Tartalomjegyzék
36 kapcsolatok: Arab tahr, Állatok, Család (rendszertan), Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Faj, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Hemitragus, India, Karnátaka, Kérődzők, Kecskeformák, Kerala, Laurasiatheria, Leopárd, Méhlepényesek, Monszun, Négylábúak, Nem (rendszertan), Nemi kétalakúság, Nyugati-Ghátok, Omán, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Pecora, Perjefélék, Rend (rendszertan), Scrotifera, Szürke farkas, Tamilnádu, Tülkösszarvúak, Tigris (állat).
- Kecskeformák
Arab tahr
Az arab tahr (Arabitragus jayakari) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Nilgiri tahr és Arab tahr
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Nilgiri tahr és Állatok
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Nilgiri tahr és Család (rendszertan)
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Megnézni Nilgiri tahr és Elevenszülő emlősök
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Nilgiri tahr és Emlősök
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Megnézni Nilgiri tahr és Eutheria
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Nilgiri tahr és Faj
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Megnézni Nilgiri tahr és Ferungulata
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Nilgiri tahr és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Nilgiri tahr és Gerinchúrosok
Hemitragus
A Hemitragus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.
Megnézni Nilgiri tahr és Hemitragus
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Nilgiri tahr és India
Karnátaka
Karnátaka (kannada nyelven ಕರ್ನಾಟಕ) a négy déli indiai állam egyike.
Megnézni Nilgiri tahr és Karnátaka
Kérődzők
A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Nilgiri tahr és Kérődzők
Kecskeformák
A kecskeformák (Caprinae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Nilgiri tahr és Kecskeformák
Kerala
Kerala délnyugat-indiai állam.
Megnézni Nilgiri tahr és Kerala
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Megnézni Nilgiri tahr és Laurasiatheria
Leopárd
A leopárd vagy párduc (Panthera pardus) a Panthera nembe tartozó négy nagymacskafaj egyike, ide tartozik még az oroszlán, a tigris és a jaguár.
Megnézni Nilgiri tahr és Leopárd
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Megnézni Nilgiri tahr és Méhlepényesek
Monszun
Közelgő monszunfelhők (Nagercoil, India) A monszun évszakhoz kötött, jelentős esőt hozó tengerparti szél.
Megnézni Nilgiri tahr és Monszun
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Nilgiri tahr és Négylábúak
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Nilgiri tahr és Nem (rendszertan)
Nemi kétalakúság
A nemi kétalakúság, más néven nemi dimorfizmus vagy ivari kétalakúság az a jelenség, amikor egy faj hímnemű és nőnemű példányainak testfelépítése, mérete, színe stb.
Megnézni Nilgiri tahr és Nemi kétalakúság
Nyugati-Ghátok
A Nyugati-Ghatok vagy Nyugati-Ghátok (kannada ಸಹ್ಯಾದ್ರಿ, marathi सह्यद्रि, tamil மேற்கு தொடர்ச்சி மலை), vagy másik ismert nevén Szahjadri-hegység hegyvonulat az indiai szubkontinens nyugati partvonala mentén.
Megnézni Nilgiri tahr és Nyugati-Ghátok
Omán
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.
Megnézni Nilgiri tahr és Omán
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Nilgiri tahr és Osztály (rendszertan)
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Megnézni Nilgiri tahr és Patások
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Megnézni Nilgiri tahr és Párosujjú patások
Pecora
A Pecora az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó alrendág.
Megnézni Nilgiri tahr és Pecora
Perjefélék
A perjefélék vagy pázsitfűfélék (Poaceae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe tartozó, rendkívül változatos család.
Megnézni Nilgiri tahr és Perjefélék
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Nilgiri tahr és Rend (rendszertan)
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Megnézni Nilgiri tahr és Scrotifera
Szürke farkas
A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Nilgiri tahr és Szürke farkas
Tamilnádu
Tamilnádu (தமிழ் நாடு, „A tamil nép hazája”) India egyik állama az ország délkeleti részén.
Megnézni Nilgiri tahr és Tamilnádu
Tülkösszarvúak
A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Megnézni Nilgiri tahr és Tülkösszarvúak
Tigris (állat)
A tigris (Panthera tigris) a legnagyobb ma is élő macskaféle ragadozó állatfaj.
Megnézni Nilgiri tahr és Tigris (állat)
Lásd még
Kecskeformák
- Arab tahr
- Bharal
- Budorcas
- Gorálok (állatnem)
- Havasi kecske
- Hemitragus
- Hosszúfarkú gorál
- Kínai gorál
- Közönséges gorál
- Kecskeformák
- Keleti pézsmatulok
- Nilgiri tahr
- Oreamnos
- Pireneusi zerge
- Sörényes juh
- Sörényes tahr
- Takin
- Vörös gorál
- Zergék
- Zerge