Magyar kultúra · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Magyarország · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Móricz Zsigmond · Többet látni »

Musica ricercata

Ligeti György 11 rövid darabból álló zongoraciklusa.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Musica ricercata · Többet látni »

Nápoly

Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Nápoly · Többet látni »

Neorealizmus

A ''Róma, nyílt város'' című film jelenete Roberto Rossellini 1945-ben bemutatott neorealista alkotásából A neorealizmus olasz filmművészeti és irodalmi irányzat volt, amely gyökeresen szakított az addigi olasz film hamis valóságábrázolásával, dokumentarista szemléletet honosított meg, és óriási hatást tett az egész európai filmművészetre.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Neorealizmus · Többet látni »

Nyirő József

Szobra Székelyudvarhelyen Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kiugrott katolikus pap, politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Nyirő József · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Olaszok · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Olaszország · Többet látni »

Ottlik Géza

Ottlik Géza (Budapest, 1912. május 9. – Budapest, 1990. október 9.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Ottlik Géza · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Pápa (egyházfő) · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Pápai állam · Többet látni »

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (röviden: PPKE vagy "Pázmány") államilag elismert egyházi egyetem.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Pázmány Péter Katolikus Egyetem · Többet látni »

Peskó Zoltán (zeneszerző)

Peskó Zoltán (Budapest, 1937. február 15. – Budapest, 2020. március 31.) magyar származású karmester, zeneszerző.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Peskó Zoltán (zeneszerző) · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Petőfi Sándor · Többet látni »

Radványi Géza

Szülőháza Kassán, a Mészáros utca 35. sz. alatt Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/5-3-23 Radványi Géza, születési nevén Grosschmid Géza (Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Radványi Géza · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Róma · Többet látni »

Róma, nyílt város

A Róma, nyílt város (eredeti cím: Roma città aperta) Roberto Rossellini olasz rendező 1945-ben bemutatott filmje, a neorealizmus kiemelkedő alkotása.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Róma, nyílt város · Többet látni »

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Rejtő Jenő · Többet látni »

Roberto Rossellini

Roberto Rossellini (Róma, 1906. május 8. – Róma, 1977. június 3.) olasz filmrendező, a neorealizmus egyik leghíresebb alkotója.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Roberto Rossellini · Többet látni »

Szabó Dezső (író)

Szabó Dezső szobra Citadella közelében Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Szabó Dezső (író) · Többet látni »

Szőts István

Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Szőts István · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Szeged · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Szerb Antal · Többet látni »

Tamási Áron

Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Tamási Áron · Többet látni »

Türr István

Türr István (született Thier) (Baja, 1825. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3.) szabadságharcos, olasz királyi altábornagy.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Türr István · Többet látni »

Torino

A Medusa feje a királyi palota kapuján Torino (piemontiul, valamint több egyéb nyelven Turin) közel 871 ezer lakosával Róma, Milánó és Nápoly után Olaszország negyedik legnépesebb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Torino · Többet látni »

Utas és holdvilág

Az Utas és holdvilág Szerb Antal először 1937-ben megjelent regénye.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Utas és holdvilág · Többet látni »

Valahol Európában (film)

A Valahol Európában 1947-ben forgatott és 1948.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Valahol Európában (film) · Többet látni »

Vaszary János (festő)

Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós) (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Vaszary János (festő) · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (olaszul: Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica) minden évben, késő augusztusban kezdődik és szeptember elején ér véget a velencei biennálé keretében.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Velencei Nemzetközi Filmfesztivál · Többet látni »

Vittorio De Sica

Vittorio De Sica (Sora, 1901. július 7. – Párizs, 1974. november 13.) olasz filmszínész, filmrendező és forgatókönyvíró.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Vittorio De Sica · Többet látni »

Ybl Miklós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ybl Miklós (építész, 1814–1891).

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Ybl Miklós · Többet látni »

Zambra Alajos

Zambra Alajos (Fiume, 1886. február 7. – Budapest, 1947. december 29.) műfordító, jogász, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Zambra Alajos · Többet látni »

Zeneművészet

A zeneművészet más kreatív területekhez hasonlóan a zene elsősorban önkifejező, a zeneiparhoz, populáris zenéhez képest nagyobb elméleti háttérrel kidolgozott ága.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Zeneművészet · Többet látni »

Zilahy Lajos

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és Zilahy Lajos · Többet látni »

1225

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1225 · Többet látni »

1234

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1234 · Többet látni »

1316

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1316 · Többet látni »

1687

július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1687 · Többet látni »

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1833 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1941 · Többet látni »

1942

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1942 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 1948 · Többet látni »

2000

Nincs leírás.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 2000 · Többet látni »

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 2002 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 2005 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 2009 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 2010 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Olasz–magyar kulturális kapcsolatok és 2011 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »