Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
80 kapcsolatok: Alfa-részecske, Asztrofizika, Atommag, Barion, Bárium, Béta-bomlás, Bór, Berillium, Bizmut, Cérium, Cirkónium, CNO-ciklus, Csillag, Csillagfejlődés, Csillagközi anyag, Deutérium, Elektron, Elektronhéj, Elektronvolt, Fluor, Foton, Gravitáció, Gravitációs hullám, Hélium, Hőmérséklet, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Higany, Ittrium, Izotóp, Kadmium, Kalcium, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kén, Kötési energia, Kelvin, Kvantum, Lítium, Lepton, Leptonszám, Magfúzió, Maghasadás, Nap, Neon, Neutron, Neutroncsillag, Nikkel, Nitrogén, Nukleon, ..., Oxigén, Physical Review, Pozitron, Proton, Proton-proton ciklus, Réz, Rendszám (kémia), Reviews of Modern Physics, Standard modell, Szén, Színképelemzés, Szelén, Szilícium, Szupernóva, Tórium, Tömegszám, Technécium, Titán (elem), Trícium, Urán, Vas, Világegyetem, 1898, 1903, 1929, 1948, 1956, 1957, 1966, 1982. Bővíteni index (30 több) »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Nukleoszintézis és Alfa-részecske · Többet látni »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Új!!: Nukleoszintézis és Asztrofizika · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Nukleoszintézis és Atommag · Többet látni »
Barion
A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.
Új!!: Nukleoszintézis és Barion · Többet látni »
Bárium
A bárium (nyelvújításkori magyar nevén sulyany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Bárium · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Nukleoszintézis és Béta-bomlás · Többet látni »
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Nukleoszintézis és Bór · Többet látni »
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Berillium · Többet látni »
Bizmut
A bizmut (nyelvújításkori magyar nevén: keneny) a 83-as rendszámú kémiai elem, vegyjele Bi.
Új!!: Nukleoszintézis és Bizmut · Többet látni »
Cérium
A cérium a lantanoidák közül a földkéregben leggyakrabban előforduló és legnagyobb reakcióképességű, Ce vegyjelű, 58-as rendszámú, ezüstfehér színű nehézfém.
Új!!: Nukleoszintézis és Cérium · Többet látni »
Cirkónium
A cirkónium az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Nukleoszintézis és Cirkónium · Többet látni »
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
Új!!: Nukleoszintézis és CNO-ciklus · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Nukleoszintézis és Csillag · Többet látni »
Csillagfejlődés
Sűrű csillagmező a Sagittariusban Csillagfejlődés alatt értjük azon változások sorozatát, amely egy csillagban, élete során (több százezer, több millió vagy pár milliárd év alatt) lejátszódik.
Új!!: Nukleoszintézis és Csillagfejlődés · Többet látni »
Csillagközi anyag
Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.
Új!!: Nukleoszintézis és Csillagközi anyag · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Nukleoszintézis és Deutérium · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Nukleoszintézis és Elektron · Többet látni »
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Új!!: Nukleoszintézis és Elektronhéj · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Nukleoszintézis és Elektronvolt · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Nukleoszintézis és Fluor · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Nukleoszintézis és Foton · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Nukleoszintézis és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Új!!: Nukleoszintézis és Gravitációs hullám · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Nukleoszintézis és Hélium · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Nukleoszintézis és Hőmérséklet · Többet látni »
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Új!!: Nukleoszintézis és Hertzsprung–Russell-diagram · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Hidrogén · Többet látni »
Higany
A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Higany · Többet látni »
Ittrium
Az ittrium fémesszürke átmenetifém.
Új!!: Nukleoszintézis és Ittrium · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Nukleoszintézis és Izotóp · Többet látni »
Kadmium
A kadmium (nyelvújításkori magyar nevén: kadany) az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Nukleoszintézis és Kadmium · Többet látni »
Kalcium
A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.
Új!!: Nukleoszintézis és Kalcium · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Nukleoszintézis és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Nukleoszintézis és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Nukleoszintézis és Kén · Többet látni »
Kötési energia
A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában.
Új!!: Nukleoszintézis és Kötési energia · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Nukleoszintézis és Kelvin · Többet látni »
Kvantum
A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.
Új!!: Nukleoszintézis és Kvantum · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Nukleoszintézis és Lítium · Többet látni »
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Új!!: Nukleoszintézis és Lepton · Többet látni »
Leptonszám
A leptontöltés vagy leptonszám a részecskék egyik alapvető kvantumszáma.
Új!!: Nukleoszintézis és Leptonszám · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Nukleoszintézis és Magfúzió · Többet látni »
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Új!!: Nukleoszintézis és Maghasadás · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Nukleoszintézis és Nap · Többet látni »
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Új!!: Nukleoszintézis és Neon · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Nukleoszintézis és Neutron · Többet látni »
Neutroncsillag
alt.
Új!!: Nukleoszintézis és Neutroncsillag · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Nikkel · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Nukleoszintézis és Nitrogén · Többet látni »
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Új!!: Nukleoszintézis és Nukleon · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Nukleoszintézis és Oxigén · Többet látni »
Physical Review
Az Physical Review egy lektorált fizikai szakfolyóirat-család, melynek előfutárát azonos néven 1893-ban Edward Nichols amerikai fizikus alapította.
Új!!: Nukleoszintézis és Physical Review · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Nukleoszintézis és Pozitron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és Proton · Többet látni »
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Új!!: Nukleoszintézis és Proton-proton ciklus · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Nukleoszintézis és Réz · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Nukleoszintézis és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Reviews of Modern Physics
A Reviews of Modern Physics egy 1929-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Nukleoszintézis és Reviews of Modern Physics · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Nukleoszintézis és Standard modell · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Szén · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Nukleoszintézis és Színképelemzés · Többet látni »
Szelén
A szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny.
Új!!: Nukleoszintézis és Szelén · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Nukleoszintézis és Szilícium · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Nukleoszintézis és Szupernóva · Többet látni »
Tórium
A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Nukleoszintézis és Tórium · Többet látni »
Tömegszám
A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.
Új!!: Nukleoszintézis és Tömegszám · Többet látni »
Technécium
A technécium a legkisebb rendszámú kémiai elem, amelynek nincs stabil izotópja.
Új!!: Nukleoszintézis és Technécium · Többet látni »
Titán (elem)
A titán a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Nukleoszintézis és Titán (elem) · Többet látni »
Trícium
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.
Új!!: Nukleoszintézis és Trícium · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Nukleoszintézis és Urán · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Nukleoszintézis és Vas · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Nukleoszintézis és Világegyetem · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1898 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1903 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1929 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1948 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1956 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1957 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Nukleoszintézis és 1966 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Nukleoszintézis és 1982 · Többet látni »
