Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
39 kapcsolatok: Aranyosapáti, Újkenéz, Borovszky Samu, Csűr, Fília, I. László magyar király, Község, Kisvárda, Kisvárdai járás, Klasszicizmus, Lövőpetri, Lővey család, Lipszky János, Magyarország első katonai felmérése, Magyarország harmadik katonai felmérése, Magyarország második katonai felmérése, Második világháború, Nagyvarsány, Nyírség, Pap (település), Révaranyos, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szabolcsbáka, Szatmári római katolikus egyházmegye, Tiszabezdéd, Tornyospálca, Vályi András, Váradi regestrum, Vásárosnamény, Zsurk, 13. század, 15. század, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század, 1900, 4-es főút (Magyarország), 4109-es mellékút (Magyarország).
Aranyosapáti
Aranyosapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Megnézni Nyírlövő és Aranyosapáti
Újkenéz
Újkenéz község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Nyírlövő és Újkenéz
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Megnézni Nyírlövő és Borovszky Samu
Csűr
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.
Megnézni Nyírlövő és Csűr
Fília
#ÁTIRÁNYÍTÁSLeányegyház.
Megnézni Nyírlövő és Fília
I. László magyar király
I.
Megnézni Nyírlövő és I. László magyar király
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Nyírlövő és Község
Kisvárda
Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.
Megnézni Nyírlövő és Kisvárda
Kisvárdai járás
A Kisvárdai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Nyírlövő és Kisvárdai járás
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Megnézni Nyírlövő és Klasszicizmus
Lövőpetri
Lövőpetri község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban található.
Megnézni Nyírlövő és Lövőpetri
Lővey család
A lövői és lövöpetri Lővey (Lövey, Leővey) család Szabolcs megyei eredetű.
Megnézni Nyírlövő és Lővey család
Lipszky János
Lipszky János (Szedlicsna (Trencsén vármegye), 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.). magyar huszártiszt, kiemelkedő térképész.
Megnézni Nyírlövő és Lipszky János
Magyarország első katonai felmérése
Josephinische Landesaufnahme, 1763–87 date.
Megnézni Nyírlövő és Magyarország első katonai felmérése
Magyarország harmadik katonai felmérése
Ez a kép a térképsorozat (1:200 000) szelvénybeosztását ábrázolja A harmadik katonai felmérés 1:25 000 méretarányú térképeinek egy részlete (színezés előtti eredeti változat) Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869–1873 között Erdélyben, 1872–1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként.
Megnézni Nyírlövő és Magyarország harmadik katonai felmérése
Magyarország második katonai felmérése
Részlet a második felmérés OGXXXII.7.49. számú szelvényéről, röviden XXXII.49. Magyarország második katonai felmérése 1806–1869 között zajlott le, eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem Ferenc, hanem I.
Megnézni Nyírlövő és Magyarország második katonai felmérése
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Nyírlövő és Második világháború
Nagyvarsány
Nagyvarsány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Megnézni Nyírlövő és Nagyvarsány
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Megnézni Nyírlövő és Nyírség
Pap (település)
Pap község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Nyírlövő és Pap (település)
Révaranyos
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aranyosapáti Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Szabolcs vármegye települései.
Megnézni Nyírlövő és Révaranyos
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Megnézni Nyírlövő és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcsbáka
Szabolcsbáka község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Nyírlövő és Szabolcsbáka
Szatmári római katolikus egyházmegye
A Szatmári római katolikus egyházmegye a romániai katolikus egyház Szatmár és Máramaros megyéket felölelő egyházmegyéje.
Megnézni Nyírlövő és Szatmári római katolikus egyházmegye
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban, 5 kilométerre a záhonyi magyar-ukrán határátkelőtől.
Megnézni Nyírlövő és Tiszabezdéd
Tornyospálca
Tornyospálca község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Nyírlövő és Tornyospálca
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Megnézni Nyírlövő és Vályi András
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Megnézni Nyírlövő és Váradi regestrum
Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Megnézni Nyírlövő és Vásárosnamény
Zsurk
Zsurk község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Megnézni Nyírlövő és Zsurk
13. század
A 13.
Megnézni Nyírlövő és 13. század
15. század
A 15.
Megnézni Nyírlövő és 15. század
16. század
A 16.
Megnézni Nyírlövő és 16. század
17. század
A 17.
Megnézni Nyírlövő és 17. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Nyírlövő és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Nyírlövő és 19. század
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Nyírlövő és 1900
4-es főút (Magyarország)
A 4-es főút kereszteződését jelző, útirányt adó tábla, Újfehértónál A 4-es számú főút Magyarország leghosszabb közútja, amely Budapesttől Záhonyig ér.
Megnézni Nyírlövő és 4-es főút (Magyarország)
4109-es mellékút (Magyarország)
A 4109-es számú mellékút egy közel 17 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északi-középső részén.
Megnézni Nyírlövő és 4109-es mellékút (Magyarország)