Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkád uralkodóinak listája, Amurrúk, Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Dingir, Enlil, Földközi-tenger, Gilgames, Gutik, Hammurapi törvényoszlopa, Louvre, Lugalbanda, Manistusu, Mezopotámia, Nanna, Narám-Szín sztéléje, Nippur, Perzsa-öböl, Samas, Sarkalisarri, Szín (isten), Szúsza, Szúza, Szippar, Tuttul, Ur.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkád uralkodóinak listája
Akkád uralkodóinak listája a Kr. e. 3. évezredben létezett mezopotámiai állam, az Akkád Birodalom uralkodóinak listáját tartalmazza.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Akkád uralkodóinak listája · Többet látni »
Amurrúk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták Kategória:Mezopotámiai népek.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Amurrúk · Többet látni »
Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Az ókori Közel-Kelet kronológiája · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Dingir · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Enlil · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Földközi-tenger · Többet látni »
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Gilgames · Többet látni »
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Gutik · Többet látni »
Hammurapi törvényoszlopa
A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Hammurapi törvényoszlopa · Többet látni »
Louvre
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Louvre · Többet látni »
Lugalbanda
Lugalbanda (sumer 50px22px LUGAL.BANDA3) mitikus uruki király, elődjének, Enmerkarnak veje.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Lugalbanda · Többet látni »
Manistusu
Manistusu az Akkád Birodalom harmadik királya volt, a birodalomalapító Sarrukín fia, Rímus fivére.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Manistusu · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Mezopotámia · Többet látni »
Nanna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín (isten).
Új!!: Narám-Szín akkád király és Nanna · Többet látni »
Narám-Szín sztéléje
Narám-Szín sztéléje Agade város királyának domborműves emlékköve.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Narám-Szín sztéléje · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Nippur · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Perzsa-öböl · Többet látni »
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Samas · Többet látni »
Sarkalisarri
Sarkalisarri (dšar-ka3-li2-šar3-ri2, azaz šarkàlíšàrrí: „a királyok királya.") az akkád birodalom ötödik uralkodója.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Sarkalisarri · Többet látni »
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Szín (isten) · Többet látni »
Szúsza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szúza.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Szúsza · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Szúza · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Szippar · Többet látni »
Tuttul
Tuttul az ókori Mezopotámia fontos városa volt az Eufrátesz bal partján, a Balih folyó torkolata közelében, a mai szíriai Rakka szomszédságában.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Tuttul · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Narám-Szín akkád király és Ur · Többet látni »
