22 kapcsolatok: Főnév, Fonetika, Furigana, Gerundivum, Határozószó, Hiragana, Igeszemlélet és igejelleg, Japán nyelv, Jövevényszavak a japán nyelvben, Kana, Kandzsi, Katakana, Kínai nyelv, Kontextus, Melléknévi igenév, Mora (verstan), Morféma, Sorszámnév, Tőszámnév, Tiszteleti utótagok a japán nyelvben, Toldalék, Tranzitivitás (nyelvészet).
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Okurigana és Főnév · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Okurigana és Fonetika · Többet látni »
Furigana
A furigana (japánul ふりがな) egy japán olvasási segédlet.
Új!!: Okurigana és Furigana · Többet látni »
Gerundivum
A gerundivum a latin nyelvben az ige szenvedő, egyidejű melléknévi igeneve (participium imperfectum passivi). Képzése: az ige imperfectumtöve + ‑ndus, ‑nda és ‑ndum (hímnem, nőnem és semlegesnem).
Új!!: Okurigana és Gerundivum · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Okurigana és Határozószó · Többet látni »
Hiragana
A hiragana (japánul 平仮名、ひらがな) egy a japán nyelvben használatos szótagírás, amely a katakanával és a kandzsival (és esetenként a rómadzsival) közösen alkotja a japán írásrendszert.
Új!!: Okurigana és Hiragana · Többet látni »
Igeszemlélet és igejelleg
A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.
Új!!: Okurigana és Igeszemlélet és igejelleg · Többet látni »
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Új!!: Okurigana és Japán nyelv · Többet látni »
Jövevényszavak a japán nyelvben
A japán nyelvben a szavak három csoportja közül kettőt a jövevényszavak alkotnak, melyeknek további alcsoportjai vannak.
Új!!: Okurigana és Jövevényszavak a japán nyelvben · Többet látni »
Kana
A kana a japán szótagírások összefoglaló neve, amelyek különböznek a kandzsitól és a latin ábécétől.
Új!!: Okurigana és Kana · Többet látni »
Kandzsi
A kandzsik (漢字 „Han írásjegy”) Kínából származó, logografikus eredetű írásjegyek, amelyek a japán írásrendszer részét képezik az alapjában véve fonetikus kana (katakana és hiragana) szótagírás mellett.
Új!!: Okurigana és Kandzsi · Többet látni »
Katakana
A katakana (japán: カタカナ vagy かたかな „töredékes kana”) a kínai normál írás jeleinek leegyszerűsítésével, a 11.
Új!!: Okurigana és Katakana · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Okurigana és Kínai nyelv · Többet látni »
Kontextus
Kontextusnak (latin.
Új!!: Okurigana és Kontextus · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Okurigana és Melléknévi igenév · Többet látni »
Mora (verstan)
A mora idő-alapegység a verstanban, illetve a hangtanban (fonetika).
Új!!: Okurigana és Mora (verstan) · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Okurigana és Morféma · Többet látni »
Sorszámnév
A sorszámnév a határozott számnevek fajtájába tartozik, mint határozott számnév pontosan megjelöli a sorrendi helyet (például hetedik, tizedik).
Új!!: Okurigana és Sorszámnév · Többet látni »
Tőszámnév
A tőszámnév a határozott számnevek közé tartozik; pontosan megnevezi magát a számot (például kettő, három).
Új!!: Okurigana és Tőszámnév · Többet látni »
Tiszteleti utótagok a japán nyelvben
A tiszteleti utótagok a japán nyelvben rendkívül széles körben találhatóak meg, céljuk pedig a beszélők közötti viszony mibenlétének érzékeltetése.
Új!!: Okurigana és Tiszteleti utótagok a japán nyelvben · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Okurigana és Toldalék · Többet látni »
Tranzitivitás (nyelvészet)
A grammatikában a tranzitivitás fogalmát kétféleképpen értelmezik.
Új!!: Okurigana és Tranzitivitás (nyelvészet) · Többet látni »