Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Alany (nyelvészet), Alanyeset, Analógia, Ádám Zsigmond (pedagógus, 1913–1994), Értelmező (nyelvészet), Beszéd, Birtokos eset, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Eset (nyelvészet), Főmondat, Főnévi igenév, Felszólító mód, Feltételes mód, Flexió (nyelvészet), Grammatika, Hanglejtés, Hangsúly (nyelvtan), Határozatlan névmás, Határozó, Határozói mellékmondatok a román nyelvben, Határozószó, Helyesírás, Ige (nyelvészet), Igemód, Igenév, Jelző, Jelzői mellékmondat, Kérdő névmás, Kötőmód, Kötőszó, Kijelentő mód, Kopula, Magyar nyelv, Mellékmondat, Mondatrész, Mondattan, Névszó, Nem (nyelvtan), Nyelvészet, Rag, Részes eset, Román nyelv, Szám (nyelvtan), Személyes névmás, Tagadás (nyelvészet), Tárgyeset, Terminológia, Vessző (írásjel), Vonatkozó névmás.
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Alanyeset · Többet látni »
Analógia
Analóg: hasonló, valamivel bizonyos szempontból egyező, annak megfelelő.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Analógia · Többet látni »
Ádám Zsigmond (pedagógus, 1913–1994)
Ádám Zsigmond (Alsóbölkény, 1913. június 15. – Kolozsvár, 1994. október 10.) erdélyi magyar pedagógus, nyelvész, költő, műfordító, egyetemi oktató.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Ádám Zsigmond (pedagógus, 1913–1994) · Többet látni »
Értelmező (nyelvészet)
A grammatikában az értelmező fogalmáról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Értelmező (nyelvészet) · Többet látni »
Beszéd
A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Beszéd · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Birtokos eset · Többet látni »
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Elöljáró · Többet látni »
Eset (nyelvészet)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Eset (nyelvészet) · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Főmondat · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Főnévi igenév · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Felszólító mód · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Feltételes mód · Többet látni »
Flexió (nyelvészet)
spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Flexió (nyelvészet) · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Grammatika · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Hanglejtés · Többet látni »
Hangsúly (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »
Határozatlan névmás
A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Határozatlan névmás · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Határozó · Többet látni »
Határozói mellékmondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate circumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Határozói mellékmondatok a román nyelvben · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Határozószó · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Helyesírás · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Igemód · Többet látni »
Igenév
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Igenév · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Jelző · Többet látni »
Jelzői mellékmondat
Az összetett mondat szintaxisában a jelzői mellékmondat olyan mellékmondat, amely a legáltalánosabb meghatározás szerint a főmondatában levő egyik névszónak van alárendelve.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Jelzői mellékmondat · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Kérdő névmás · Többet látni »
Kötőmód
A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Kötőmód · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Kötőszó · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Kijelentő mód · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Kopula · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Magyar nyelv · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Mellékmondat · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Mondatrész · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Mondattan · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Névszó · Többet látni »
Nem (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Nem (nyelvtan) · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Nyelvészet · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Rag · Többet látni »
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Részes eset · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Román nyelv · Többet látni »
Szám (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Szám (nyelvtan) · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Személyes névmás · Többet látni »
Tagadás (nyelvészet)
A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Tárgyeset · Többet látni »
Terminológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Terminológiaelmélet.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Terminológia · Többet látni »
Vessző (írásjel)
A vessző az írásjelek egyike, (a szóköz mellett) az elkülönítés legelterjedtebb eszköze.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Vessző (írásjel) · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben és Vonatkozó névmás · Többet látni »
