Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Andrei Șaguna Főgimnázium, ASTRA (egyesület), Balázsfalva, Bélbor, Beszterce (település), Budapest, Bukarest, Craiova, Erdély, Február 1., Gyergyószentmiklós, Gyergyótölgyes, Gyulafehérvári román nagygyűlés, Keleti katolikus egyházak, Magyarország, Maros-Torda vármegye, Nagyszeben, Naszód, Október 22., Póla, Románia, Románok, 1876, 1897, 1898, 1902, 1906, 1908, 1914, 1918, 1919, 1920, 1926, 1942.
Andrei Șaguna Főgimnázium
Az Andrei Șaguna Főgimnázium egy nyolcosztályos brassói középiskola, a korábbi brassói román ortodox gimnázium utóda.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Andrei Șaguna Főgimnázium · Többet látni »
ASTRA (egyesület)
Az ASTRA, teljes nevén Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român 1861-ben alapított román kulturális egyesület, amely jelentős szerepet játszott a román nemzeti ébredés folyamatában.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és ASTRA (egyesület) · Többet látni »
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Balázsfalva · Többet látni »
Bélbor
Bélbor (más néven Gyergyóbélbor) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Bélbor · Többet látni »
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Beszterce (település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Bukarest · Többet látni »
Craiova
Craiova (kiejtése:, régi magyar nevén: Királyi, a romániai magyar sajtóban: Krajova) romániai város Olténiában, Dolj megye központja.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Craiova · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Erdély · Többet látni »
Február 1.
Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Február 1. · Többet látni »
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Gyergyószentmiklós · Többet látni »
Gyergyótölgyes
Gyergyótölgyes (románul Tulgheș) falu Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Gyergyótölgyes · Többet látni »
Gyulafehérvári román nagygyűlés
A gyulafehérvári gyűlés résztvevői határozat felolvasása közben A gyulafehérvári román nagygyűlést 1918.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Gyulafehérvári román nagygyűlés · Többet látni »
Keleti katolikus egyházak
A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Keleti katolikus egyházak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Magyarország · Többet látni »
Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Maros-Torda vármegye · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Nagyszeben · Többet látni »
Naszód
Naszód (románul Năsăud, németül Nussdorf vagy Nassod, szászul Nassendref) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Naszód · Többet látni »
Október 22.
Névnapok: Előd + Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Október 22. · Többet látni »
Póla
Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Póla · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és Románok · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1876 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1897 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1898 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1902 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1906 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1908 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1914 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1919 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1920 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1926 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Octavian C. Tăslăuanu és 1942 · Többet látni »
