Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
191 kapcsolatok: Antirészecske, Asztrofizika, Atomerőmű, Atommag, Ősrobbanás, Élet és Tudomány, Béta-bomlás, Benzol, Bizmut, Bomlási mód, Bróm, Brookhaveni Nemzeti Laboratórium, CERN, Cirkónium, Clyde Cowan, Clyde L. Cowan, CNO-ciklus, Compton-szórás, Cserenkov-sugárzás, Csikai Gyula, Csillag, Csillagközi por, Csoport, Dávid Gyula (fizikus), Deutérium, Egyed László (geofizikus), Egyezményes koordinált világidő, Elágazási arány, Elektromágneses hullám, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Elektromos töltés, Elektron, Elektronhéj, Elektronvolt, Elemi részecske, Energia, Energiamegmaradás, Enrico Fermi, Erős kölcsönhatás, Fény, Fényév, Fénysebesség, Föld, Fekete lyuk, Fermilab, Fermion, Fizika, Fizikai Nobel-díj, Fizikai Szemle, ..., Fizikus, Foton, Fotoszféra, Frederick Reines, Gadolínium, Gallium, Gamma-sugárzás, Gammakitörés, George Gamow, Germánium, Gravitáció, Gyenge kölcsönhatás, Hadron, Hatáskeresztmetszet, Hélium, Hőmérséklet, Higgs-bozon, Hullámhossz, Itterbium, Izotóp, Jakov Boriszovics Zeldovics, Jód, Kadmium, Kalcium, Kaon (részecske), Kálium, Kémiai elem, Kétneutrínó-kísérlet, Kölcsönhatás, Kettős béta-bomlás, Klór, Kosiba Maszatosi, Kozmikus háttérsugárzás, Kozmikus sugárzás, Kozmológia, Kvark, Légkör, Lítium, Leon Max Lederman, Lepton, Luminozitás, Magfúzió, Marx György, Müon, Melvin Schwartz, Mezon, Molibdén, Mozaik Kiadó, Nap, Napneutrínó-probléma, Naptömeg, Nehézvíz, Neodímium, Neutrínó kísérlet, Neutrínó-kísérlet, Neutrínódetektorok listája, Neutrínóoszcilláció, Neutron, Nobel-díj, Nukleoszintézis, Nyomás, Olasz nyelv, Olaszország, Optika, Patkós András, Perdület, Physical Review Letters, Pion, Planck műhold, Polarizáció, Pozitron, Protaktínium, Proton, Proton-proton ciklus, Proxima Centauri, Radioaktív, Radioaktivitás, Radiokémia, Részecskecsaládok, Részecskedetektor, Részecskefizika, Reaktor, Rendszám (kémia), Sűrűség, Sötét anyag, Science (folyóirat), SN 1987A, Spin, Standard modell, Sudbury Neutrínó Obszervatórium, Sudbury Neutrino Observatory, Super-Kamiokande, Szalay A. Sándor, Szalay Sándor (magfizikus), Színtöltés, Szelén, Sztratoszféra, Szupernóva, Tallium, Tau, Tau-lepton, Tórium, Tejútrendszer, Tellúr, Természet Világa, The New York Times, Univerzum, Urán, Víz, Világegyetem, W- és Z-bozonok, W-bozon, William Alfred Fowler, Wolfgang Pauli, Xenon, Z-bozon, 1930, 1946, 1953, 1954, 1956, 1957, 1960, 1961, 1962, 1963, 1966, 1968, 1974, 1975, 1980-as évek, 1985, 1987, 1991, 1992, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001, 2002. Bővíteni index (141 több) »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Neutrínó és Antirészecske · Többet látni »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Új!!: Neutrínó és Asztrofizika · Többet látni »
Atomerőmű
Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
Új!!: Neutrínó és Atomerőmű · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Neutrínó és Atommag · Többet látni »
Ősrobbanás
Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.
Új!!: Neutrínó és Ősrobbanás · Többet látni »
Élet és Tudomány
Az Élet és Tudomány magyarországi országosan terjesztett tudományos ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Neutrínó és Élet és Tudomány · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Neutrínó és Béta-bomlás · Többet látni »
Benzol
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.
Új!!: Neutrínó és Benzol · Többet látni »
Bizmut
A bizmut (nyelvújításkori magyar nevén: keneny) a 83-as rendszámú kémiai elem, vegyjele Bi.
Új!!: Neutrínó és Bizmut · Többet látni »
Bomlási mód
A bomlási mód a fizikában és kémiában egy részecske (vagy atommag, atom) egy-egy útját jelöli, ahogy az közbülső állapotokon keresztül a végállapotba, azaz több részecskére stb.
Új!!: Neutrínó és Bomlási mód · Többet látni »
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Új!!: Neutrínó és Bróm · Többet látni »
Brookhaveni Nemzeti Laboratórium
A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (Brookhaven National Laboratory, BNL) Long Islanden található az Amerikai Egyesült Államok New York államában.
Új!!: Neutrínó és Brookhaveni Nemzeti Laboratórium · Többet látni »
CERN
A CERN egy részlete, a háttérben a Jura-hegység már francia oldalon van Kutatási épületek a CERN-ben Az indiai Atomenergia Részleg ajándéka ez a Siva-szobor. A 40-es épület mellett található A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye.
Új!!: Neutrínó és CERN · Többet látni »
Cirkónium
A cirkónium az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Neutrínó és Cirkónium · Többet látni »
Clyde Cowan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Clyde L. Cowan.
Új!!: Neutrínó és Clyde Cowan · Többet látni »
Clyde L. Cowan
Clyde Lorrain Cowan Jr (Detroit, Michigan, 1919. december 6. – Bethesda, Maryland, 1974. május 24.) az Egyesült Államok légierejének kapitánya volt.
Új!!: Neutrínó és Clyde L. Cowan · Többet látni »
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
Új!!: Neutrínó és CNO-ciklus · Többet látni »
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Új!!: Neutrínó és Compton-szórás · Többet látni »
Cserenkov-sugárzás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cserenkov-effektus.
Új!!: Neutrínó és Cserenkov-sugárzás · Többet látni »
Csikai Gyula
Csikai Gyula, egyes publikációiban J. Csikai (Tiszaladány, 1930. október 31. – 2021. április 19.) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Neutrínó és Csikai Gyula · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Neutrínó és Csillag · Többet látni »
Csillagközi por
Sas-köd és a ''Teremtés Oszlopai'', ahol a csillagok mögött lévő gáz- és csillagközi porfelhő veri vissza a fényt A világűr – bár a Földön előállítható legnagyobb vákuumnál is ritkább –, mégis gáz és por anyagot tartalmaz.
Új!!: Neutrínó és Csillagközi por · Többet látni »
Csoport
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csoport (egyértelműsítő lap).
Új!!: Neutrínó és Csoport · Többet látni »
Dávid Gyula (fizikus)
Dávid Gyula (általánosan használt szignója: dgy, Budapest, 1952. szeptember 14.) fizikus, egyetemi oktató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa.
Új!!: Neutrínó és Dávid Gyula (fizikus) · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Neutrínó és Deutérium · Többet látni »
Egyed László (geofizikus)
Kövesligethy Radó és Egyed László emléktáblája Egyed László (Fogaras, 1914. február 12. – Budapest, 1970. július 11.) Kossuth-díjas (1957) geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1960), majd rendes (1970) tagja, az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) dékánja, valamint Geofizikai Tanszékének vezetője volt.
Új!!: Neutrínó és Egyed László (geofizikus) · Többet látni »
Egyezményes koordinált világidő
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul rövidítéssel: UTC, Universal Time Coordinated) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
Új!!: Neutrínó és Egyezményes koordinált világidő · Többet látni »
Elágazási arány
Az elágazási arány a részecskefizika és a magfizika szakkifejezése.
Új!!: Neutrínó és Elágazási arány · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Neutrínó és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Neutrínó és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Neutrínó és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Neutrínó és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Neutrínó és Elektron · Többet látni »
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Új!!: Neutrínó és Elektronhéj · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Neutrínó és Elektronvolt · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Neutrínó és Elemi részecske · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Neutrínó és Energia · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Neutrínó és Energiamegmaradás · Többet látni »
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Új!!: Neutrínó és Enrico Fermi · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Neutrínó és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Neutrínó és Fény · Többet látni »
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Új!!: Neutrínó és Fényév · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Neutrínó és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Neutrínó és Föld · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Neutrínó és Fekete lyuk · Többet látni »
Fermilab
A Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott laboratórium a Chicago mellett fekvő Bataviában helyezkedik el.
Új!!: Neutrínó és Fermilab · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Neutrínó és Fermion · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Neutrínó és Fizika · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Neutrínó és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fizikai Szemle
A Fizikai Szemle az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenő szakfolyóirata.
Új!!: Neutrínó és Fizikai Szemle · Többet látni »
Fizikus
Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.
Új!!: Neutrínó és Fizikus · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Neutrínó és Foton · Többet látni »
Fotoszféra
A fotoszféra egy égitest azon régiója, ahonnan – emberi szemmel is látható – fény keletkezik.
Új!!: Neutrínó és Fotoszféra · Többet látni »
Frederick Reines
Frederick Reines (Paterson, New Jersey, 1918. március 16. – Orange, Kalifornia, 1998. augusztus 26.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Új!!: Neutrínó és Frederick Reines · Többet látni »
Gadolínium
A gadolínium fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 64, vegyjele Gd.
Új!!: Neutrínó és Gadolínium · Többet látni »
Gallium
A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Neutrínó és Gallium · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Neutrínó és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Gammakitörés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gamma-kitörés.
Új!!: Neutrínó és Gammakitörés · Többet látni »
George Gamow
Gamow sírja Boulderben (Colorado) a Green Mountain temetőben George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.
Új!!: Neutrínó és George Gamow · Többet látni »
Germánium
A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.
Új!!: Neutrínó és Germánium · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Neutrínó és Gravitáció · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Neutrínó és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Hadron
Szokásos és egzotikus hadronok A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.
Új!!: Neutrínó és Hadron · Többet látni »
Hatáskeresztmetszet
A hatáskeresztmetszet elsősorban a részecskefizikában és a magfizikában használatos fizikai mennyiség.
Új!!: Neutrínó és Hatáskeresztmetszet · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Neutrínó és Hélium · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Neutrínó és Hőmérséklet · Többet látni »
Higgs-bozon
A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.
Új!!: Neutrínó és Higgs-bozon · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Neutrínó és Hullámhossz · Többet látni »
Itterbium
Az itterbium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Neutrínó és Itterbium · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Neutrínó és Izotóp · Többet látni »
Jakov Boriszovics Zeldovics
Jakov Boriszovics Zeldovics (Minszk, ma Fehéroroszország, 1914. március 8. – Moszkva 1987. december 2.) szovjet fizikus és csillagász.
Új!!: Neutrínó és Jakov Boriszovics Zeldovics · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Neutrínó és Jód · Többet látni »
Kadmium
A kadmium (nyelvújításkori magyar nevén: kadany) az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Neutrínó és Kadmium · Többet látni »
Kalcium
A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.
Új!!: Neutrínó és Kalcium · Többet látni »
Kaon (részecske)
A JPC.
Új!!: Neutrínó és Kaon (részecske) · Többet látni »
Kálium
A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Neutrínó és Kálium · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Neutrínó és Kémiai elem · Többet látni »
Kétneutrínó-kísérlet
A kétneutrínó-kísérlet Leon Max Lederman, Melvin Schwartz, Jack Steinberger amerikai fizikusok és munkatársaik által elvégzett kísérlet, melynek eredményeként kiderült, hogy nem csak egyféle neutrínó van.
Új!!: Neutrínó és Kétneutrínó-kísérlet · Többet látni »
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Új!!: Neutrínó és Kölcsönhatás · Többet látni »
Kettős béta-bomlás
A kettős béta-bomlás radioaktív bomlási mód, melynek során az atommag egyszerre két béta-részecskét sugároz ki.
Új!!: Neutrínó és Kettős béta-bomlás · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Neutrínó és Klór · Többet látni »
Kosiba Maszatosi
Kosiba Maszatosi (小柴昌俊, nyugaton Masatoshi Koshiba) (Tojohasi, Japán, 1926. szeptember 19. – Tokió, 2020. november 12.) Nobel-díjas japán fizikus.
Új!!: Neutrínó és Kosiba Maszatosi · Többet látni »
Kozmikus háttérsugárzás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás.
Új!!: Neutrínó és Kozmikus háttérsugárzás · Többet látni »
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Új!!: Neutrínó és Kozmikus sugárzás · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Neutrínó és Kozmológia · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Neutrínó és Kvark · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Neutrínó és Légkör · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Neutrínó és Lítium · Többet látni »
Leon Max Lederman
Leon Max Lederman (New York, 1922. július 15. – Rexburg, Idaho, 2018. október 3.) Nobel-díjas amerikai kísérleti részecskefizikus.
Új!!: Neutrínó és Leon Max Lederman · Többet látni »
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Új!!: Neutrínó és Lepton · Többet látni »
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Új!!: Neutrínó és Luminozitás · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Neutrínó és Magfúzió · Többet látni »
Marx György
Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Neutrínó és Marx György · Többet látni »
Müon
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.
Új!!: Neutrínó és Müon · Többet látni »
Melvin Schwartz
Melvin Schwartz (New York, 1932. november 2. – Twin Falls, Idaho, 2006. augusztus 28.) amerikai fizikus.
Új!!: Neutrínó és Melvin Schwartz · Többet látni »
Mezon
A pozitív pion A 0-+ mezonnonett Az 1- - mezonnonett A mezonok kvarkokból felépülő szubatomi részecskék, amelyek egész spinnel rendelkeznek.
Új!!: Neutrínó és Mezon · Többet látni »
Molibdén
A molibdén (nyelvújításkori magyar nevén ólany) egy kémiai elem, rendszáma 42, vegyjele Mo.
Új!!: Neutrínó és Molibdén · Többet látni »
Mozaik Kiadó
A Mozaik Kiadó egy 1990-ben létrejött magyar tulajdonú tankönyvkiadó.
Új!!: Neutrínó és Mozaik Kiadó · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Neutrínó és Nap · Többet látni »
Napneutrínó-probléma
A napneutrínó-probléma a részecskefizika egyik problémája volt.
Új!!: Neutrínó és Napneutrínó-probléma · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: Neutrínó és Naptömeg · Többet látni »
Nehézvíz
A nehézvíz (deutérium-oxid, D2O vagy ²H2O) tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz (H2O) tulajdonságaihoz.
Új!!: Neutrínó és Nehézvíz · Többet látni »
Neodímium
A neodímium egy kémiai elem, lantanoida ritkaföldfém.
Új!!: Neutrínó és Neodímium · Többet látni »
Neutrínó kísérlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neutrínó-kísérlet.
Új!!: Neutrínó és Neutrínó kísérlet · Többet látni »
Neutrínó-kísérlet
A neutrínó-kísérletet, másik nevén Cowan és Reines neutrínókísérletét 1956-ban Clyde L. Cowan és Frederick Reines amerikai fizikusok hajtották végre.
Új!!: Neutrínó és Neutrínó-kísérlet · Többet látni »
Neutrínódetektorok listája
Ez a lista a különféle eredetű neutrínókra érzékeny detektorok legfontosabb adatait tartalmazza.
Új!!: Neutrínó és Neutrínódetektorok listája · Többet látni »
Neutrínóoszcilláció
A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó háromfajta íze (elektron, müon, tau) átalakul egymásba.
Új!!: Neutrínó és Neutrínóoszcilláció · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Neutrínó és Neutron · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Neutrínó és Nobel-díj · Többet látni »
Nukleoszintézis
A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.
Új!!: Neutrínó és Nukleoszintézis · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Neutrínó és Nyomás · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Neutrínó és Olasz nyelv · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Neutrínó és Olaszország · Többet látni »
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Új!!: Neutrínó és Optika · Többet látni »
Patkós András
Patkós András (Budapest, 1947. május 12. –) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Neutrínó és Patkós András · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Neutrínó és Perdület · Többet látni »
Physical Review Letters
A Physical Review Letters (angol rövidítéssel PRL) egy 1958-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Neutrínó és Physical Review Letters · Többet látni »
Pion
A részecskefizika területén a pion (pi-mezon) közös neve az 1947-ben felfedezett három szubatomi részecsének: a π0, π+ és π‒ részecskéknek.
Új!!: Neutrínó és Pion · Többet látni »
Planck műhold
A Planck (korábbi nevén COBRAS/SAMBA) csillagászati műhold, melyet az ESA épített a mikrohullámú háttérsugárzás a korábbi műholdaknál (COBE, WMAP) pontosabb felmérésére, a Horizon 2000 tudományos program keretében.
Új!!: Neutrínó és Planck műhold · Többet látni »
Polarizáció
A polarizáció a transzverzális hullámok egy lehetséges tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a rezgés a haladás irányára merőleges, egyetlen síkban zajlik.
Új!!: Neutrínó és Polarizáció · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Neutrínó és Pozitron · Többet látni »
Protaktínium
A protaktínium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Neutrínó és Protaktínium · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és Proton · Többet látni »
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Új!!: Neutrínó és Proton-proton ciklus · Többet látni »
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Új!!: Neutrínó és Proxima Centauri · Többet látni »
Radioaktív
#ÁTIRÁNYÍTÁS Radioaktivitás.
Új!!: Neutrínó és Radioaktív · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Neutrínó és Radioaktivitás · Többet látni »
Radiokémia
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez elnyeli őket. A gamma-sugárzás erőssége az útja során folyamatosan csökken. A radiokémia a radioaktív sugárzások kémiai anyagokkal kiváltott reakcióit vizsgálja.
Új!!: Neutrínó és Radiokémia · Többet látni »
Részecskecsaládok
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje szerint az elemi részecskék három családba (angol elnevezés szerint generációba) sorolhatóak.
Új!!: Neutrínó és Részecskecsaládok · Többet látni »
Részecskedetektor
A részecskefizika területén részecskedetektoroknak vagy egyszerűen detektoroknak nevezzük a kozmikus sugárzásból, atommag-átalakulásból vagy nagy részecskegyorsítókból származó részecskék tulajdonságait (lendület, pálya, energia, sebesség, tömeg) vizsgáló eszközöket.
Új!!: Neutrínó és Részecskedetektor · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Neutrínó és Részecskefizika · Többet látni »
Reaktor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Atomreaktor.
Új!!: Neutrínó és Reaktor · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Neutrínó és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Neutrínó és Sűrűség · Többet látni »
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Új!!: Neutrínó és Sötét anyag · Többet látni »
Science (folyóirat)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Science.
Új!!: Neutrínó és Science (folyóirat) · Többet látni »
SN 1987A
maradványa a kép közepe felé A csillagászok három különböző obszervatórium megfigyeléseit kombinálva készítették el ezt a színes képet a szupernóva bonyolult maradványairól Az SN 1987A egy II típusú szupernóva a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban.
Új!!: Neutrínó és SN 1987A · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Neutrínó és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Neutrínó és Standard modell · Többet látni »
Sudbury Neutrínó Obszervatórium
A Sudbury Neutrínó Obszervatórium (Sudbury Neutrino Observatory, SNO) méterrel a földfelszín alatt a kanadai Sudbury közelében található, Torontótól kb.
Új!!: Neutrínó és Sudbury Neutrínó Obszervatórium · Többet látni »
Sudbury Neutrino Observatory
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sudbury Neutrínó Obszervatórium.
Új!!: Neutrínó és Sudbury Neutrino Observatory · Többet látni »
Super-Kamiokande
A Super-Kamiokande modellje A Super-Kamiokande neutrínóobszervatórium Japánban.
Új!!: Neutrínó és Super-Kamiokande · Többet látni »
Szalay A. Sándor
Szalay A. Sándor (Debrecen, 1949. június 17. –) Széchenyi-díjas magyar asztrofizikus, kozmológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Neutrínó és Szalay A. Sándor · Többet látni »
Szalay Sándor (magfizikus)
Szalay Sándor (Nyíregyháza, 1909. október 4. – Debrecen?, 1987. október 11.) állami díjas magyar fizikus, akadémikus, a magyarországi magfizikai kutatások megteremtője.
Új!!: Neutrínó és Szalay Sándor (magfizikus) · Többet látni »
Színtöltés
A színtöltés a részecskefizikában a gluonoknak és a kvarkoknak a kvantum színdinamikával (QCD) kapcsolatos SU(3)-töltés jellegű mennyisége, a szín-SU(3)-szimmetria Noether-töltése.
Új!!: Neutrínó és Színtöltés · Többet látni »
Szelén
A szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny.
Új!!: Neutrínó és Szelén · Többet látni »
Sztratoszféra
A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.
Új!!: Neutrínó és Sztratoszféra · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Neutrínó és Szupernóva · Többet látni »
Tallium
A tallium az alumíniumcsoport (Al, Ga, In, Tl) utolsó tagja.
Új!!: Neutrínó és Tallium · Többet látni »
Tau
Az tau (Τ τ) a görög ábécé tizenkilencedik betűje, a t betű és hang.
Új!!: Neutrínó és Tau · Többet látni »
Tau-lepton
A tauon (tau-részecske, tau-lepton) egy negatív elektromos töltésű elemi részecske, melynek.
Új!!: Neutrínó és Tau-lepton · Többet látni »
Tórium
A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Neutrínó és Tórium · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Neutrínó és Tejútrendszer · Többet látni »
Tellúr
A tellúr az oxigéncsoportba tartozó kémiai elem.
Új!!: Neutrínó és Tellúr · Többet látni »
Természet Világa
A Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta jelentet meg.
Új!!: Neutrínó és Természet Világa · Többet látni »
The New York Times
A The New York Times (NYT vagy NY Times) Arthur Ochs Sulzberger, Jr.
Új!!: Neutrínó és The New York Times · Többet látni »
Univerzum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Világegyetem.
Új!!: Neutrínó és Univerzum · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Neutrínó és Urán · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Neutrínó és Víz · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Neutrínó és Világegyetem · Többet látni »
W- és Z-bozonok
A W- és Z-bozonok a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéi vagy mértékbozonjai.
Új!!: Neutrínó és W- és Z-bozonok · Többet látni »
W-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Neutrínó és W-bozon · Többet látni »
William Alfred Fowler
William Alfred Fowler (Pittsburgh, Pennsylvania, 1911. augusztus 9. – Pasadena, Kalifornia, 1995. március 14.) amerikai Nobel-díjas asztrofizikus.
Új!!: Neutrínó és William Alfred Fowler · Többet látni »
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Új!!: Neutrínó és Wolfgang Pauli · Többet látni »
Xenon
A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.
Új!!: Neutrínó és Xenon · Többet látni »
Z-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Neutrínó és Z-bozon · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1930 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1946 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1953 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1954 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1956 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1957 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1960 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1961 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1962 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1963 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1966 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1968 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1974 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1975 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1980-as évek · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1985 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1987 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1991 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1992 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1995 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1996 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1998 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 1999 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Neutrínó és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Neutrínó és 2002 · Többet látni »
