Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Abaúj-Torna vármegye, Bécsi béke (1606), Bereg vármegye, Bethlen Gábor, Borsod vármegye, December 31., Ecsedi vár, II. Ferdinánd magyar király, Január 7., Jézus Társasága, Káldi György, Magyarország, Március 24., Mikulov (Břeclavi járás), Munkácsi vár, Nádor, Október 11., Opole, Országbíró, Országgyűlés, Racibórz, Sopron, Szabolcs vármegye, Szatmár vármegye, Szent Korona, Thurzó Imre, Thurzó Szaniszló (nádor), Tokaji vár, Ugocsa vármegye, Zemplén vármegye, 1621, 1622.
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Új!!: Nikolsburgi béke és Abaúj-Torna vármegye · Többet látni »
Bécsi béke (1606)
Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.
Új!!: Nikolsburgi béke és Bécsi béke (1606) · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Nikolsburgi béke és Bereg vármegye · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Nikolsburgi béke és Bethlen Gábor · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Nikolsburgi béke és Borsod vármegye · Többet látni »
December 31.
Az év utolsó napja.
Új!!: Nikolsburgi béke és December 31. · Többet látni »
Ecsedi vár
Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel.
Új!!: Nikolsburgi béke és Ecsedi vár · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Nikolsburgi béke és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Január 7.
Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.
Új!!: Nikolsburgi béke és Január 7. · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: Nikolsburgi béke és Jézus Társasága · Többet látni »
Káldi György
Herény nembeli alsó- és felsőkáldi Káldi György (Nagyszombat, 1573. február 4. – Pozsony, 1634. október 30.) jezsuita szerzetes, bibliafordító.
Új!!: Nikolsburgi béke és Káldi György · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nikolsburgi béke és Magyarország · Többet látni »
Március 24.
Névnapok: Gábor, Karina + Almár, Almira, Almiréna, Ella, Elli, Gabos, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karen, Karin, Katalin, Katarina, Katerina, Simeon.
Új!!: Nikolsburgi béke és Március 24. · Többet látni »
Mikulov (Břeclavi járás)
Mikulov (németül Nikolsburg, régi magyar neve: Miklósvár) város Csehországban, (Dél-Morvaországban).
Új!!: Nikolsburgi béke és Mikulov (Břeclavi járás) · Többet látni »
Munkácsi vár
A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
Új!!: Nikolsburgi béke és Munkácsi vár · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Nikolsburgi béke és Nádor · Többet látni »
Október 11.
Névnapok: Brigitta + Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Gitta, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda.
Új!!: Nikolsburgi béke és Október 11. · Többet látni »
Opole
Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.
Új!!: Nikolsburgi béke és Opole · Többet látni »
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Új!!: Nikolsburgi béke és Országbíró · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Nikolsburgi béke és Országgyűlés · Többet látni »
Racibórz
Roth Kaliningrad Tyśmienica Kędzierzyn-Koźle Villeneuve d'Ascq Opava (város)LeverkusenRothKalinyingrádTiszmenyicaKędzierzyn-KoźleVilleneuve d'Ascq --> Racibórz (cseh nyelven Ratiboř, németül Ratibor) – város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban, a Racibórzi járásban.
Új!!: Nikolsburgi béke és Racibórz · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Nikolsburgi béke és Sopron · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Nikolsburgi béke és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Nikolsburgi béke és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Nikolsburgi béke és Szent Korona · Többet látni »
Thurzó Imre
Betlenfalvi Thurzó Imre (Nagybiccse, 1598. szeptember 11. – Nikolsburg, 1621. október 19.) árvai főispán, királyi táblabíró.
Új!!: Nikolsburgi béke és Thurzó Imre · Többet látni »
Thurzó Szaniszló (nádor)
Bethlenfalvi Thurzó Szaniszló (Bajmóc, 1576. július 24. – Lőcse, 1625. május 1.) főpohárnokmester később nádor, a Thurzó család szepesi ágából.
Új!!: Nikolsburgi béke és Thurzó Szaniszló (nádor) · Többet látni »
Tokaji vár
A tokaji vár mára elpusztult vár a Bodrog és a Tisza összefolyásánál, Tokaj területén.
Új!!: Nikolsburgi béke és Tokaji vár · Többet látni »
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Új!!: Nikolsburgi béke és Ugocsa vármegye · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Nikolsburgi béke és Zemplén vármegye · Többet látni »
1621
Nincs leírás.
Új!!: Nikolsburgi béke és 1621 · Többet látni »
1622
Nincs leírás.
Új!!: Nikolsburgi béke és 1622 · Többet látni »
