Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
98 kapcsolatok: Ausztria, Barokk, Bécsi béke (1606), Bocskai István, Bodrog (folyó), Bodrogköz, Bodrogkisfalud, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Cigányok, Csiky Tibor, December 5., Eperjes (Szlovákia), Erdőbénye, Erdőhorváti, Gótika, Geopolitika, Habsburg-ház, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Napóleon francia császár, IV. Béla magyar király, Község, Kolera, Kossuth Lajos, Magyarok, Magyarország, Miskolc, Mohácsi csata, Monok, Munkács, Nagyboldogasszony, Október 4., Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás, Olaszliszkai lincselés, Olaszország, Pallosjog, Pálos rend, Perényi Péter (koronaőr), Pozsony, Rudolf magyar király, Ruszinok, Sárospatak, Sárospataki járás, Sátoraljaújhely, Sekrestye, Szegi, Szegilong, Szent Korona, ..., Szeptember 19., Szeptember 2., Szerencs, Török hódoltság, Tőketerebes, Tiszavasvári, Tokaj, Tokaji borvidék, Tolcsva, Vámosújfalu, Váradi béke, Város, Vízi közlekedés, Viss, Zalkod, Zsinagóga, 1239, 1243, 1320, 1332, 1466, 1530, 1538, 1546, 1560, 1567, 16. század, 1601, 1606, 1632, 1633, 17. század, 1772, 1784, 1787, 18. század, 1802, 1805, 1831, 1848, 1871, 1920, 2006, 37-es főút (Magyarország), 3705-ös mellékút (Magyarország), 3717-es mellékút (Magyarország), 3801-es mellékút (Magyarország), 3802-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (48 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Olaszliszka és Ausztria · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Olaszliszka és Barokk · Többet látni »
Bécsi béke (1606)
Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.
Új!!: Olaszliszka és Bécsi béke (1606) · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Olaszliszka és Bocskai István · Többet látni »
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Olaszliszka és Bodrog (folyó) · Többet látni »
Bodrogköz
A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.
Új!!: Olaszliszka és Bodrogköz · Többet látni »
Bodrogkisfalud
Bodrogkisfalud település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.
Új!!: Olaszliszka és Bodrogkisfalud · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Olaszliszka és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Olaszliszka és Cigányok · Többet látni »
Csiky Tibor
Csiky Tibor (Olaszliszka, 1932. július 19. – Budapest, 1989. április 1.) magyar szobrász és éremművész.
Új!!: Olaszliszka és Csiky Tibor · Többet látni »
December 5.
Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.
Új!!: Olaszliszka és December 5. · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Olaszliszka és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Erdőbénye
Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban található.
Új!!: Olaszliszka és Erdőbénye · Többet látni »
Erdőhorváti
Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Olaszliszka és Erdőhorváti · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Olaszliszka és Gótika · Többet látni »
Geopolitika
A geopolitika a politikának az az ágazata, amely az állam társadalmi, gazdasági viszonyait és fejlődését, nemzetközi kapcsolatait és külpolitikai törekvéseit elsősorban a földrajzi feltételekre vezeti vissza, ezeknek döntő jelentőséget tulajdonít, a földrajzi helyzethez és tényezőkhöz kapcsolódó politikai hatalomra összpontosít, a földrajzi tényezők külpolitikai magatartásra gyakorolt hatását vizsgálja.
Új!!: Olaszliszka és Geopolitika · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Olaszliszka és Habsburg-ház · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Olaszliszka és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Olaszliszka és I. János magyar király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Olaszliszka és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Olaszliszka és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Olaszliszka és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Olaszliszka és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Olaszliszka és Község · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Olaszliszka és Kolera · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Olaszliszka és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Olaszliszka és Magyarország · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Olaszliszka és Miskolc · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Olaszliszka és Mohácsi csata · Többet látni »
Monok
Monok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község, amely elsősorban neves szülöttjéről, Kossuth Lajosról ismeretes.
Új!!: Olaszliszka és Monok · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Olaszliszka és Munkács · Többet látni »
Nagyboldogasszony
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja.
Új!!: Olaszliszka és Nagyboldogasszony · Többet látni »
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Új!!: Olaszliszka és Október 4. · Többet látni »
Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás
Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei vasútállomás, a nevével ellentétben valójában Vámosújfalu településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Olaszliszka és Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás · Többet látni »
Olaszliszkai lincselés
Az olaszliszkai lincselés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán 2006-ban történt brutális gyilkosság ismert elnevezése.
Új!!: Olaszliszka és Olaszliszkai lincselés · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Olaszliszka és Olaszország · Többet látni »
Pallosjog
A pallosjog (más néven szabad ispánság) az uralkodótól nyert, ám tőle függetlenül gyakorolható bírói hatalom volt halálbüntetés kiszabására és foganatosítására.
Új!!: Olaszliszka és Pallosjog · Többet látni »
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Új!!: Olaszliszka és Pálos rend · Többet látni »
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Új!!: Olaszliszka és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Olaszliszka és Pozsony · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Olaszliszka és Rudolf magyar király · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és Ruszinok · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: Olaszliszka és Sárospatak · Többet látni »
Sárospataki járás
A Sárospataki járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Olaszliszka és Sárospataki járás · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Olaszliszka és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Sekrestye
Egy sekrestye ajtaja A kölni dóm sekrestyéje Németországban Sekrestye A sekrestye (latinul: sacristia, salutatorium, sacrarium, secretarium, görögül: szkeuophülakion) kisebb-nagyobb terem vagy szoba a templom szentélye mellett, rendszerint a főoltártól balra (evangéliumi oldalon).
Új!!: Olaszliszka és Sekrestye · Többet látni »
Szegi
Szegi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
Új!!: Olaszliszka és Szegi · Többet látni »
Szegilong
Szegilong község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
Új!!: Olaszliszka és Szegilong · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Olaszliszka és Szent Korona · Többet látni »
Szeptember 19.
Névnapok: Vilhelmina + Dorián, Emili, Január, Jónás, Konstancia, Konstantina, Mária, Sebő, Szabolcs, Szilárda, Tivadar, Tódor, Vilhelma, Vilma.
Új!!: Olaszliszka és Szeptember 19. · Többet látni »
Szeptember 2.
Névnapok: Rebeka, Dorina + Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm.
Új!!: Olaszliszka és Szeptember 2. · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: Olaszliszka és Szerencs · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Olaszliszka és Török hódoltság · Többet látni »
Tőketerebes
Párics várának romjai A katolikus plébániatemplom Az Andrássy-kastély A Mária-oszlop Tőketerebes város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye.
Új!!: Olaszliszka és Tőketerebes · Többet látni »
Tiszavasvári
Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja.
Új!!: Olaszliszka és Tiszavasvári · Többet látni »
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Új!!: Olaszliszka és Tokaj · Többet látni »
Tokaji borvidék
A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta.
Új!!: Olaszliszka és Tokaji borvidék · Többet látni »
Tolcsva
Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
Új!!: Olaszliszka és Tolcsva · Többet látni »
Vámosújfalu
Vámosújfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
Új!!: Olaszliszka és Vámosújfalu · Többet látni »
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Új!!: Olaszliszka és Váradi béke · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Olaszliszka és Város · Többet látni »
Vízi közlekedés
Ömlesztett árut szállító hajó A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.
Új!!: Olaszliszka és Vízi közlekedés · Többet látni »
Viss
Viss község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Olaszliszka és Viss · Többet látni »
Zalkod
Zalkod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Olaszliszka és Zalkod · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: Olaszliszka és Zsinagóga · Többet látni »
1239
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1239 · Többet látni »
1243
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1243 · Többet látni »
1320
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1320 · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1332 · Többet látni »
1466
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1466 · Többet látni »
1530
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1530 · Többet látni »
1538
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1538 · Többet látni »
1546
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1546 · Többet látni »
1560
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1560 · Többet látni »
1567
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1567 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Olaszliszka és 16. század · Többet látni »
1601
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1601 · Többet látni »
1606
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1606 · Többet látni »
1632
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1632 · Többet látni »
1633
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1633 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Olaszliszka és 17. század · Többet látni »
1772
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1772 · Többet látni »
1784
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1784 · Többet látni »
1787
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1787 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Olaszliszka és 18. század · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1802 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1805 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1831 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1848 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1871 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Olaszliszka és 1920 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Olaszliszka és 2006 · Többet látni »
37-es főút (Magyarország)
A 37-es számú főút Felsőzsolcától Sátoraljaújhelyig ér.
Új!!: Olaszliszka és 37-es főút (Magyarország) · Többet látni »
3705-ös mellékút (Magyarország)
A 3705-ös számú mellékút egy majdnem 22 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben.
Új!!: Olaszliszka és 3705-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
3717-es mellékút (Magyarország)
A 3717-es számú mellékút egy bő 7,5 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben.
Új!!: Olaszliszka és 3717-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
3801-es mellékút (Magyarország)
A 3801-es számú mellékút egy bő 25 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye keleti részén; Bodrogkeresztúrtól indulva vezet a Bodrog jobb partján fekvő községeken át, egészen Sárospatak északi széléig.
Új!!: Olaszliszka és 3801-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
3802-es mellékút (Magyarország)
A 3802-es számú mellékút egy bő 12 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút, nagyrészt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye keleti részén, átnyúlva egy egészen rövid szakasz erejéig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területére is.
Új!!: Olaszliszka és 3802-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
