Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
114 kapcsolatok: Alfa-részecske, Amerikai Egyesült Államok, Anesztézia, Argon, Argon-fluorohidrid, Asztma, Atomreaktor, Atomsugár, Ångström, Buborékkamra, Desztilláció, Diffúzió, Dinitrogén-oxid, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, Egyesített Atomkutató Intézet, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Elektronhéj, Elektronszerkezet, Encarta, Encyclopædia Britannica, Excimerlézer, Föld, Földgáz, Főcsoport, Fleróvium, Fluor, Forráspont, Fullerének, Gázkromatográfia, Geiger–Müller-számláló, Halogének, Hatásfok, Hármaspont, Hélium, Hűtőközeg, Hegesztés (fémek), Henri Moissan, Henry Cavendish, Hidrokinon, Hindenburg (LZ 129), Ibolyántúli sugárzás, Institute of Electrical and Electronics Engineers, Integrált áramkör, Ionizációs energia, Izzólámpa, John William Strutt, Kalcium, Kalifornium, Kémiai elem, ..., Kémiai elemek periódusos rendszere, Keszonbetegség, Klatrátok, Kohászat, Kripton, Kripton-difluorid, Kristályszerkezet, Kvantummechanika, Kvarc, Levegő, Lipidek, Litoszféra, London, Magfúzió, Mágneses magrezonancia, Mágnesesrezonancia-képalkotás, Molekulapálya, Nap, Naprendszer, National Weather Service, Nature, Nemesgázvegyületek, Neon, Neoncső, Niels Bohr, Nobel-díj, Nukleoszintézis, Oganeszon, Oktettszabály, Oldhatóság, Olvadáspont, Parciális nyomás, Párolgáshő, Physical Review, Platina-hexafluorid, Radioaktivitás, Radon, Radon-difluorid, Rádium, Royal Society of Chemistry, Sűrűség, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Színhőmérséklet, Színkép, Sztöchiometria, Szuperfolyékonyság, Szupravezetés, Tórium, Tüdőrák, The New York Times, Urán, Van der Waals-erők, Vezúv, Világűr, Világegyetem, William Ramsay, Xenon, Xenon-difluorid, Xenon-dioxid, Xenon-hexafluorid, Xenon-tetrafluorid, Xenon-tetroxid, Xenon-trioxid, Xenonlámpa. Bővíteni index (64 több) »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Nemesgázok és Alfa-részecske · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Nemesgázok és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Anesztézia
Az anesztézia (a görög αν-, an-, „nélkül”; és αἴσθησις, aisthēsis, „érzés”, magyarul érzéstelenítés, érzéketlenség) olyan állapot, amelyben az érzékelés részben vagy teljesen blokkolva van, a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem dolgozza fel.
Új!!: Nemesgázok és Anesztézia · Többet látni »
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Új!!: Nemesgázok és Argon · Többet látni »
Argon-fluorohidrid
Az argon-fluorohidrid (HArF) az egyetlen ismert semleges argonvegyület.
Új!!: Nemesgázok és Argon-fluorohidrid · Többet látni »
Asztma
Az asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás") a légutak egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a hörgőgörcs.
Új!!: Nemesgázok és Asztma · Többet látni »
Atomreaktor
Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.
Új!!: Nemesgázok és Atomreaktor · Többet látni »
Atomsugár
Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil atompálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban.
Új!!: Nemesgázok és Atomsugár · Többet látni »
Ångström
Az ångström (vagy angström, rövidítve Å) egy hosszúság-mértékegység.
Új!!: Nemesgázok és Ångström · Többet látni »
Buborékkamra
A buborékkamra részei A buborékkamra egy túlhevített átlátszó folyadékkal töltött edény, melyet a rajta áthaladó elektromosan töltött részecskék észlelésére használnak.
Új!!: Nemesgázok és Buborékkamra · Többet látni »
Desztilláció
A desztilláció vagy lepárlás egyrészt egy régóta használt laboratóriumi technika, másrészt a vegyipar folyadékelegyeinek leggyakrabban használt elválasztási művelete.
Új!!: Nemesgázok és Desztilláció · Többet látni »
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Új!!: Nemesgázok és Diffúzió · Többet látni »
Dinitrogén-oxid
A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van.
Új!!: Nemesgázok és Dinitrogén-oxid · Többet látni »
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. január 27.Julián-naptár szerint (korabeli orosz időszámítás)/február 8.Gergely-naptár szerint (mai időszámítás) – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.
Új!!: Nemesgázok és Dmitrij Ivanovics Mengyelejev · Többet látni »
Egyesített Atomkutató Intézet
Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерныхисследований, ОИЯИ).
Új!!: Nemesgázok és Egyesített Atomkutató Intézet · Többet látni »
Elektronaffinitás
Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.
Új!!: Nemesgázok és Elektronaffinitás · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Nemesgázok és Elektronegativitás · Többet látni »
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Új!!: Nemesgázok és Elektronhéj · Többet látni »
Elektronszerkezet
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.
Új!!: Nemesgázok és Elektronszerkezet · Többet látni »
Encarta
Az Encarta digitális multimédiás enciklopédia, melyet a Microsoft Corporation jelentetett meg Microsoft Encarta néven 1993-tól 2009.
Új!!: Nemesgázok és Encarta · Többet látni »
Encyclopædia Britannica
Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc.
Új!!: Nemesgázok és Encyclopædia Britannica · Többet látni »
Excimerlézer
Lézeres szemműtétre alkalmazott, excimerlézeren alapuló berendezés Az excimerlézer a kémiai lézerek egyik típusa, mely koherens UV-nyalábot állít elő.
Új!!: Nemesgázok és Excimerlézer · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Nemesgázok és Föld · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Nemesgázok és Földgáz · Többet látni »
Főcsoport
A periódusos rendszer minden oszlopa egy csoport A főcsoport a kémiai elemek periódusos rendszerének első, második csoportja, és a tizenharmadik csoporttól a tizennyolcadikig.
Új!!: Nemesgázok és Főcsoport · Többet látni »
Fleróvium
A 114-es rendszámú szupernehéz (transzurán) elemnek 2012 májusában a kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) a fleróvium nevet adta.
Új!!: Nemesgázok és Fleróvium · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Nemesgázok és Fluor · Többet látni »
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Új!!: Nemesgázok és Forráspont · Többet látni »
Fullerének
A fullerének az elemi szén XX.
Új!!: Nemesgázok és Fullerének · Többet látni »
Gázkromatográfia
A gázkromatográfia (GC) legtöbbször gáz- vagy folyadék halmazállapotú minták összetételének meghatározására használt analitikai kémiai, azon belül kromatográfiás elválasztástechnikai módszer.
Új!!: Nemesgázok és Gázkromatográfia · Többet látni »
Geiger–Müller-számláló
Egy „végablakos” Geiger-csövön alapuló proporcionális számláló sematikus képe Egy Geiger–Müller-csövön alapuló modern proporcionális számláló A Geiger–Müller-cső egy gáztöltésű detektor, ami az ionizáló sugárzás kimutatására képes.
Új!!: Nemesgázok és Geiger–Müller-számláló · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Nemesgázok és Halogének · Többet látni »
Hatásfok
A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke.
Új!!: Nemesgázok és Hatásfok · Többet látni »
Hármaspont
publisher.
Új!!: Nemesgázok és Hármaspont · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Nemesgázok és Hélium · Többet látni »
Hűtőközeg
A hűtőközeg olyan anyag, amely valamilyen hűtőgépben lehetőséget ad arra, hogy hőt szállítsunk alacsony hőmérsékletű helyről magas hőmérsékletű helyre.
Új!!: Nemesgázok és Hűtőközeg · Többet látni »
Hegesztés (fémek)
Ívhegesztés A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fém alkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet.
Új!!: Nemesgázok és Hegesztés (fémek) · Többet látni »
Henri Moissan
Ferdinand Frederick Henri Moissan (Párizs, 1852. szeptember 28. – Párizs, 1907. február 20.) francia vegyész.
Új!!: Nemesgázok és Henri Moissan · Többet látni »
Henry Cavendish
Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja.
Új!!: Nemesgázok és Henry Cavendish · Többet látni »
Hidrokinon
A hidrokinon (INN: hydroquinone) szerves vegyület, kétértékű fenol.
Új!!: Nemesgázok és Hidrokinon · Többet látni »
Hindenburg (LZ 129)
Az LZ 129 Hindenburg egy német Zeppelin-léghajó.
Új!!: Nemesgázok és Hindenburg (LZ 129) · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Nemesgázok és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Institute of Electrical and Electronics Engineers
Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (röviden: IEEE) egy nemzetközi szakmai szervezet, amely elektronikai, villamosmérnöki, valamint számítástechnikai tudományokhoz kapcsolódó szabványok kidolgozásával, oktatással, tudományos konferenciák szervezésével, illetve ezekhez kötődő tanulmányok publikálásával foglalkozik.
Új!!: Nemesgázok és Institute of Electrical and Electronics Engineers · Többet látni »
Integrált áramkör
Multiplexelt 4 sztereó csatornás analóg-digitális átalakító IC Integrált áramkör nagyított belső képe Az integrált áramkör (röviden IC, az angol Integrated Circuit rövidítéséből) félvezető lapkán (esetleg lapkákon) kialakított nagyon kis méretű áramkör.
Új!!: Nemesgázok és Integrált áramkör · Többet látni »
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.
Új!!: Nemesgázok és Ionizációs energia · Többet látni »
Izzólámpa
Izzólámpa Az izzólámpa az egyik legrégebbi elektromos fényforrásunk.
Új!!: Nemesgázok és Izzólámpa · Többet látni »
John William Strutt
Báró John William Strutt, III.
Új!!: Nemesgázok és John William Strutt · Többet látni »
Kalcium
A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.
Új!!: Nemesgázok és Kalcium · Többet látni »
Kalifornium
A kalifornium a Mengyelejev-féle periódusos rendszer egyik erősen radioaktív, mesterségesen előállított eleme.
Új!!: Nemesgázok és Kalifornium · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Nemesgázok és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Nemesgázok és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Keszonbetegség
Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének két katonája a dekompressziós kamrában való kiképzésre készül A keszonbetegség (más néven dekompressziós betegség) a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér kisebb nyomású helyre.
Új!!: Nemesgázok és Keszonbetegség · Többet látni »
Klatrátok
Példák A klatrátok olyan vegyületek, ahol a nemesgázatomok kristályrácsba, vagy szerves és szervetlen vegyületekből létrejövő üregekbe vannak zárva.
Új!!: Nemesgázok és Klatrátok · Többet látni »
Kohászat
A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékeny alakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány.
Új!!: Nemesgázok és Kohászat · Többet látni »
Kripton
A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme.
Új!!: Nemesgázok és Kripton · Többet látni »
Kripton-difluorid
A kripton-difluorid kripton és fluor vegyülete.
Új!!: Nemesgázok és Kripton-difluorid · Többet látni »
Kristályszerkezet
Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.
Új!!: Nemesgázok és Kristályszerkezet · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Nemesgázok és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvarc
A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.
Új!!: Nemesgázok és Kvarc · Többet látni »
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Új!!: Nemesgázok és Levegő · Többet látni »
Lipidek
A lipidek az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, többnyire glicerint és zsírsavat tartalmazó apoláris makromolekulák.
Új!!: Nemesgázok és Lipidek · Többet látni »
Litoszféra
A Föld öves felépítése A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok, amely a köpeny asztenoszféra nevű képlékeny részén úszik.
Új!!: Nemesgázok és Litoszféra · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Nemesgázok és London · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Nemesgázok és Magfúzió · Többet látni »
Mágneses magrezonancia
Feles spinhez tartozó energiaszintek felhasadása mágneses mezőben A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli.
Új!!: Nemesgázok és Mágneses magrezonancia · Többet látni »
Mágnesesrezonancia-képalkotás
I. ábra: MRI-készülék II. ábra: Térd rétegfelvétele III. ábra: T1 súlyozással készült mozgókép az agyról NMR spektrométer szupravezető mágnese '''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással '''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR-spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására Az MRI (MRI-készülék lásd I. ábra) az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás.
Új!!: Nemesgázok és Mágnesesrezonancia-képalkotás · Többet látni »
Molekulapálya
A molekulapálya a klasszikus definíció szerint az a térrész a molekulában, ahol a kötőelektronpár(ok) legalább 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.
Új!!: Nemesgázok és Molekulapálya · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Nemesgázok és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Nemesgázok és Naprendszer · Többet látni »
National Weather Service
Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (National Weather Service) az Egyesült Államok szövetségi kormánya ügynöksége, amelynek feladata, hogy időjárás-előrejelzéseket, veszélyes időjárásra vonatkozó figyelmeztetéseket és időjárással kapcsolatos egyéb információkat biztosítson a szervezetek és a nyilvánosság számára a védelem, a biztonság és az általános tájékoztatás céljából.
Új!!: Nemesgázok és National Weather Service · Többet látni »
Nature
A Nature egy 1869-es alapítású lektorált brit természettudományos szakfolyóirat-család, melynek első száma 1869.
Új!!: Nemesgázok és Nature · Többet látni »
Nemesgázvegyületek
A nemesgázvegyületek olyan vegyületek, melyek egyik alkotója nemesgáz – a periódusos rendszer 18.
Új!!: Nemesgázok és Nemesgázvegyületek · Többet látni »
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Új!!: Nemesgázok és Neon · Többet látni »
Neoncső
Neoncső A neoncső egy olyan kisnyomású (ritkított) gázzal töltött világítótest, amelyben az üvegcső két végébe forrasztott elektródákra kapcsolt nagyfeszültség hatására a csőben lévő gáz világít, fluoreszkál.
Új!!: Nemesgázok és Neoncső · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Nemesgázok és Niels Bohr · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Nemesgázok és Nobel-díj · Többet látni »
Nukleoszintézis
A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.
Új!!: Nemesgázok és Nukleoszintézis · Többet látni »
Oganeszon
Jurij Oganyeszjan orosz atomfizikus után nevezték el Az oganeszon (korábbi nevén ununoktium) a periódusos rendszer 118.
Új!!: Nemesgázok és Oganeszon · Többet látni »
Oktettszabály
Az oktettszabály (más néven oktettelmélet) Gilbert Newton Lewis amerikai fizikus és kémikus által lefektetett, általános, de sok kivétellel rendelkező ökölszabály a kémiában.
Új!!: Nemesgázok és Oktettszabály · Többet látni »
Oldhatóság
Az oldhatóság fogalma a telített oldatban – a laboratóriumi gyakorlatban – az oldott anyag és az oldószer tömegarányát jelenti.
Új!!: Nemesgázok és Oldhatóság · Többet látni »
Olvadáspont
Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.
Új!!: Nemesgázok és Olvadáspont · Többet látni »
Parciális nyomás
A gázkeverékekben minden gáz saját parciális nyomással rendelkezik, ez az az elméleti nyomás, amelyet a gáz akkor fejtene ki, ha ugyanazon a hőmérsékleten egyedül töltené ki a teljes térfogatot.
Új!!: Nemesgázok és Parciális nyomás · Többet látni »
Párolgáshő
A párolgáshő egységnyi mennyiségű anyag állandó hőmérsékleten történő elpárologtatásához szükséges energia.
Új!!: Nemesgázok és Párolgáshő · Többet látni »
Physical Review
Az Physical Review egy lektorált fizikai szakfolyóirat-család, melynek előfutárát azonos néven 1893-ban Edward Nichols amerikai fizikus alapította.
Új!!: Nemesgázok és Physical Review · Többet látni »
Platina-hexafluorid
A platina-hexafluorid szervetlen vegyület, képlete PtF6, a tizenhét ismert biner hexafluorid egyike.
Új!!: Nemesgázok és Platina-hexafluorid · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Nemesgázok és Radioaktivitás · Többet látni »
Radon
A radon a periódusos rendszer 86.
Új!!: Nemesgázok és Radon · Többet látni »
Radon-difluorid
A radon-difluorid nemesgázvegyület, képlete RnF2.
Új!!: Nemesgázok és Radon-difluorid · Többet látni »
Rádium
A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6.
Új!!: Nemesgázok és Rádium · Többet látni »
Royal Society of Chemistry
A Royal Society of Chemistry 1841-ben alakult, ekkor még a The Chemical Society in London nevet viselte, 1980-ban a Chemical Society, a Royal Institute of Chemistry, a Faraday Society és a Society for Analytical Chemistry egyesítésével a mai napig is használatos Royal Society of Chemistry név alatt vonták össze.
Új!!: Nemesgázok és Royal Society of Chemistry · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Nemesgázok és Sűrűség · Többet látni »
Szabványos nyomás és hőmérséklet
A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz Standard Temperature and Pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.
Új!!: Nemesgázok és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Többet látni »
Színhőmérséklet
A színhőmérséklet a látható fény egy jellegzetessége.
Új!!: Nemesgázok és Színhőmérséklet · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Nemesgázok és Színkép · Többet látni »
Sztöchiometria
A sztöchiometria a kémiának az a része, amely a kémiai reakciók során tapasztalható tömeg- és térfogatviszonyok törvényszerűségeivel foglalkozik.
Új!!: Nemesgázok és Sztöchiometria · Többet látni »
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Új!!: Nemesgázok és Szuperfolyékonyság · Többet látni »
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Új!!: Nemesgázok és Szupravezetés · Többet látni »
Tórium
A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Nemesgázok és Tórium · Többet látni »
Tüdőrák
Pozitív mellkasröntgen eredmény A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdő karcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.
Új!!: Nemesgázok és Tüdőrák · Többet látni »
The New York Times
A The New York Times (NYT vagy NY Times) Arthur Ochs Sulzberger, Jr.
Új!!: Nemesgázok és The New York Times · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Nemesgázok és Urán · Többet látni »
Van der Waals-erők
Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.
Új!!: Nemesgázok és Van der Waals-erők · Többet látni »
Vezúv
A Vezúv látképe (előtérben a nápolyi Castel dell'Ovo) A Vezúv Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el.
Új!!: Nemesgázok és Vezúv · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Nemesgázok és Világűr · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Nemesgázok és Világegyetem · Többet látni »
William Ramsay
Sir William Ramsay (Glasgow, 1852. október 2. – High Wycombe, 1916. július 23.) skót kémikus.
Új!!: Nemesgázok és William Ramsay · Többet látni »
Xenon
A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.
Új!!: Nemesgázok és Xenon · Többet látni »
Xenon-difluorid
A xenon-difluorid egy erőteljes fluorozószer, melynek képlete, és az egyik legstabilabb xenonvegyület.
Új!!: Nemesgázok és Xenon-difluorid · Többet látni »
Xenon-dioxid
A xenon-dioxid vagy xenon(IV)-oxid a xenon egyik oxidja, képlete XeO2.
Új!!: Nemesgázok és Xenon-dioxid · Többet látni »
Xenon-hexafluorid
A xenon-hexafluorid egy nemesgázvegyület, melynek kémiai képlete XeF6, a xenon három biner (kétkomponensű) fluorvegyülete közül a legnagyobb értékű.
Új!!: Nemesgázok és Xenon-hexafluorid · Többet látni »
Xenon-tetrafluorid
A xenon-tetrafluorid, képlete XeF4, a xenonból és a fluorból származtatott nemesgázvegyület.
Új!!: Nemesgázok és Xenon-tetrafluorid · Többet látni »
Xenon-tetroxid
A xenon-tetroxid az oxigén és a xenon kémiai vegyülete, képlete XeO4, és arról nevezetes, hogy a nemesgázokat tartalmazó vegyületek között stabilnak számít.
Új!!: Nemesgázok és Xenon-tetroxid · Többet látni »
Xenon-trioxid
A xenon-trioxid instabil vegyület, képlete XeO3, benne a xenon oxidációs száma +6.
Új!!: Nemesgázok és Xenon-trioxid · Többet látni »
Xenonlámpa
Félkész nagynyomású, xenon rövidívű lámpa. A lámpa teljes hossza kb. 18 cm, teljesítménye kb. 1500 W. Jobboldalt látható az ún. szívőcső, ezen keresztül szivattyúzzák le és töltik fel a lámpát A xenonlámpák közös vonása, hogy fénykeltésre tiszta xenont használnak.
Új!!: Nemesgázok és Xenonlámpa · Többet látni »
