Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
137 kapcsolatok: A priori, A tiszta ész kritikája, Anakronizmus, Antropológia, Arthur Schopenhauer, Ateizmus, Atlantisz Könyvkiadó, Auguste Comte, Bartók György (filozófus), Böhm Károly (filozófus), Berlin, Bibó István (politikus), Bréma (település), Charles Renouvier, Darwinizmus, David Hume, Dánok, Demokrácia, Dogma (fogalom), Eduard Bernstein, Egyesült Királyság, Empíria, Empirizmus, Ernst Cassirer, Ernst Troeltsch, Esztétika, Etika (filozófia), Evolúció, Fenomenológia, Filológia, Filozófia, Firenze, Franciaország, Freiburg im Breisgau, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Georg Jellinek, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gustav Radbruch, Hans Kelsen, Hegelianizmus, Heidelberg, Heidelbergi Egyetem, Helmuth Plessner, Herbert Spencer, Hermann Cohen (filozófus), Hermann Ludwig von Helmholtz, Hollandok, Horváth Barna (jogtudós), Hugo Münsterberg, Humboldt Egyetem, ..., Idealizmus, Immanuel Kant, Intelligencia, Ismeretelmélet, Jakob Friedrich Fries, Japán, Jogfilozófia, Johann Friedrich Herbart, Johann Gottlieb Fichte, José Ortega y Gasset, Kapitalizmus, Karl Marx, Kis János (filozófus), Kolozsvár, Kuba, Kuno Fischer, Leiden, Lengyelország, Liberalizmus, Logika, Losonczy István (jogász), Marburg, Marburgi iskola, Martin Heidegger, Marxizmus, Matematika, Materializmus, Max Weber, Második világháború, Megismerés, Metafizika, Michel Foucault, Misztika, Moór Gyula, Moszkva, Nagy Imre (miniszterelnök), Nagyvárad, Németország, Németország Szociáldemokrata Pártja, Nemeuklideszi geometria, Nemzetközi jog, Nicolai Hartmann, Norvég nép, Nyelvfilozófia, Objektivitás, Olaszország, Ontológia, Oroszország, Ortodox kereszténység, Osztályharc, Otto Bauer, Paderborn, Padova, Parlament, Pauler Tivadar, Pikler Gyula, Politika, Pozitivizmus, Pragmatizmus, Psziché, Pszichologizmus, Pulszky Ágost, Ravasz László, Revizionizmus, Rudolf Stammler, Somló Bódog, Spanyolország, Strasbourg, Svédország, Szegedi Tudományegyetem, Szentpétervár, Szocializmus, Szociáldarwinizmus, Szociáldemokrácia, Szociológia, Társadalomfilozófia, Történelemfilozófia, Teleológia, Természetjog, Természettudomány, Utrecht, Victor Adler, 1860-as évek, 19. század, 1930-as évek, 1956-os forradalom, 20. század. Bővíteni index (87 több) »
A priori
Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.
Új!!: Neokantianizmus és A priori · Többet látni »
A tiszta ész kritikája
A tiszta ész kritikája Immanuel Kant fő műve, amely először 1781-ben, majd 1787-ben jelent meg.
Új!!: Neokantianizmus és A tiszta ész kritikája · Többet látni »
Anakronizmus
Az anakronizmus (görög eredetű szó) időbeli ellentmondás.
Új!!: Neokantianizmus és Anakronizmus · Többet látni »
Antropológia
Az antropológia (görög anthroposz,.
Új!!: Neokantianizmus és Antropológia · Többet látni »
Arthur Schopenhauer
Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette.
Új!!: Neokantianizmus és Arthur Schopenhauer · Többet látni »
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Új!!: Neokantianizmus és Ateizmus · Többet látni »
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Új!!: Neokantianizmus és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »
Auguste Comte
Auguste Comte (ejtsd: ógüszt kont; teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte; Montpellier, 1798. január 17. – Párizs, 1857. szeptember 5.) francia filozófus, a pozitivizmus átfogó rendszerré fejlesztője.
Új!!: Neokantianizmus és Auguste Comte · Többet látni »
Bartók György (filozófus)
Málnási Bartók György (Nagyenyed, 1882. augusztus 3. – Budapest, 1970. november 26.) filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1927), rendes tag (1945).
Új!!: Neokantianizmus és Bartók György (filozófus) · Többet látni »
Böhm Károly (filozófus)
Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908).
Új!!: Neokantianizmus és Böhm Károly (filozófus) · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Neokantianizmus és Berlin · Többet látni »
Bibó István (politikus)
Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–1963).
Új!!: Neokantianizmus és Bibó István (politikus) · Többet látni »
Bréma (település)
Bréma város térképe Bréma német nagyváros, hivatalosan szabad Hanza-város, Németország északnyugati részén fekszik, Bréma tartomány székhelye.
Új!!: Neokantianizmus és Bréma (település) · Többet látni »
Charles Renouvier
Charles Renouvier (Charles Bernard Renouvier) (Montpellier, 1815. január 1. – Prades, 1903. szeptember 1.) francia katolikus filozófus.
Új!!: Neokantianizmus és Charles Renouvier · Többet látni »
Darwinizmus
Korabeli karikatúra Darwinról (''Hornet'' magazine, 1866) A darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, mely Charles Darwin (1809-1882) elméletein alapul.
Új!!: Neokantianizmus és Darwinizmus · Többet látni »
David Hume
David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja.
Új!!: Neokantianizmus és David Hume · Többet látni »
Dánok
A dánok (dánul danskere) germán eredetű népcsoport, akik főként Dániában élnek és dán nyelven beszélnek.
Új!!: Neokantianizmus és Dánok · Többet látni »
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Új!!: Neokantianizmus és Demokrácia · Többet látni »
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
Új!!: Neokantianizmus és Dogma (fogalom) · Többet látni »
Eduard Bernstein
Eduard Bernstein (Berlin, 1850. január 6. – Berlin, 1932. december 18.) német szociáldemokrata politikai teoretikus, politikus, a revizionizmus irányzatának alapítója.
Új!!: Neokantianizmus és Eduard Bernstein · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Neokantianizmus és Egyesült Királyság · Többet látni »
Empíria
#ÁTIRÁNYÍTÁS Empirizmus.
Új!!: Neokantianizmus és Empíria · Többet látni »
Empirizmus
Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.
Új!!: Neokantianizmus és Empirizmus · Többet látni »
Ernst Cassirer
Ernst Cassirer Ernst Cassirer (Breslau, 1874. július 28. – New York, 1945. április 13.) német filozófus, a marburgi neokantiánus iskola képviselője.
Új!!: Neokantianizmus és Ernst Cassirer · Többet látni »
Ernst Troeltsch
Ernst Troeltsch (Augsburg-Haunstetten, 1865. február 17. – Berlin, 1923. február 1.) német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus, az 1914 előtti Németország nagy hatású gondolkodója.
Új!!: Neokantianizmus és Ernst Troeltsch · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Neokantianizmus és Esztétika · Többet látni »
Etika (filozófia)
12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.
Új!!: Neokantianizmus és Etika (filozófia) · Többet látni »
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Új!!: Neokantianizmus és Evolúció · Többet látni »
Fenomenológia
A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.
Új!!: Neokantianizmus és Fenomenológia · Többet látni »
Filológia
A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.
Új!!: Neokantianizmus és Filológia · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Neokantianizmus és Filozófia · Többet látni »
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Új!!: Neokantianizmus és Firenze · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Neokantianizmus és Franciaország · Többet látni »
Freiburg im Breisgau
Freiburg im Breisgau Stuttgart, Mannheim és Karlsruhe után a negyedik legnagyobb város Baden-Württembergben valamint a legdélebbi nagyváros Németországban.
Új!!: Neokantianizmus és Freiburg im Breisgau · Többet látni »
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Új!!: Neokantianizmus és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »
Georg Jellinek
Georg Jellinek (magyarosan: Jellinek György) (Lipcse, 1851. június 16. – Heidelberg, 1911. január 12.) német jogász, jogtudós, az államtan, az államelmélet klasszikusa.
Új!!: Neokantianizmus és Georg Jellinek · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Neokantianizmus és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
Gustav Radbruch
Gustav Radbruch (Lübeck, 1878. november 21. – Heidelberg, 1949. november 23.) német jogtudós és jogfilozófus, büntetőjogász, politikus, a Radbruch-formula kidolgozója.
Új!!: Neokantianizmus és Gustav Radbruch · Többet látni »
Hans Kelsen
Hans Kelsen (Prága, 1881. október 11. – Berkeley, Kalifornia, 1973. április 19.) osztrák születésű amerikai jogász és jogtudós, az államelmélet művelője.
Új!!: Neokantianizmus és Hans Kelsen · Többet látni »
Hegelianizmus
A hegelianizmus filozófiai irányzatát Georg Wilhelm Friedrich Hegel teremtette meg.
Új!!: Neokantianizmus és Hegelianizmus · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Neokantianizmus és Heidelberg · Többet látni »
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Új!!: Neokantianizmus és Heidelbergi Egyetem · Többet látni »
Helmuth Plessner
Helmuth Plessner (Wiesbaden, 1892. szeptember 4. – Göttingen, 1985. június 12.) német filozófus és szociológus.
Új!!: Neokantianizmus és Helmuth Plessner · Többet látni »
Herbert Spencer
Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus, államelméleti gondolkodó.
Új!!: Neokantianizmus és Herbert Spencer · Többet látni »
Hermann Cohen (filozófus)
Hermann Cohen (Coswig, 1842. július 4. – Berlin, 1918. április 4.) német-zsidó filozófus, tudós és egyetemi tanár.
Új!!: Neokantianizmus és Hermann Cohen (filozófus) · Többet látni »
Hermann Ludwig von Helmholtz
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
Új!!: Neokantianizmus és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »
Hollandok
A hollandok (saját nyelvükön Nederlanders, ami annyit tesz: alföldi) többségükben Hollandiában élő, nyugati germán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Neokantianizmus és Hollandok · Többet látni »
Horváth Barna (jogtudós)
Horváth Barna (Budapest, 1896. augusztus 25. – New York, Amerikai Egyesült Államok, 1973. március 3.) magyar jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus, az MTA levelező tagja (1945), az újkantiánus jogbölcselet (jogpozitivizmus) képviselője.
Új!!: Neokantianizmus és Horváth Barna (jogtudós) · Többet látni »
Hugo Münsterberg
Hugo Münsterberg (Danzig, 1863. június 1. – Cambridge, Massachusetts, 1916. december 16.) német származású amerikai pszichológus.
Új!!: Neokantianizmus és Hugo Münsterberg · Többet látni »
Humboldt Egyetem
A Berlini Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.
Új!!: Neokantianizmus és Humboldt Egyetem · Többet látni »
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Új!!: Neokantianizmus és Idealizmus · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Neokantianizmus és Immanuel Kant · Többet látni »
Intelligencia
Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik.
Új!!: Neokantianizmus és Intelligencia · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Neokantianizmus és Ismeretelmélet · Többet látni »
Jakob Friedrich Fries
Jakob Friedrich Fries (Barby, Poroszország, 1773. augusztus 23. – Jéna, 1843. augusztus 10.) német filozófus, a német idealizmus kiemelkedő képviselője.
Új!!: Neokantianizmus és Jakob Friedrich Fries · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Neokantianizmus és Japán · Többet látni »
Jogfilozófia
A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Neokantianizmus és Jogfilozófia · Többet látni »
Johann Friedrich Herbart
Herbart, Johann Friedrich (Herbart János Frigyes) (Oldenburg, 1776. május 4. – Göttingen, 1841. augusztus 14.) német filozófus, neveléstudós, pedagógus.
Új!!: Neokantianizmus és Johann Friedrich Herbart · Többet látni »
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Új!!: Neokantianizmus és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »
José Ortega y Gasset
José Ortega y Gasset (Madrid, 1883. május 9. – Madrid, 1955. október 18.) spanyol filozófus, író, az egzisztencializmus egyik kiemelkedő képviselője.
Új!!: Neokantianizmus és José Ortega y Gasset · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Neokantianizmus és Kapitalizmus · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Neokantianizmus és Karl Marx · Többet látni »
Kis János (filozófus)
Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) magyar liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke.
Új!!: Neokantianizmus és Kis János (filozófus) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Neokantianizmus és Kolozsvár · Többet látni »
Kuba
Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).
Új!!: Neokantianizmus és Kuba · Többet látni »
Kuno Fischer
Kuno Fischer (Ernst Kuno Berthold) (Sandewalde, Németország, 1824. július 23. – Heidelberg, 1907. július 5.) német filozófus.
Új!!: Neokantianizmus és Kuno Fischer · Többet látni »
Leiden
Leiden (régi holland írásmóddal: Leyden, régi magyar nevén: Lejda) város és alapfokú közigazgatási egység, azaz község Hollandia Dél-Holland tartományában.
Új!!: Neokantianizmus és Leiden · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Neokantianizmus és Lengyelország · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Neokantianizmus és Liberalizmus · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Neokantianizmus és Logika · Többet látni »
Losonczy István (jogász)
Losonczy István (Dombóvár, 1908. szeptember 3. – Pécs, 1980. december 29.) magyar jogász, egyetemi tanár.
Új!!: Neokantianizmus és Losonczy István (jogász) · Többet látni »
Marburg
Marburg an der Lahn város Hessenben, Németországban.
Új!!: Neokantianizmus és Marburg · Többet látni »
Marburgi iskola
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neokantianizmus#Marburgi iskola.
Új!!: Neokantianizmus és Marburgi iskola · Többet látni »
Martin Heidegger
Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Új!!: Neokantianizmus és Martin Heidegger · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Neokantianizmus és Marxizmus · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Neokantianizmus és Matematika · Többet látni »
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Új!!: Neokantianizmus és Materializmus · Többet látni »
Max Weber
#ÁTIRÁNYÍTÁS Max Weber (egyértelműsítő lap).
Új!!: Neokantianizmus és Max Weber · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Neokantianizmus és Második világháború · Többet látni »
Megismerés
A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata.
Új!!: Neokantianizmus és Megismerés · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Neokantianizmus és Metafizika · Többet látni »
Michel Foucault
Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15. – Párizs, 1984. június 25.) francia filozófus, történész; a Collège de France tagja; a 20. század nagy hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.
Új!!: Neokantianizmus és Michel Foucault · Többet látni »
Misztika
A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap.
Új!!: Neokantianizmus és Misztika · Többet látni »
Moór Gyula
Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11. – Budapest, Józsefváros, 1950. február 3.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között.
Új!!: Neokantianizmus és Moór Gyula · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Neokantianizmus és Moszkva · Többet látni »
Nagy Imre (miniszterelnök)
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Neokantianizmus és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Neokantianizmus és Nagyvárad · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Neokantianizmus és Németország · Többet látni »
Németország Szociáldemokrata Pártja
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a legrégebbi ma is létező párt Németországban és a világ egyik legrégebbi pártja, 1863-ban jött létre.
Új!!: Neokantianizmus és Németország Szociáldemokrata Pártja · Többet látni »
Nemeuklideszi geometria
A geometriai rendszerek – geometriák – az alapozásban megfogalmazott premisszákban különböznek.
Új!!: Neokantianizmus és Nemeuklideszi geometria · Többet látni »
Nemzetközi jog
A nemzetközi jog (más néven: nemzetközi közjog) jogága azon magatartási szabályok összessége, amelyek a nemzetközi jog alanyai, elsősorban az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és az államok megegyezésével jönnek létre.
Új!!: Neokantianizmus és Nemzetközi jog · Többet látni »
Nicolai Hartmann
Nicolai Hartmann (Riga, 1882. február 19. – Göttingen,1950. október 9.) balti német filozófus, aki a neokantista filozófiai indulása után a fenomenológia és a kritikai realizmus egyik fő képviselőjévé vált, és aki a 20.
Új!!: Neokantianizmus és Nicolai Hartmann · Többet látni »
Norvég nép
#ÁTIRÁNYÍTÁS norvégok.
Új!!: Neokantianizmus és Norvég nép · Többet látni »
Nyelvfilozófia
Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.
Új!!: Neokantianizmus és Nyelvfilozófia · Többet látni »
Objektivitás
Az objektivitás szó jelentése tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság.
Új!!: Neokantianizmus és Objektivitás · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Neokantianizmus és Olaszország · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Neokantianizmus és Ontológia · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Neokantianizmus és Oroszország · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Neokantianizmus és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Új!!: Neokantianizmus és Osztályharc · Többet látni »
Otto Bauer
Otto Bauer (Bécs, 1881. szeptember 5. – Párizs, 1938. július 4.) osztrák szociáldemokrata politikus és államférfi volt.
Új!!: Neokantianizmus és Otto Bauer · Többet látni »
Paderborn
Paderborn város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Paderborn járásban.
Új!!: Neokantianizmus és Paderborn · Többet látni »
Padova
Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű Padova megyéjének székhelye.
Új!!: Neokantianizmus és Padova · Többet látni »
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Új!!: Neokantianizmus és Parlament · Többet látni »
Pauler Tivadar
Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke.
Új!!: Neokantianizmus és Pauler Tivadar · Többet látni »
Pikler Gyula
Pikler Gyula (Temesvár, 1864. május 21. – Ecséd, 1937. november 28.) magyar jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja.
Új!!: Neokantianizmus és Pikler Gyula · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Neokantianizmus és Politika · Többet látni »
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Új!!: Neokantianizmus és Pozitivizmus · Többet látni »
Pragmatizmus
A pragmatizmus amerikai eredetű filozófiai irányzat, mely szerint egy elmélet igazsága vagy helyessége annak gyakorlati működőképességében és eredményességében nyilvánul meg.
Új!!: Neokantianizmus és Pragmatizmus · Többet látni »
Psziché
A PszichéA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név görög (ψυχή) mitológiai eredetű női név, a jelentése lélek.
Új!!: Neokantianizmus és Psziché · Többet látni »
Pszichologizmus
A pszichologizmus az emberben csak egy pszichikai lényt lát, akit ösztönök – agresszió, szexualitás, hatalmi ösztön, halálösztön – determinálnak, amiket bizonyos fokig megszelídíteni, szublimálni és átterelni lehet, és ebből az ösztönnevelésből, mondja Freud, jön létre a kultúra.
Új!!: Neokantianizmus és Pszichologizmus · Többet látni »
Pulszky Ágost
Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3. – Budapest, 1901. szeptember 11.) magyar jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista.
Új!!: Neokantianizmus és Pulszky Ágost · Többet látni »
Ravasz László
református püspökök (1936) Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29. – Budapest, 1975. augusztus 6.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1921-től 1948-ig.
Új!!: Neokantianizmus és Ravasz László · Többet látni »
Revizionizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Revizionizmus (egyértelműsítő lap).
Új!!: Neokantianizmus és Revizionizmus · Többet látni »
Rudolf Stammler
Rudolf Stammler (Alsfeld, 1856. február 19. - Wernigerode, 1938. augusztus 25.) német jogtudós, jogfilozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1933).
Új!!: Neokantianizmus és Rudolf Stammler · Többet látni »
Somló Bódog
Somló Bódog (Pozsony, 1873. július 21. – Kolozsvár, 1920. szeptember 28.) jogász, jogfilozófus, néprajzkutató, szociológus, egyetemi tanár.
Új!!: Neokantianizmus és Somló Bódog · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Neokantianizmus és Spanyolország · Többet látni »
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Új!!: Neokantianizmus és Strasbourg · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Neokantianizmus és Svédország · Többet látni »
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Új!!: Neokantianizmus és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Új!!: Neokantianizmus és Szentpétervár · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Neokantianizmus és Szocializmus · Többet látni »
Szociáldarwinizmus
fejlődés-elméletét, a társadalmi életre, a tudományra és az emberi lélekre is alkalmaztahttp://epa.oszk.hu/02300/02360/00031/pdf/EPA02360_theologiai_szaklap_1910_03_190-225.pdf Spencer Herbert erkölcstana pdf – Epa.oszk.hu A szociáldarwinizmus a darwinizmus kiterjesztése a társadalomra; ahogy az élőlények közötti versengés és a természetes szelekció (a legrátermettebb túlélése) az evolúció motorja, úgy a szociáldarwinizmus szerint az emberi csoportok, nemzetek vagy eszmék közötti versengésen alapul a társadalmi fejlődés.
Új!!: Neokantianizmus és Szociáldarwinizmus · Többet látni »
Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.
Új!!: Neokantianizmus és Szociáldemokrácia · Többet látni »
Szociológia
Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.
Új!!: Neokantianizmus és Szociológia · Többet látni »
Társadalomfilozófia
A társadalomfilozófia (szociálfilozófia) a társadalom és az állam felépítését, funkcióját, értelmét vizsgálja.
Új!!: Neokantianizmus és Társadalomfilozófia · Többet látni »
Történelemfilozófia
A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.
Új!!: Neokantianizmus és Történelemfilozófia · Többet látni »
Teleológia
Teleológia: (görög telosz.
Új!!: Neokantianizmus és Teleológia · Többet látni »
Természetjog
A természetjog (latin ius naturale vagy lex naturalis) a jogfilozófia egyik irányzata.
Új!!: Neokantianizmus és Természetjog · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Neokantianizmus és Természettudomány · Többet látni »
Utrecht
Utrecht az azonos nevű holland tartomány székhelye és legnépesebb városa.
Új!!: Neokantianizmus és Utrecht · Többet látni »
Victor Adler
Victor Adler (Prága, 1852. június 24. – Bécs, 1918. november 11.) osztrák szociáldemokrata politikus volt.
Új!!: Neokantianizmus és Victor Adler · Többet látni »
1860-as évek
*186 186.
Új!!: Neokantianizmus és 1860-as évek · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Neokantianizmus és 19. század · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Neokantianizmus és 1930-as évek · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Neokantianizmus és 1956-os forradalom · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Neokantianizmus és 20. század · Többet látni »
Átirányítja itt:
Neo-Kantiánus, Neokantiánus, Újkantianizmus, Újkantiánus.
