Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Nádasd nemzetség

Index Nádasd nemzetség

A '''Nádasd nemzetség''' címere (Siebmacher féle könyvből) Nádasdy Tamás tábornagy (1792-1860) koronázási öltözetben Az Árpád-kor homályából a 13. század elején előtűnt Nádasd nemzetség birtokai nagyrészt a Vasi-Hegyháton azonosíthatók be, a birtokok másik kisebb csoportja is határvidékre, a Mura mellékére esik.

Tartalomjegyzék

  1. 87 kapcsolatok: Abaúj vármegye, Anjou-kor, Anonymus, Aranybulla, Armális, Árpád-kor, Bars vármegye, Címer, Címerkép, Csák Demeter (országbíró), Csöbörsisak, Csoma József, Darabos György (apát), Daraboshegy, Döröske, Domonkos-rend, Erdélyi vajda, Familiaritás, Fejér vármegye, Fiúsítás, Galánta, Gersekarát, Heraldika, Honfoglalás, Horvát bánok listája, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, Ispán, IV. Béla magyar király, Kabarok, Kalocsai érsekek listája, Kancellár (tisztség), Karácsonyi János, Kézai Simon, Köcski Sándor, Körmend, Közönséges nád, Küküllő vármegye, Klarisszák, Komárom vármegye, Kun Erzsébet magyar királyné, Laszkarisz Mária magyar királyné, Lovászmester, Magyar Pál (várnagy), Mura (Dráva), Muraszombat, Nagykanizsa, Nádasd, Nádasdy család, Nádasdy Ferenc (érsek), ... Bővíteni index (37 több) »

Abaúj vármegye

Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.

Megnézni Nádasd nemzetség és Abaúj vármegye

Anjou-kor

Nagy Lajos uralkodása idején A magyar történelemben Anjou-kor alatt azt az 1308 és 1395 közötti időszakot értjük, amikor a Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágából származó Károly Róbert, Nagy Lajos és Mária királynő, valamint a durazzói ágból való Kis Károly uralkodtak a Magyar Királyságban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Anjou-kor

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Megnézni Nádasd nemzetség és Anonymus

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Megnézni Nádasd nemzetség és Aranybulla

Armális

Armálisnak nevezzük azokat az okleveleket, amelyek tartalmazzák a címer képét is, nem csak a leírását.

Megnézni Nádasd nemzetség és Armális

Árpád-kor

Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.

Megnézni Nádasd nemzetség és Árpád-kor

Bars vármegye

Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.

Megnézni Nádasd nemzetség és Bars vármegye

Címer

A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.

Megnézni Nádasd nemzetség és Címer

Címerkép

A címerképek (címeralak, pajzsbeli kép, alak, képlet) a mesteralakok mellett a címereken előforduló címerábrák másik nagy csoportját képezik.

Megnézni Nádasd nemzetség és Címerkép

Csák Demeter (országbíró)

Csák nembeli Demeter (? – ?, 1245 után, de 1254 előtt) magyar főúr, II. András és IV. Béla uralkodása alatt országbíró (1233–1234, 1242–1245), élete során Vas, Pozsony, Bács, Csanád és Moson vármegyék ispánja is volt.

Megnézni Nádasd nemzetség és Csák Demeter (országbíró)

Csöbörsisak

jobbra A csöbörsisak a 13.

Megnézni Nádasd nemzetség és Csöbörsisak

Csoma József

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. – Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1900).

Megnézni Nádasd nemzetség és Csoma József

Darabos György (apát)

Nádasdi Darabos György (?,? - Szentgotthárd, 1460. január 1.) a szentgotthárdi ciszterciek apátja 1443-tól.

Megnézni Nádasd nemzetség és Darabos György (apát)

Daraboshegy

Daraboshegy község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Daraboshegy

Döröske

Döröske község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Döröske

Domonkos-rend

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.

Megnézni Nádasd nemzetség és Domonkos-rend

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Megnézni Nádasd nemzetség és Erdélyi vajda

Familiaritás

A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.

Megnézni Nádasd nemzetség és Familiaritás

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Megnézni Nádasd nemzetség és Fejér vármegye

Fiúsítás

A fiúsítás az egykori magyar öröklési jog intézménye.

Megnézni Nádasd nemzetség és Fiúsítás

Galánta

Galánta város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában.

Megnézni Nádasd nemzetség és Galánta

Gersekarát

Gersekarát község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Gersekarát

Heraldika

A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

Megnézni Nádasd nemzetség és Heraldika

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Megnézni Nádasd nemzetség és Honfoglalás

Horvát bánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.

Megnézni Nádasd nemzetség és Horvát bánok listája

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Megnézni Nádasd nemzetség és I. Károly magyar király

I. Lajos magyar király

I.

Megnézni Nádasd nemzetség és I. Lajos magyar király

Ispán

Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

Megnézni Nádasd nemzetség és Ispán

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Megnézni Nádasd nemzetség és IV. Béla magyar király

Kabarok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kavarok.

Megnézni Nádasd nemzetség és Kabarok

Kalocsai érsekek listája

A kalocsai érsek (Archiepiscopus Colocensis) az egyik legrégibb egyházi tiszt Magyarországon, és fontosságban a második az esztergomi érseké után.

Megnézni Nádasd nemzetség és Kalocsai érsekek listája

Kancellár (tisztség)

A kancellár (latinul cancellarius) országonként és koronként eltérő tartalmú elnevezése bizonyos fontos állami illetve egyházi tisztségeknek.

Megnézni Nádasd nemzetség és Kancellár (tisztség)

Karácsonyi János

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Megnézni Nádasd nemzetség és Karácsonyi János

Kézai Simon

Kézai Simon (más néven Simon de Keza) a 13. századi Magyarország leghíresebb krónikása volt.

Megnézni Nádasd nemzetség és Kézai Simon

Köcski Sándor

Köcski Sándor comes, az Anjou-kor kezdetén kialakuló új arisztokrácia egyik jelentős alakja.

Megnézni Nádasd nemzetség és Köcski Sándor

Körmend

Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.

Megnézni Nádasd nemzetség és Körmend

Közönséges nád

A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Nádasd nemzetség és Közönséges nád

Küküllő vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.

Megnézni Nádasd nemzetség és Küküllő vármegye

Klarisszák

A klarisszák vagy hivatalos nevén a Szent Klára Rend (latinul: Ordo sanctae Clarae) a katolikus egyház kontemplatív apácarendjének tagjai.

Megnézni Nádasd nemzetség és Klarisszák

Komárom vármegye

Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Megnézni Nádasd nemzetség és Komárom vármegye

Kun Erzsébet magyar királyné

Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.

Megnézni Nádasd nemzetség és Kun Erzsébet magyar királyné

Laszkarisz Mária magyar királyné

Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.

Megnézni Nádasd nemzetség és Laszkarisz Mária magyar királyné

Lovászmester

A lovászmester (agazo; agasonum regalium magister) a középkorban a király méneseit fenntartó lovászok felügyelője, országos főméltóság volt.

Megnézni Nádasd nemzetség és Lovászmester

Magyar Pál (várnagy)

Magyar Pál mester az Anjou-kor kezdetén kialakuló új arisztokrácia egyik „homo novus”-a. A magyar királyság első kincstartója.

Megnézni Nádasd nemzetség és Magyar Pál (várnagy)

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Megnézni Nádasd nemzetség és Mura (Dráva)

Muraszombat

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Muraszombat

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nagykanizsa

Nádasd

Nádasd község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasd

Nádasdy család

A '''Nádasd nemzetség''' és egyben a Nádasdy család címere (a Siebmacher-féle könyvből) A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasdy család

Nádasdy Ferenc (érsek)

Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy (Paulai) Ferenc (Bécs, 1785. március 3. – Kalocsa, 1851. július 22.), kalocsai érsek.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasdy Ferenc (érsek)

Nádasdy Ferenc (főúr)

Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasdy Ferenc (főúr)

Nádasdy Ferenc (hadvezér)

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy II.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasdy Ferenc (hadvezér)

Nádasdy Ferenc (tábornagy)

Gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Ferenc (Regede, 1708. október 27. – Károlyváros, 1783. március 22.): magyar főnemes, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, horvát bán, a 18.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasdy Ferenc (tábornagy)

Nádasdy Tamás (nádor)

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádasdy Tamás (nádor)

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nádor

Nemzetség (társadalmi csoport)

Római genius szobra. A latin ''genius'' szó a ''gignere'' 'nemzeni, szülni' igéből származik, eredeti etimológiai jelentése a férfi szexuális nemzőképességére utal. A latin nyelvben a nemzetség megjelölésére a gens szó használatos, a nemzetségtagokat gentilesnek nevezzük.

Megnézni Nádasd nemzetség és Nemzetség (társadalmi csoport)

Országbíró

Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.

Megnézni Nádasd nemzetség és Országbíró

Oszkó

Idősek Otthona a Petőfi utcában Hagyományos présház a Szőlőhegyen Páduai Szent Antal szobor a Csehi felé menő úton Oszkó község Vas vármegyében, a Vasvári járásban, a Kemenesháton, Vasvártól keletre.

Megnézni Nádasd nemzetség és Oszkó

Pajzs (heraldika)

A pajzs a címer legfontosabb része.

Megnézni Nádasd nemzetség és Pajzs (heraldika)

Pannonhalma

A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.

Megnézni Nádasd nemzetség és Pannonhalma

Pápoc

Pápoc község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Pápoc

Pecséttan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pecsét.

Megnézni Nádasd nemzetség és Pecséttan

Piast Erzsébet magyar királyné

Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.

Megnézni Nádasd nemzetség és Piast Erzsébet magyar királyné

Pohárnokmester

A pohárnokmester, másképpen főpohárnok, a pohárnokok felügyelője az udvarban, illetve a királyi udvarházak rendszere felett, udvari főtisztviselő, főméltóság.

Megnézni Nádasd nemzetség és Pohárnokmester

Poroszló (foglalkozás)

A poroszló az ügyintézés szóbelisége idején hatósági személyt és közhitelű tanút jelölt egy személyben.

Megnézni Nádasd nemzetség és Poroszló (foglalkozás)

Rendfokozat

A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.

Megnézni Nádasd nemzetség és Rendfokozat

Sárkány Lovagrend

A Sárkány Lovagrend első fellelhető ábrázolása 1483-ból "''a körré görbült sárkány jelét vagyis képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel''" a Sárkányrend alapítóleveléből Csapy András címere a sárkányrend jelvényével Sárkány Lovagrend, tulajdonképpen Sárkány Társaság, latinul Societas Draconistrarum.

Megnézni Nádasd nemzetség és Sárkány Lovagrend

Sisakdísz

Névváltozatok: a sisak orra (Bárczay 4.), sisakdísz (Századok 1869. 493.), boncs (Turul 1908/2. 53.), ékítmény (Kristó Anjou. háb. 239.), dísz (Forgon 108. Új Idők lexikona XIII. 3264.), sisaktoll (Forgon 549.), képlet (figura) (Nagy Iván III.

Megnézni Nádasd nemzetség és Sisakdísz

Szécsénykút

Szécsénykút (1887-ig Petancz) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Megnézni Nádasd nemzetség és Szécsénykút

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Megnézni Nádasd nemzetség és Székelyek

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Megnézni Nádasd nemzetség és Szentgotthárd

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést.

Megnézni Nádasd nemzetség és Szentgotthárdi ciszterci apátság

Szerviens

A szerviens olyan személy, aki urának (dominus) – királynak vagy földesúrnak – kizárólag katonai szolgálattal tartozik (vitéz, milites), ennek fejében adománybirtokot kap.

Megnézni Nádasd nemzetség és Szerviens

Thuróczi János

#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy János.

Megnézni Nádasd nemzetség és Thuróczi János

Treviso megye

Treviso (megye) (Provinzia di Treviso) Olaszország Veneto régiójának kisebb közigazgatási egysége, székhelye: Treviso.

Megnézni Nádasd nemzetség és Treviso megye

Turóc vármegye

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.

Megnézni Nádasd nemzetség és Turóc vármegye

V. István magyar király

V.

Megnézni Nádasd nemzetség és V. István magyar király

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Megnézni Nádasd nemzetség és Vas vármegye

Vasi-Hegyhát

Pozíció Magyarország térképén A Vasi-Hegyhát (a földrajzi értelemben vett Őrség) az Alpokalja egyik kistája Vas vármegye területén.

Megnézni Nádasd nemzetség és Vasi-Hegyhát

Vasvár

A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.

Megnézni Nádasd nemzetség és Vasvár

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Megnézni Nádasd nemzetség és VII. Kónsztantinosz bizánci császár

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Megnézni Nádasd nemzetség és Zala vármegye

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Megnézni Nádasd nemzetség és Zágráb

Zemplén vármegye

Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.

Megnézni Nádasd nemzetség és Zemplén vármegye

13. század

A 13.

Megnézni Nádasd nemzetség és 13. század

14. század

A 14.

Megnézni Nádasd nemzetség és 14. század

16. század

A 16.

Megnézni Nádasd nemzetség és 16. század

, Nádasdy Ferenc (főúr), Nádasdy Ferenc (hadvezér), Nádasdy Ferenc (tábornagy), Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Nemzetség (társadalmi csoport), Országbíró, Oszkó, Pajzs (heraldika), Pannonhalma, Pápoc, Pecséttan, Piast Erzsébet magyar királyné, Pohárnokmester, Poroszló (foglalkozás), Rendfokozat, Sárkány Lovagrend, Sisakdísz, Szécsénykút, Székelyek, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szerviens, Thuróczi János, Treviso megye, Turóc vármegye, V. István magyar király, Vas vármegye, Vasi-Hegyhát, Vasvár, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Zala vármegye, Zágráb, Zemplén vármegye, 13. század, 14. század, 16. század.