Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Antal Árpád, Arad (Románia), Augusztus 5., Bolyai Tudományegyetem, Dancsuly András, Dés, Demény Dezső (pszichológus), Erdély, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Faragó József (néprajzkutató), Fehér Imre (rendező), Gaál Gábor (író), Január 27., Józsa János (egyértelműsítő lap), Június 1., Kabán Ferenc, Katona Szabó István, Kálvinizmus, Kolozsvár, Lingvay Klára, Magyar Népi Szövetség, Magyarország, Majális utca, Markos András, Marosvásárhely, Máramarossziget, Móricz Zsigmond Kollégium, Nagy Benedek, Nagybánya, Nagykároly, Nagyszalonta, Nagyvárad, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Nemzetiség, Páll Árpád (író), Politika, Római katolikus egyház, Szamosújvár, Szatmárnémeti, Székelyföld, Szilágysomlyó, Temesvár, Utunk, Zilah, Zsidók, 1945, 1946, 1947, 1948, 1956, ..., 1956-os forradalom. Bővíteni index (1 több) »
Antal Árpád
Antal Árpád (Nyújtód, 1925. július 24. – Kolozsvár, 2010. július 6.) romániai magyar irodalomtörténész, a tudományok doktora.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Antal Árpád · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Arad (Románia) · Többet látni »
Augusztus 5.
Névnapok: Krisztina + Ábel, Abélia, Abelina, Áfra, Afrodita, Afrodité, Árven, Emőd, Hargita, Havaska, Hófehérke, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Lamine, Lúciusz, Manon, Mária, Nóna, Oszvald, Oszvalda, Ozsvát, Őzike, Páris, Peregrina, Szalvátor, Tinka, Viátor, Zebadiás, Zebulon.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Augusztus 5. · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Dancsuly András
Dancsuly András (Lisznyó, 1921. december 3. – Kolozsvár, 2012. május 15.) pedagógiai író, tanszékvezető egyetemi tanár.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Dancsuly András · Többet látni »
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Dés · Többet látni »
Demény Dezső (pszichológus)
Demény Dezső (Nagysármás, 1915. január 27. – Kolozsvár, 1988. december 22.) magyar pedagógiai, lélektani és szociológiai író, Demény Piroska férje, Demény Attila apja.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Demény Dezső (pszichológus) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Bethlen Gábor (1837-1897), az EMKE első elnöke (1885-1897)http://epa.oszk.hu/00000/00030/02263/pdf/02263.pdf Vasárnapi Ujság 1897/27 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egy kulturális intézmény volt 1885–1946 között, amely 1991-ben újraalakult.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület · Többet látni »
Faragó József (néprajzkutató)
Faragó József (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23.) néprajzkutató, író, egyetemi tanár.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Faragó József (néprajzkutató) · Többet látni »
Fehér Imre (rendező)
Fehér Imre (Arad, 1926. augusztus 5. – Budapest, 1975. október 10.) magyar filmrendező, egyetemi tanár.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Fehér Imre (rendező) · Többet látni »
Gaál Gábor (író)
Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Gaál Gábor (író) · Többet látni »
Január 27.
Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Január 27. · Többet látni »
Józsa János (egyértelműsítő lap)
*Józsa János (1901–1973) erdélyi magyar pedagógus, közíró.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Józsa János (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Június 1.
Névnapok: Tünde + Angéla, Fortunát, Gracián, Graciána, Graciella, Hortenzia, Júnó, Jusztián, Jusztin, Konrád, Kunó, Kurt, Paméla, Pamfil, Pandóra, Paulina, Simeon, Szemirámisz, Torda, Tündér.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Június 1. · Többet látni »
Kabán Ferenc
Kabán Ferenc (Kolozsvár, 1926. augusztus 19. – Kolozsvár, 1988. június 19.) magyar pedagógus, pedagógiai és természettudományi író.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Kabán Ferenc · Többet látni »
Katona Szabó István
Katona Szabó István, családi neve Szabó, írói álneve: Kézdi István.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Katona Szabó István · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Kálvinizmus · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Kolozsvár · Többet látni »
Lingvay Klára
Családi síremlék a Házsongárdi temetőben Lingvay Klára, Cs.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Lingvay Klára · Többet látni »
Magyar Népi Szövetség
A Magyar Népi Szövetség (betűszóval MNSZ) a romániai magyarság demokratikus szervezete (1944–53).
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Magyar Népi Szövetség · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Magyarország · Többet látni »
Majális utca
A Majális utca (románul Str. Republicii) Kolozsvár belvárosában található; a Szent György tér (Piața Lucian Blaga) keleti, illetve a Jókai utca (Str. Napoca) nyugati sarkától indul déli irányba.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Majális utca · Többet látni »
Markos András
Markos András (álneve: Czeglédy János; Kolozsvár, 1920. február 16. – Kolozsvár, 1974. március 22.) erdélyi magyar levéltáros, szociológus.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Markos András · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Marosvásárhely · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Máramarossziget · Többet látni »
Móricz Zsigmond Kollégium
Móricz Zsigmond Kollégium – főiskolás diákközösség Kolozsvárt 1945 és 1948 között, amely a szegény sorban élő paraszt-, munkás- és értelmiségi fiatalok tanulását segítette elő ingyenes bentlakással s olyan nevelési formák között, melyek új, népi szellemű szakértelmiség kialakulását tették lehetővé.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Móricz Zsigmond Kollégium · Többet látni »
Nagy Benedek
Nagy Benedek álneve: Tivai Miklós (Kolozsvár, 1937. május 29. –) erdélyi magyar közíró, helytörténész, Nagy András György fia.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Nagy Benedek · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Nagybánya · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Nagykároly · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Nagyszalonta · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Nagyvárad · Többet látni »
Népi Kollégiumok Országos Szövetsége
A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) a népi kollégiumi mozgalmat összefogó szervezet volt a 20. század Magyarországában.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Népi Kollégiumok Országos Szövetsége · Többet látni »
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Nemzetiség · Többet látni »
Páll Árpád (író)
Páll Árpád (Torda, 1927. február 10. – Kolozsvár, 1997. március 10.) erdélyi magyar író, színikritikus.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Páll Árpád (író) · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Politika · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Római katolikus egyház · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Szamosújvár · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Szatmárnémeti · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Székelyföld · Többet látni »
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Szilágysomlyó · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Temesvár · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Utunk · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Zilah · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és Zsidók · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és 1947 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és 1948 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és 1956 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Népi kollégiumok Erdélyben és 1956-os forradalom · Többet látni »
