Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
330 kapcsolatok: A fajok eredete, A hélium izotópjai, A Naprendszer keletkezése és története, Abszorpció (fizika), Adaptív optika, Akkréciós korong, Albert Einstein, Alfa Centauri, Alfvén-hullám, Amatőrcsillagászat, Amerikai Egyesült Államok, Ammónia, Amplitúdó, Anglia, Angol nyelv, Anyag (fizika), Apollo-program, Arany (kémiai elem), Arisztotelész, Asztrofizika, Atom, Atomenergia, Aton, Állandó mágnes, Ámon (isten), Űrszonda, Űrtörténelem, Ókori Egyiptom, Éjféli nap, Baktériumok, Berillium, Bolygó, Boszorkányság, Caius Iulius Caesar, Carl Friedrich von Weizsäcker, Centrifugális erő, Chandrasekhar-határ, Charles Darwin, Civilizáció, CNO-ciklus, Csillag, Csillagászati egység, Csillagászati műhold, Csillagászati színképosztályozás, Csillagrendszer, Debrecen, Definíció, Depresszió (betegség), Deutérium, Doppler-effektus, ..., Egyenlítő, Egyiptom, Ekcéma, Ekliptika, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elemi részecske, Emberi szem, Encyclopaedia Britannica, Energia, Enzim, Európai Űrügynökség, Exobolygó, Fémek, Fény, Fényév, Fénykép, Fénynyomás, Fénysebesség, Fókusztávolság, Föld, Föld-típusú bolygók, Földrengés, Fehér, Fehér törpe, Fekete lyuk, Fekete törpe, Fizika, Fluxus, Folyadék, Forgómozgás, Foton, Fotoszintézis, Francis William Aston, G színképtípusú csillag, Galaktikus év, Galaxis, Galilei-holdak, Galileo Galilei, Gömb, Görög nyelv, Geocentrikus világkép, Geológia, George Gamow, Global Positioning System, Globális felmelegedés, Golf-áramlat, Gravitáció, Gravitációs lencse, Halálbüntetés, Halmazállapot, Hans Albrecht Bethe, Hélium, Hőmérséklet, Heliocentrikus világkép, Helios-program, Helios–1, Helios–2, Hercules csillagkép, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Hieroglif írás, Holdfogyatkozás, Holdkomp, Homogén, I. e. 3. század, I. e. 4. század, I. e. 5. század, I. e. 7. század, Ibolyántúli sugárzás, Immunrendszer, Index.hu, Infravörös sugárzás, Inklináció, Ion, Isaac Newton, Isten, Istenkáromlás, Istenség, Június 8., Johannes Kepler, Joseph von Fraunhofer, Jul, Jupiter, Kén, Kölcsönhatás, Kelvin, Kepler-törvények, Kis jégkorszak, Kisbolygó, Klazomenai Anaxagorasz, Klorofill, Kolekalciferol, Kopernikusz, Kozmológia, Kultúra, Kultusz (vallás), Kvantum, Lakható övezet, Lant csillagkép, Latin nyelv, Látható spektrum, Légkör, Lítium, Lumen, Luminozitás, Luna–2, Magfúzió, Magfizika, Magnézium, Magnetohidrodinamika, Magnitúdó, Magyar Csillagászati Egyesület, Matematika, Matematikus, Mágneses mező, Mágnesség, Másodperc, Megújuló energiaforrás, Merkúr, Meteor, Mezőgazdaság, Mindentudás Egyeteme, Mitológia, Mobiltelefon, Molekula, Nap (időegység), Nap-éj egyenlőség, Napelem, Napenergia, Napfogyatkozás, Napfolt, Napforduló, Napisten, Napkitörés, Napkollektor, Napneutrínó-probléma, Naprendszer, Napszél, Napszeizmológia, NASA, Növények, Nemesgázok, Neon, Neutrínó, Neutrínó-kísérlet, Neutrínóoszcilláció, Neutroncsillag, Nitrogén, Norman Lockyer, Optika, Origo.hu, Oxigén, Parszek, Pascal (mértékegység), Püthagorasz, Peloponnészosz, Perc, Perdület, Periklész, Pierre Curie, Pietro Angelo Secchi, Pikkelysömör, Pioneer-program, Pioneer–9, Planetáris köd, Plazma, Plazmafizika, Ponori Thewrewk Aurél (csillagász), Pozitron, Prága, Prizma, Protocsillag, Proton, Proton-proton ciklus, Protuberancia, Proxima Centauri, Québec (tartomány), Radioaktivitás, Rádióhullám, Rák (betegség), Ré, Részecskefizika, Római számok, Röntgencsillagászat, Röntgensugárzás, Recehártya, Relativitáselmélet, Reneszánsz, Rezgés, Rudolf magyar király, Sarki fény, Sárga, Sűrűség, SETI, Skylab-program, Solar and Heliospheric Observatory, Solar Dynamics Observatory, Spektrohelioszkóp, Sudbury Neutrínó Obszervatórium, Szamoszi Arisztarkhosz, Szélességi kör, Szén, Szén-dioxid, Szén-monoxid, Szín, Színképelemzés, Szürke hályog, Szeizmológia, Szilárd halmazállapot, Szilícium, Szimmetria, Szupernóva, Távcső, Tömeg, Törpebolygó, Tejútrendszer, Természeti vallások, Természettudomány, Tesla (mértékegység), Thalész, Tycho Brahe, Ulysses űrszonda, Urán, Vakság, Vallás, Van Allen sugárzási öv, Vas, Változócsillag, Vénusz, Víz, Vörös, Vörös óriás, Vörös törpe, Vega, Világűr, Világegyetem, Voyager–1, Voyager–2, Watt (mértékegység), William Herschel, William Thomson (matematikus), Yohkoh, 1600-as évek, 1650, 1710, 1760, 1800, 1854, 1868, 1875, 1895, 19. század, 1903, 1928, 1930-as évek, 1939, 1956, 1959, 1960-as évek, 1968, 1973, 1974, 1976, 1987, 1989, 1990, 1991, 2000, 2001, 2004, 2005, 2006, 2009, 2010, 2012, 2013, 2016, 21. század. Bővíteni index (280 több) »
A fajok eredete
A fajok eredete (eredeti cím: The Origin of Species) című könyv Charles Darwin 1859-ben megjelent munkája, melyben összefoglalja az általa kidolgozott elméletet a földi élet sokszínűségének magyarázatára.
Új!!: Nap és A fajok eredete · Többet látni »
A hélium izotópjai
Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil.
Új!!: Nap és A hélium izotópjai · Többet látni »
A Naprendszer keletkezése és története
A Naprendszer felépítése A Naprendszer története az a folyamat, amely mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt kezdődött: létrejött a Nap és körülötte az égitestek, és nagyjából kialakult a jelenlegi állapot és elrendezés.
Új!!: Nap és A Naprendszer keletkezése és története · Többet látni »
Abszorpció (fizika)
A fizikai értelemben vett abszorpció elektromágneses sugárzás elnyelődése anyagi közegben, például gázokban, folyadékokban, vagy szilárd anyagokban.
Új!!: Nap és Abszorpció (fizika) · Többet látni »
Adaptív optika
250px Az adaptív optika egy olyan technológia, amit optikai eszközök teljesítményének növelésére fejlesztettek ki.
Új!!: Nap és Adaptív optika · Többet látni »
Akkréciós korong
A fekete lyuk körül akkréciós korongot képez a körülötte keringő fősorozati csillagból (sárga) belé áramló anyag. Az akkréciós korongra merőlegesen, annak két oldalán poláris jetek alakulnak ki. (a kép illusztráció) Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.
Új!!: Nap és Akkréciós korong · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Nap és Albert Einstein · Többet látni »
Alfa Centauri
Az Alfa Centauri (α Centauri, Toliman, Rigel Kentauri) csillagrendszer a Kentaur csillagkép hármascsillaga; látszólagos fényessége felülmúlja a csillagkép csillagai összfényességét.
Új!!: Nap és Alfa Centauri · Többet látni »
Alfvén-hullám
Az Alfvén-hullám transzverzális magnetohidrodinamikai hullám, amelyben ionok oszcillálnak egy effektív mágneses visszatérítő erő hatására.
Új!!: Nap és Alfvén-hullám · Többet látni »
Amatőrcsillagászat
Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.
Új!!: Nap és Amatőrcsillagászat · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Nap és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Nap és Ammónia · Többet látni »
Amplitúdó
Szinuszgörbe1.
Új!!: Nap és Amplitúdó · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Nap és Anglia · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Nap és Angol nyelv · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Nap és Anyag (fizika) · Többet látni »
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
Új!!: Nap és Apollo-program · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Nap és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Nap és Arisztotelész · Többet látni »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Új!!: Nap és Asztrofizika · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Nap és Atom · Többet látni »
Atomenergia
Gary Sheehan rajza az Chicago Pile-1 nevű atommáglya első szabályozott láncreakciójának beindításáról 1942. december 2-ánhttp://www.atomeromu.hu/hu/Documents/Korai_eredmenyek.pdf A chicagói atommáglya, atomeromu.hu Atomerőmű a franciaországi Cattenomban Az atomenergia kapacitás fejlődése a világon Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából.
Új!!: Nap és Atomenergia · Többet látni »
Aton
Aton ókori egyiptomi napisten.
Új!!: Nap és Aton · Többet látni »
Állandó mágnes
A mágnesrúd körüli erőtér szabályos sorokba rendezi a vasreszeléket a papíron. A vasreszelék elrendeződése a mágneses erővonalak helyzetének megfelelő A mágneses mező szemléltetése iránytűvel és vasreszelékkel Mágnesnek nevezzük azokat a testeket, melyek környezetükben mágneses mezőt hoznak létre.
Új!!: Nap és Állandó mágnes · Többet látni »
Ámon (isten)
__notoc__ Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'' Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Amon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban.
Új!!: Nap és Ámon (isten) · Többet látni »
Űrszonda
Voyager-2 űrszondák Viking űrszondák leszállóegysége Opportunity) A MESSENGER űrszonda a Merkúrnál egy művész-grafikán Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét.
Új!!: Nap és Űrszonda · Többet látni »
Űrtörténelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Űrkorszak.
Új!!: Nap és Űrtörténelem · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Nap és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Éjféli nap
Norvégiában Az éjféli nap a Föld sarkai körül észlelhető jelenség.
Új!!: Nap és Éjféli nap · Többet látni »
Baktériumok
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.
Új!!: Nap és Baktériumok · Többet látni »
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Nap és Berillium · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Nap és Bolygó · Többet látni »
Boszorkányság
A boszorkányság archaikus, mágikus mozgalom és természetvallás.
Új!!: Nap és Boszorkányság · Többet látni »
Caius Iulius Caesar
Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.
Új!!: Nap és Caius Iulius Caesar · Többet látni »
Carl Friedrich von Weizsäcker
Carl Friedrich von Weizsäcker (Kiel, 1912. június 28. – Söcking am Starnberger See, 2007. április 28.) német atomfizikus, filozófus, Richard von Weizsäcker bátyja.
Új!!: Nap és Carl Friedrich von Weizsäcker · Többet látni »
Centrifugális erő
A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.
Új!!: Nap és Centrifugális erő · Többet látni »
Chandrasekhar-határ
A Chandrasekhar-határ a fehér törpe csillagok maximális tömege, nagyjából 30 kg, 1,44 naptömeg.
Új!!: Nap és Chandrasekhar-határ · Többet látni »
Charles Darwin
Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, a biológiai evolúció egyik felismerője, egyúttal névadója (darwinizmus), George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja.
Új!!: Nap és Charles Darwin · Többet látni »
Civilizáció
A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.
Új!!: Nap és Civilizáció · Többet látni »
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
Új!!: Nap és CNO-ciklus · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Nap és Csillag · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Nap és Csillagászati egység · Többet látni »
Csillagászati műhold
A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket.
Új!!: Nap és Csillagászati műhold · Többet látni »
Csillagászati színképosztályozás
Spirituszláng és spektruma Lángfestés nátrium-karbonáttal A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.
Új!!: Nap és Csillagászati színképosztályozás · Többet látni »
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Új!!: Nap és Csillagrendszer · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Nap és Debrecen · Többet látni »
Definíció
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.
Új!!: Nap és Definíció · Többet látni »
Depresszió (betegség)
"Depression", Oleh Zeitung-Stetsyuk A depresszió, hivatalosan súlyos depressziós zavar (major depressive disorder, MDD) egy zavaró érzelem, amit több mint két hétig tartó, a legtöbb szituációban fennálló lehangoltság jellemez.
Új!!: Nap és Depresszió (betegség) · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Nap és Deutérium · Többet látni »
Doppler-effektus
A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.
Új!!: Nap és Doppler-effektus · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: Nap és Egyenlítő · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Nap és Egyiptom · Többet látni »
Ekcéma
Az ekcéma (régi magyar nevén izzag) a bőr krónikus, gyulladásos, az immunműködés egyensúlyának zavara miatt kialakuló betegsége.
Új!!: Nap és Ekcéma · Többet látni »
Ekliptika
A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.
Új!!: Nap és Ekliptika · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Nap és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Nap és Elektron · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Nap és Elemi részecske · Többet látni »
Emberi szem
dura mater, 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. látóideg II., 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'' Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét.
Új!!: Nap és Emberi szem · Többet látni »
Encyclopaedia Britannica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Encyclopædia Britannica.
Új!!: Nap és Encyclopaedia Britannica · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Nap és Energia · Többet látni »
Enzim
Az enzimek csökkentik az aktivációs energiát Az enzimek az élő szervezetekben fontos katalitikus funkciót betöltő molekulák – úgynevezett biokatalizátorok – amelyek a sejtekben, szövetekben fennálló fiziológiás körülmények között zajló kémiai folyamatokat a reakciósebesség növelésével felgyorsítják.
Új!!: Nap és Enzim · Többet látni »
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Új!!: Nap és Európai Űrügynökség · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Nap és Exobolygó · Többet látni »
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Új!!: Nap és Fémek · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Nap és Fény · Többet látni »
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Új!!: Nap és Fényév · Többet látni »
Fénykép
Az első fotográfia: Joseph Nicéphore Niépce: ''Kilátás a dolgozószobából'' (heliográfia, 1826 v. 1827) A fénykép valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra vegyi eljárással vagy elektronikusan rögzített, kinyomtatott képe.
Új!!: Nap és Fénykép · Többet látni »
Fénynyomás
A fénynyomás a fény által a fénynek kitett felületre kifejtett mechanikai nyomás.
Új!!: Nap és Fénynyomás · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Nap és Fénysebesség · Többet látni »
Fókusztávolság
A fókusztávolság (f) az objektív jellemző paramétere, a nagyítás mértékének meghatározására használt mérőszám.
Új!!: Nap és Fókusztávolság · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Nap és Föld · Többet látni »
Föld-típusú bolygók
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőzetbolygó.
Új!!: Nap és Föld-típusú bolygók · Többet látni »
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: Nap és Földrengés · Többet látni »
Fehér
Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.
Új!!: Nap és Fehér · Többet látni »
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Új!!: Nap és Fehér törpe · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Nap és Fekete lyuk · Többet látni »
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Új!!: Nap és Fekete törpe · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Nap és Fizika · Többet látni »
Fluxus
A fluxus (átáramlás) általában egy adott \boldsymbol felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi.
Új!!: Nap és Fluxus · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Nap és Folyadék · Többet látni »
Forgómozgás
A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.
Új!!: Nap és Forgómozgás · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Nap és Foton · Többet látni »
Fotoszintézis
Növényi sejtekben látható kloroplasztisz A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.
Új!!: Nap és Fotoszintézis · Többet látni »
Francis William Aston
Francis William Aston (Harbone, 1877. szeptember 1. – Cambridge, 1945. november 20.) Nobel-díjas angol fizikus, a tömegspektrográf megalkotója.
Új!!: Nap és Francis William Aston · Többet látni »
G színképtípusú csillag
A Nap G színképtípusú csillag A G színképtípusú csillag olyan csillag, melynek felszíni hőmérséklete 5-6000 K.
Új!!: Nap és G színképtípusú csillag · Többet látni »
Galaktikus év
A galaktikus év (vagy kozmikus év) csillagászati kifejezés.
Új!!: Nap és Galaktikus év · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Nap és Galaxis · Többet látni »
Galilei-holdak
Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.
Új!!: Nap és Galilei-holdak · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Nap és Galileo Galilei · Többet látni »
Gömb
A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.
Új!!: Nap és Gömb · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Nap és Görög nyelv · Többet látni »
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Új!!: Nap és Geocentrikus világkép · Többet látni »
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Új!!: Nap és Geológia · Többet látni »
George Gamow
Gamow sírja Boulderben (Colorado) a Green Mountain temetőben George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.
Új!!: Nap és George Gamow · Többet látni »
Global Positioning System
GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).
Új!!: Nap és Global Positioning System · Többet látni »
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.
Új!!: Nap és Globális felmelegedés · Többet látni »
Golf-áramlat
Az Atlanti-óceán hőmérsékleti eloszlását mutató képen narancssárga és sárga szín jelöli a Golf-áramlatot. Forrás: NASA A Golf áramlatai Észak-AmerikánálA Golf-áramlat északi folytatásával, az Észak-atlanti-áramlattal együtt erős, meleg és gyors atlanti-óceáni áramlat, amely a Mexikói-öbölben indul, elhalad a Floridai-szorosnál, majd az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, majd áthalad az óceánon.
Új!!: Nap és Golf-áramlat · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Nap és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs lencse
Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.
Új!!: Nap és Gravitációs lencse · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: Nap és Halálbüntetés · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Nap és Halmazállapot · Többet látni »
Hans Albrecht Bethe
Hans Albrecht Bethe (Strasbourg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Új!!: Nap és Hans Albrecht Bethe · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Nap és Hélium · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Nap és Hőmérséklet · Többet látni »
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Új!!: Nap és Heliocentrikus világkép · Többet látni »
Helios-program
A Helios-program keretében indították az első európai (német) űrszondákat.
Új!!: Nap és Helios-program · Többet látni »
Helios–1
A Helios–1 egy közös amerikai–német űrszonda, az első német Naprendszer-kutató mesterséges bolygó.
Új!!: Nap és Helios–1 · Többet látni »
Helios–2
Helios–2 közös amerikai/német űreszköz, a második német Naprendszer-kutató űreszköz.
Új!!: Nap és Helios–2 · Többet látni »
Hercules csillagkép
A Herkules csillagkép Johann Bode Uranográphiájából A Herkules csillagkép A Hercules egy csillagkép.
Új!!: Nap és Hercules csillagkép · Többet látni »
Hermann Ludwig von Helmholtz
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
Új!!: Nap és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Új!!: Nap és Hertzsprung–Russell-diagram · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Nap és Hidrogén · Többet látni »
Hieroglif írás
A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.
Új!!: Nap és Hieroglif írás · Többet látni »
Holdfogyatkozás
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül.
Új!!: Nap és Holdfogyatkozás · Többet látni »
Holdkomp
A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó Holdra szálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.
Új!!: Nap és Holdkomp · Többet látni »
Homogén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Homogén (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nap és Homogén · Többet látni »
I. e. 3. század
A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).
Új!!: Nap és I. e. 3. század · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Nap és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: Nap és I. e. 5. század · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Nap és I. e. 7. század · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Nap és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Immunrendszer
Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese.
Új!!: Nap és Immunrendszer · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Nap és Index.hu · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Nap és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Inklináció
Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.
Új!!: Nap és Inklináció · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Nap és Ion · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Nap és Isaac Newton · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Nap és Isten · Többet látni »
Istenkáromlás
Az istenkáromlás vagy blaszfémia (görög: βλασφημία) megvetés, tiszteletlenség, sértő szándékkal történt gyalázás egy istenséggel, vallási szent tárggyal vagy sérthetetlennek tekintett személlyel (szenttel) vagy dologgal szemben.
Új!!: Nap és Istenkáromlás · Többet látni »
Istenség
Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.
Új!!: Nap és Istenség · Többet látni »
Június 8.
Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.
Új!!: Nap és Június 8. · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Nap és Johannes Kepler · Többet látni »
Joseph von Fraunhofer
Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.
Új!!: Nap és Joseph von Fraunhofer · Többet látni »
Jul
A jul (német: Julfest; nyugati nyelvekben gyakran: Yule) az egykori germánoknál és más pogány népeknél tartott ünnep volt, a téli napforduló idején.
Új!!: Nap és Jul · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Nap és Jupiter · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Nap és Kén · Többet látni »
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Új!!: Nap és Kölcsönhatás · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Nap és Kelvin · Többet látni »
Kepler-törvények
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.
Új!!: Nap és Kepler-törvények · Többet látni »
Kis jégkorszak
A hőmérséklet alakulása az elmúlt 2000 évben ''A befagyott Temze'' (Abraham Hondius festménye, 1677) Kis jégkorszaknak nevezzük a klimatológiában a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot.
Új!!: Nap és Kis jégkorszak · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Nap és Kisbolygó · Többet látni »
Klazomenai Anaxagorasz
Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.
Új!!: Nap és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »
Klorofill
A klorofill adja a levelek zöld színét. A klorofill a zöld növények, egyes algák, és a cianobaktériumok azon anyaga, amely a napsugárzás energiáját elnyeli, és közvetíti a sejtben végbemenő szintetikus folyamatoknak.
Új!!: Nap és Klorofill · Többet látni »
Kolekalciferol
A kolekalciferol a D-vitamin egy formája, D3-vitaminnak is nevezik.
Új!!: Nap és Kolekalciferol · Többet látni »
Kopernikusz
Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.
Új!!: Nap és Kopernikusz · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Nap és Kozmológia · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Nap és Kultúra · Többet látni »
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Új!!: Nap és Kultusz (vallás) · Többet látni »
Kvantum
A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.
Új!!: Nap és Kvantum · Többet látni »
Lakható övezet
A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.
Új!!: Nap és Lakható övezet · Többet látni »
Lant csillagkép
A Lant csillagkép a Mercatorban A Lant csillagkép A Lant (latin: Lyra, görög λύρα)) egy csillagkép. Egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász felsorolt, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismer. Legfényesebb csillaga az α Lyrae - Vega, az égbolt egyik legfényesebb csillaga. A Líra csillagkép az északi féltekén tavasztól őszig látható, míg a déli féltekéről csak a téli hónapokban, az égbolt alján látható.
Új!!: Nap és Lant csillagkép · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Nap és Latin nyelv · Többet látni »
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Új!!: Nap és Látható spektrum · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Nap és Légkör · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Nap és Lítium · Többet látni »
Lumen
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lumen (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nap és Lumen · Többet látni »
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Új!!: Nap és Luminozitás · Többet látni »
Luna–2
A Luna–2 (Luna E–1–6) (a nemzetközi sajtóban esetenként: Lunyik-2) a szovjet Luna-program második, Hold felé indított űrszondája.
Új!!: Nap és Luna–2 · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Nap és Magfúzió · Többet látni »
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Új!!: Nap és Magfizika · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Nap és Magnézium · Többet látni »
Magnetohidrodinamika
A napszél MHD-i szimulációja A ''Yamato 1'' hajó, az első működő MHD meghajtású prototípus Kóbe (Japán) kikötőjében (15 km/h sebességre volt képes) A magnetohidrodinamika (MHD) az a tudományág, amely az elektromos vezetőképességű folyadékok, ionizált gázok külső és/vagy önmaguk által generált elektromágneses erőterekben bekövetkezett mozgását tárgyalja önkonzisztens módon.
Új!!: Nap és Magnetohidrodinamika · Többet látni »
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Új!!: Nap és Magnitúdó · Többet látni »
Magyar Csillagászati Egyesület
A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület.
Új!!: Nap és Magyar Csillagászati Egyesület · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Nap és Matematika · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Nap és Matematikus · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Nap és Mágneses mező · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: Nap és Mágnesség · Többet látni »
Másodperc
A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).
Új!!: Nap és Másodperc · Többet látni »
Megújuló energiaforrás
>60% bélyegkép Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal.
Új!!: Nap és Megújuló energiaforrás · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Nap és Merkúr · Többet látni »
Meteor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).
Új!!: Nap és Meteor · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Nap és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mindentudás Egyeteme
A Mindentudás Egyeteme egy 2002.
Új!!: Nap és Mindentudás Egyeteme · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Nap és Mitológia · Többet látni »
Mobiltelefon
Mobilok különböző évekből: a késő 1980-as évek óriásaitól 2014 okostelefonjáig A mobiltelefon olyan telefonkészülék, amellyel vezetékes kapcsolódás nélkül lehetséges kommunikálni, és hordozható.
Új!!: Nap és Mobiltelefon · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Nap és Molekula · Többet látni »
Nap (időegység)
Egy nap alatt körbejáró óra a Greenwichi Királyi Obszervatórium falán A nap időmértékegység.
Új!!: Nap és Nap (időegység) · Többet látni »
Nap-éj egyenlőség
300px Naplemente a nap-éj egyenlőség napján (Fondachelli-Fantina, Szicília) A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).
Új!!: Nap és Nap-éj egyenlőség · Többet látni »
Napelem
'''Napelemcella''' (egykristályos) A napelem vagy fotovillamos elem, amit az idegen photo-voltaikus kifejezésből a magyar irodalom olykor PV elemnek is nevez, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.
Új!!: Nap és Napelem · Többet látni »
Napenergia
A Nap energiája hő és fény formájában, sugárzással éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével.
Új!!: Nap és Napenergia · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Nap és Napfogyatkozás · Többet látni »
Napfolt
Nagy, szabályos napfolt a NASA felvételén A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában.
Új!!: Nap és Napfolt · Többet látni »
Napforduló
A Föld megvilágítása a '''nyári napforduló''' idején A Föld megvilágítása a '''téli napforduló''' idején A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.
Új!!: Nap és Napforduló · Többet látni »
Napisten
A napisten egy égi istenség, aki a Napot képviseli vagy egy aspektusát.
Új!!: Nap és Napisten · Többet látni »
Napkitörés
A napkitörés a naptevékenység leglátványosabb, és legerősebb földi hatásokkal rendelkező megnyilvánulása, melynek során együtt jelentkezik az alábbi három naptevékenységi jelenség.
Új!!: Nap és Napkitörés · Többet látni »
Napkollektor
Melegvizet szolgáltató kísérleti napkollektor A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.
Új!!: Nap és Napkollektor · Többet látni »
Napneutrínó-probléma
A napneutrínó-probléma a részecskefizika egyik problémája volt.
Új!!: Nap és Napneutrínó-probléma · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Nap és Naprendszer · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Nap és Napszél · Többet látni »
Napszeizmológia
A napszeizmológia (helioszeizmológia) a Nap belső dinamikus struktúrájának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Nap és Napszeizmológia · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Nap és NASA · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Nap és Növények · Többet látni »
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Új!!: Nap és Nemesgázok · Többet látni »
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Új!!: Nap és Neon · Többet látni »
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Új!!: Nap és Neutrínó · Többet látni »
Neutrínó-kísérlet
A neutrínó-kísérletet, másik nevén Cowan és Reines neutrínókísérletét 1956-ban Clyde L. Cowan és Frederick Reines amerikai fizikusok hajtották végre.
Új!!: Nap és Neutrínó-kísérlet · Többet látni »
Neutrínóoszcilláció
A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó háromfajta íze (elektron, müon, tau) átalakul egymásba.
Új!!: Nap és Neutrínóoszcilláció · Többet látni »
Neutroncsillag
alt.
Új!!: Nap és Neutroncsillag · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Nap és Nitrogén · Többet látni »
Norman Lockyer
1891-ben Sir Joseph Norman Lockyer (1836. május 17. – 1920. augusztus 16.) a Királyi Természettudományos Társaság tagja, angol fizikus, amatőr, majd hivatásos csillagász.
Új!!: Nap és Norman Lockyer · Többet látni »
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Új!!: Nap és Optika · Többet látni »
Origo.hu
Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.
Új!!: Nap és Origo.hu · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Nap és Oxigén · Többet látni »
Parszek
A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.
Új!!: Nap és Parszek · Többet látni »
Pascal (mértékegység)
A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.
Új!!: Nap és Pascal (mértékegység) · Többet látni »
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Új!!: Nap és Püthagorasz · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: Nap és Peloponnészosz · Többet látni »
Perc
A perc egy mértékegység, melynek időbeli és geometriai vonatkozása is van.
Új!!: Nap és Perc · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Nap és Perdület · Többet látni »
Periklész
Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.
Új!!: Nap és Periklész · Többet látni »
Pierre Curie
Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus.
Új!!: Nap és Pierre Curie · Többet látni »
Pietro Angelo Secchi
Pietro Angelo Secchi, SJ, (Reggio, 1818. június 29. – Róma, 1878. február 26.) olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes.
Új!!: Nap és Pietro Angelo Secchi · Többet látni »
Pikkelysömör
A pikkelysömör (más néven pszoriázis) egy hosszan tartó, nem fertőző autoimmun betegség, amelyet bizonyos bőrfelületek kóros elváltozása jellemez.
Új!!: Nap és Pikkelysömör · Többet látni »
Pioneer-program
A Pioneer-program (magyarul: úttörő) egy amerikai űrszondás program, amelynek keretében vizsgálták a Holdat, a bolygóközi teret, a Napot, az óriásbolygókat és a Vénuszt.
Új!!: Nap és Pioneer-program · Többet látni »
Pioneer–9
Pioneer–9 (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították a Mars körzetébe, bolygóközi szonda.
Új!!: Nap és Pioneer–9 · Többet látni »
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Új!!: Nap és Planetáris köd · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Nap és Plazma · Többet látni »
Plazmafizika
A plazmafizika a plazma tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Nap és Plazmafizika · Többet látni »
Ponori Thewrewk Aurél (csillagász)
Ponori Thewrewk Aurél (ejtsd: Török) (Budapest, 1921. május 2. – Budapest, 2014. október 8.) magyar csillagász, csillagászattörténész, kronológus, szakíró, természettudós, eszperantista.
Új!!: Nap és Ponori Thewrewk Aurél (csillagász) · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Nap és Pozitron · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Nap és Prága · Többet látni »
Prizma
Fehér fény felbontása prizmával Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától.
Új!!: Nap és Prizma · Többet látni »
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Új!!: Nap és Protocsillag · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Nap és Proton · Többet látni »
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Új!!: Nap és Proton-proton ciklus · Többet látni »
Protuberancia
Protuberancia a Napon. A sötét égbolt háttere előtt világosnak, a napkorong előtt viszont azt eltakarva sötétnek látszik. A protuberancia a napkoronában lebegő vagy mozgó, környezeténél sokkal sűrűbb és hűvösebb felhő.
Új!!: Nap és Protuberancia · Többet látni »
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Új!!: Nap és Proxima Centauri · Többet látni »
Québec (tartomány)
Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.
Új!!: Nap és Québec (tartomány) · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Nap és Radioaktivitás · Többet látni »
Rádióhullám
Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.
Új!!: Nap és Rádióhullám · Többet látni »
Rák (betegség)
CT felvétele A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a biológiai szövetekbe való betörési képesség.
Új!!: Nap és Rák (betegség) · Többet látni »
Ré
Ré (régebben Rá alakban írták át) ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene.
Új!!: Nap és Ré · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Nap és Részecskefizika · Többet látni »
Római számok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római számírás.
Új!!: Nap és Római számok · Többet látni »
Röntgencsillagászat
A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi.
Új!!: Nap és Röntgencsillagászat · Többet látni »
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Új!!: Nap és Röntgensugárzás · Többet látni »
Recehártya
A szem felépítése A recehártya vagy retina a gerincesek szemének fényérzékeny rétege.
Új!!: Nap és Recehártya · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Nap és Relativitáselmélet · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Nap és Reneszánsz · Többet látni »
Rezgés
Egytömegű, ideális lengőrendszer A mechanikai rezgés vagy lengés oszcilláló mozgást jelent egy egyensúlyi állapot körül.
Új!!: Nap és Rezgés · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Nap és Rudolf magyar király · Többet látni »
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Új!!: Nap és Sarki fény · Többet látni »
Sárga
A sárga az a színészlelet, amilyennek az 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük A CIE bővebb tartományt ad meg.
Új!!: Nap és Sárga · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Nap és Sűrűség · Többet látni »
SETI
Caddle Föld zászlója A Hűha! jelet rögzítő papír Az Arecibo Obszervatórium antennája A SETI@Home program képernyőfotója, mellyel a rádióteleszkópok által rögzített adatokban otthon folyik a kutatás idegen rádiójelek után A SETI (angolul „Search for Extra-Terrestrial Intelligence”, azaz a „földön kívüli intelligencia keresése”) interdiszciplináris tudományág, melynek célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése.
Új!!: Nap és SETI · Többet látni »
Skylab-program
A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.
Új!!: Nap és Skylab-program · Többet látni »
Solar and Heliospheric Observatory
A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) egy 1995-ben elindított napfigyelő műhold, az ESA és a NASA közös programja.
Új!!: Nap és Solar and Heliospheric Observatory · Többet látni »
Solar Dynamics Observatory
''Az ''SDO'' által észlelt egyik első protuberancia'' ''A Nap képe az ''SDO'' egyik első kompozit felvételén'' A Solar Dynamics Observatory (Napdinamikai obszervatórium) amerikai napfigyelő műhold, melyet a NASA a Living With a Star (Élet egy csillaggal) program keretében indított.
Új!!: Nap és Solar Dynamics Observatory · Többet látni »
Spektrohelioszkóp
A spektrohelioszkóp egy szoláris spektroszkóp és egy normál teleszkóp funkcionális társításából képzett speciális pásztázó teleszkóp.
Új!!: Nap és Spektrohelioszkóp · Többet látni »
Sudbury Neutrínó Obszervatórium
A Sudbury Neutrínó Obszervatórium (Sudbury Neutrino Observatory, SNO) méterrel a földfelszín alatt a kanadai Sudbury közelében található, Torontótól kb.
Új!!: Nap és Sudbury Neutrínó Obszervatórium · Többet látni »
Szamoszi Arisztarkhosz
Számoszi Arisztarkhosz (Számosz, i. e. 310 körül – Alexandria, i. e. 230 körül) Hellászban, majd Egyiptomban alkotó filozófus, matematikus és csillagász, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.
Új!!: Nap és Szamoszi Arisztarkhosz · Többet látni »
Szélességi kör
360x360px.
Új!!: Nap és Szélességi kör · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Nap és Szén · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Nap és Szén-dioxid · Többet látni »
Szén-monoxid
A szén-monoxid (CO, régi nevén szénéleg) színtelen, szagtalan, íztelen gáz.
Új!!: Nap és Szén-monoxid · Többet látni »
Szín
Színkép létrehozása prizmávalKöznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.
Új!!: Nap és Szín · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Nap és Színképelemzés · Többet látni »
Szürke hályog
A szürke hályog (cataracta, görögül "vízesés") a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti.
Új!!: Nap és Szürke hályog · Többet látni »
Szeizmológia
A szeizmológia a geológia és geofizika (főleg az utóbbi) résztudománya, a földrengések megfigyelésével, tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésével foglalkozik.
Új!!: Nap és Szeizmológia · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Nap és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Nap és Szilícium · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: Nap és Szimmetria · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Nap és Szupernóva · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Nap és Távcső · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Nap és Tömeg · Többet látni »
Törpebolygó
Ceres törpebolygó a ''Dawn'' űrszonda fényképén A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere Pluto az ''New Horizons'' fényképén Haumea és két holdja, a Hiʻiaka és Namaka (művészi ábrázolás) Makemake elképzelt látképe (művészi ábrázolás) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.
Új!!: Nap és Törpebolygó · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Nap és Tejútrendszer · Többet látni »
Természeti vallások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Etnikai vallás.
Új!!: Nap és Természeti vallások · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Nap és Természettudomány · Többet látni »
Tesla (mértékegység)
A tesla (jele T) a mágneses indukció (vagy mágneses fluxussűrűség) SI származtatott egysége.
Új!!: Nap és Tesla (mértékegység) · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: Nap és Thalész · Többet látni »
Tycho Brahe
Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.
Új!!: Nap és Tycho Brahe · Többet látni »
Ulysses űrszonda
Az Ulysses űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.
Új!!: Nap és Ulysses űrszonda · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Nap és Urán · Többet látni »
Vakság
A vakság a látás pszichológiai vagy neurológiai eredetű részleges vagy teljes hiánya.
Új!!: Nap és Vakság · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Nap és Vallás · Többet látni »
Van Allen sugárzási öv
A Van Allen-övek sematikus rajza (a Föld forgási tengelye és a mágneses tengely jelölésével) A Van Allen sugárzási övezet (röviden: Van Allen-öv) a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteg, mely tóruszokra hasonlít.
Új!!: Nap és Van Allen sugárzási öv · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Nap és Vas · Többet látni »
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Új!!: Nap és Változócsillag · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Nap és Vénusz · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Nap és Víz · Többet látni »
Vörös
A Szovjetunió zászlaja Mars, a vörös bolygó Manfred von Richthofen, a „vörös báró” rekonstruált repülőgépe A vörös vagy piros a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe.
Új!!: Nap és Vörös · Többet látni »
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Új!!: Nap és Vörös óriás · Többet látni »
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Új!!: Nap és Vörös törpe · Többet látni »
Vega
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vega (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nap és Vega · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Nap és Világűr · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Nap és Világegyetem · Többet látni »
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Új!!: Nap és Voyager–1 · Többet látni »
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Új!!: Nap és Voyager–2 · Többet látni »
Watt (mértékegység)
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalahttp://www.karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-blathy-otto-titusz-es-a-fogyasztasmero/ Magyar feltalálók: Bláthy Ottó Titusz és a fogyasztásmérő, karpatalja.ma A watt (jele: W) a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége.
Új!!: Nap és Watt (mértékegység) · Többet látni »
William Herschel
A 40 láb hosszú távcső Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol zeneszerző, csillagász, az Uránusz felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.
Új!!: Nap és William Herschel · Többet látni »
William Thomson (matematikus)
Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója OM (született William Thomson) (Belfast, 1824. június 26. – Netherhall, Skócia, 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.
Új!!: Nap és William Thomson (matematikus) · Többet látni »
Yohkoh
Yohkoh űrszonda A Yohkoh (Solar-A) egy japán röntgencsillagászati mesterséges hold.
Új!!: Nap és Yohkoh · Többet látni »
1600-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1600-as évek · Többet látni »
1650
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1650 · Többet látni »
1710
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1710 · Többet látni »
1760
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1760 · Többet látni »
1800
1800 a 18. század utolsó éve.
Új!!: Nap és 1800 · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1854 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1868 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1875 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1895 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Nap és 19. század · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1903 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1928 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1930-as évek · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1939 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1956 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1959 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1960-as évek · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1968 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1973 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1974 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1976 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1987 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1989 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Nap és 1990 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 1991 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 2000 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Nap és 2001 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Nap és 2004 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Nap és 2005 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Nap és 2006 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Nap és 2009 · Többet látni »
2010
---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Nap és 2010 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Nap és 2012 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Nap és 2013 · Többet látni »
2016
----.
Új!!: Nap és 2016 · Többet látni »
21. század
Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.
Új!!: Nap és 21. század · Többet látni »
