8 kapcsolatok: Akkád nyelv, Enki, Eridu, Ki (ékírás), Nin (ékírás), Nunbarse, Nungal, Sumer nyelv.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Nun (ékírás) és Akkád nyelv · Többet látni »
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Új!!: Nun (ékírás) és Enki · Többet látni »
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Új!!: Nun (ékírás) és Eridu · Többet látni »
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Új!!: Nun (ékírás) és Ki (ékírás) · Többet látni »
Nin (ékírás)
A NIN egy késői változata A sumer NIN (akkád EREŠ) szó és az ékírásban a szójel jelentése hölgy, úrnő.
Új!!: Nun (ékírás) és Nin (ékírás) · Többet látni »
Nunbarse
Nunbarse (sumer: „a város anyókája” dNUN.BAR.ŠE3gunû, nun-bar-šè|@g) homályos sumer istennő, az árpa istennője a mezopotámiai mitológiában.
Új!!: Nun (ékírás) és Nunbarse · Többet látni »
Nungal
Nungal (sumer dnun-gal) sumer istennő, aki istenként először a III. uri dinasztia idején tűnik fel a forrásokban.
Új!!: Nun (ékírás) és Nungal · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.