Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Angol nyelv, Apponyi Rudolf (diplomata, 1812–1876), Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia, Bodola Lajos (geodéta), Diplomáciai mentességek és kiváltságok, Egyesült Királyság, Egyezményes koordinált világidő, Francia nyelv, Franciaország, Kilogramm, Kruspér István, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Magyarország, Méter, Méteregyezmény, Nagy Károly (csillagász), National Institute of Standards and Technology, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, Norvégia, Olaszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Párizs, Sèvres, Súly, SI-mértékegységrendszer, Svájc, Tömeg.
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Angol nyelv · Többet látni »
Apponyi Rudolf (diplomata, 1812–1876)
Apponyi Rudolf (Apponyi II. Rudolf, nagyapponyi, gróf; Karlsruhe, 1812. augusztus 1. – Velence (Olasz Királyság) 1876. május 31.) magyar főnemes, cs.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Apponyi Rudolf (diplomata, 1812–1876) · Többet látni »
Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia
Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia a neve annak a nemzetközi hatáskörű intézménynek, amely a méteregyezmény alapján jött létre.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia · Többet látni »
Bodola Lajos (geodéta)
Bodola Lajos (Sampierdarena (Genova városrésze), Olaszország, 1859. október 9. – Budapest, 1936. június 28.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Bodola Lajos (geodéta) · Többet látni »
Diplomáciai mentességek és kiváltságok
A diplomáciai mentességek és kiváltságok (röviden diplomáciai immunitás) a diplomácia ősi nemzetközi jogi elve és gyakorlata, amely kivonja a diplomatákat a fogadó ország joghatósága alól annak érdekében, hogy az idegen állam területén, annak jogrendszerében élve is képesek legyenek feladataik ellátására.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Diplomáciai mentességek és kiváltságok · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Egyesült Királyság · Többet látni »
Egyezményes koordinált világidő
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul rövidítéssel: UTC, Universal Time Coordinated) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Egyezményes koordinált világidő · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Francia nyelv · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Franciaország · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Kilogramm · Többet látni »
Kruspér István
Kruspér István (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) magyar metrológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Kruspér István · Többet látni »
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (rövidítve: MKEH) az országos mérésügyi, mértékhitelesítési és törvényességi felügyeletet ellátó szervezet volt 2006 és 2016.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Magyarország · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Méter · Többet látni »
Méteregyezmény
Az egyezményt aláíró és csatlakozott országok (vörös illetve rózsaszínnel jelölve) A méteregyezmény (franciául Convention du Mètre, angolul Treaty of the Meter) 1875.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Méteregyezmény · Többet látni »
Nagy Károly (csillagász)
Nagy Károly (Komárom, 1797. december 6. – Párizs, 1868. március 2.) magyar matematikus, csillagász.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Nagy Károly (csillagász) · Többet látni »
National Institute of Standards and Technology
nanométer széles logója kobaltatomokból kirakva, réz felületen Az ''Advanced Measurement Laboratory (AML)'' épülete (Gaitherburg, MD, 2004) A National Institute of Standards and Technology (magyarul: Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, rövidítve: NIST) az Amerikai Egyesült Államok első fizikai, kísérleti laboratóriuma, amit 1901.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1947.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Nemzetközi Szabványügyi Szervezet · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Norvégia · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Olaszország · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Párizs · Többet látni »
Sèvres
''Vue de Pont de Sèvres'', Henri Rousseau (1908) Sèvres egy település Párizs délnyugati agglomerációjában.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Sèvres · Többet látni »
Súly
A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Súly · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Svájc · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal és Tömeg · Többet látni »
