Tartalomjegyzék
45 kapcsolatok: A krónikák első és második könyve, Akko (település), Akko (város), Alfázi, Arám nyelv, Arisztotelész, Asztrológia, Augusztus 6., Ábrahám ibn Ezra, Bar-micvó, Barcelona, Biblia, Démon, Domonkos-rend, Emberi test, Gerona, Girona, Haifa, Himnusz, I. Jakab aragóniai király, IV. Kelemen pápa, Jób könyve, Jeruzsálem, Kabbala, Karaita judaizmus, Középkori filozófia, Középkori zsidó irodalom, Lélek, Maimonidész, Midrás, Misztika, Mongolok, Palesztina, Pennaforti Szent Rajmund, Rási, Scheiber Sándor, Spanyolország, Talmud, Targum, Tóra, Teológia, X. Alfonz kasztíliai király, Zerakia ha-Lévi, Zsidó filozófia, Zsinagóga.
- 1194-ben született személyek
- 1270-ben elhunyt személyek
A krónikák első és második könyve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Krónikák első és második könyve.
Megnézni Nahmanidész és A krónikák első és második könyve
Akko (település)
Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban Ptolemaiosz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre, görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā) több mint négyezer éve lakott város Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.
Megnézni Nahmanidész és Akko (település)
Akko (város)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Akko (település).
Megnézni Nahmanidész és Akko (város)
Alfázi
Izsák ben Jakob Alfázi ha-Kohen, gyakran csak Alfázi, rövidített nevén Rif (Beni Hammád-i el-Kala, 1013 – Lucena, 1103. április 20.) az egyik legtekintélyesebb középkori zsidó Talmud-tudós.
Megnézni Nahmanidész és Alfázi
Arám nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS arámi nyelv.
Megnézni Nahmanidész és Arám nyelv
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Megnézni Nahmanidész és Arisztotelész
Asztrológia
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.
Megnézni Nahmanidész és Asztrológia
Augusztus 6.
Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.
Megnézni Nahmanidész és Augusztus 6.
Ábrahám ibn Ezra
Ábrahám ibn Ezra, teljes nevén Rabbi Abraham Ben Meir Ibn Ezra, középkori arabos-latinos nevén Abenezra, rövidített nevén Raba (Tudela, 1089/1092 – valószínűleg Calahorra, 1167. január 23. vagy 28.) középkori zsidó hittudós, nyelvész és költő.
Megnézni Nahmanidész és Ábrahám ibn Ezra
Bar-micvó
A bar-micvó jelenti a 13 éves zsidó fiúgyermeket és az ezen örömnap alkalmából tartott lakomát.
Megnézni Nahmanidész és Bar-micvó
Barcelona
Barcelona (katalánul, spanyolul) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.
Megnézni Nahmanidész és Barcelona
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált.
Megnézni Nahmanidész és Biblia
Démon
A démonok (görög: δαίμων daímōn) természetfeletti entitások, mai szóhasználatban jellemzően gonosz, tisztátalan szellemek, amelyek megtalálhatóak a vallásokban és mitológiákban, a folklórban, az okkultizmusban, valamint képregényekben, filmekben, televíziós sorozatokban, videójátékokban.
Megnézni Nahmanidész és Démon
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Megnézni Nahmanidész és Domonkos-rend
Emberi test
anatómiai alaphelyzetben Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén Rembrandt van Rijn: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája.
Megnézni Nahmanidész és Emberi test
Gerona
#ÁTIRÁNYÍTÁS Girona (település).
Megnézni Nahmanidész és Gerona
Girona
#ÁTIRÁNYÍTÁS Girona (település).
Megnézni Nahmanidész és Girona
Haifa
Haifa (Heifá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa.
Megnézni Nahmanidész és Haifa
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Megnézni Nahmanidész és Himnusz
I. Jakab aragóniai király
I.
Megnézni Nahmanidész és I. Jakab aragóniai király
IV. Kelemen pápa
IV.
Megnézni Nahmanidész és IV. Kelemen pápa
Jób könyve
thumb Jób könyve (rövidítve: Jób) (Ijjóv, Iev) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, a zsidó bölcsességi irodalom kiemelkedő alkotása, amely legkésőbb Kr. e. 5. és 3. század között keletkezett.
Megnézni Nahmanidész és Jób könyve
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Megnézni Nahmanidész és Jeruzsálem
Kabbala
szefirát utak kötik össze. Az az útvonal látható rajta, amelyet Isten széttördelt énjének isteni energiája használ arra, hogy kinyilvánulhasson a fizikai világban.Tim Dedopulosː Kabbala A kabbala (.
Megnézni Nahmanidész és Kabbala
Karaita judaizmus
270px A karaita judaizmus a zsidó valláson belüli mozgalom.
Megnézni Nahmanidész és Karaita judaizmus
Középkori filozófia
Herrad von Lansberg ''Hortus delicarium'' (1180) című művének miniatúrája, ami a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középkori filozófia Európa és a Közel-Kelet középkori filozófiai nézeteinek összessége.
Megnézni Nahmanidész és Középkori filozófia
Középkori zsidó irodalom
Középkori zsidó irodalomnak nevezik az európai középkorral részben párhuzamosan meghatározható zsidó irodalom fejlődési szakaszát.
Megnézni Nahmanidész és Középkori zsidó irodalom
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Megnézni Nahmanidész és Lélek
Maimonidész
Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (saját nyelvén,, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138 – Kairó, 1204.
Megnézni Nahmanidész és Maimonidész
Midrás
Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése.
Megnézni Nahmanidész és Midrás
Misztika
A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap.
Megnézni Nahmanidész és Misztika
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Megnézni Nahmanidész és Mongolok
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Megnézni Nahmanidész és Palesztina
Pennaforti Szent Rajmund
Pennaforti Szent Rajmond (1175/1180 körül – 1275. január 6.) középkori hispániai pap, domonkos szerzetes, jogtudós.
Megnézni Nahmanidész és Pennaforti Szent Rajmund
Rási
Salamon ben Jicchák, rövidített nevén RáSI (Troyes, 1040. február 22. – Troyes, 1105. július 28.) középkori franciaországi Biblia- és Talmudtudós.
Megnézni Nahmanidész és Rási
Scheiber Sándor
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben Scheiber Sándor (Budapest, 1913. július 9. – Budapest, 1985. március 3.) nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora (1983), dunaföldvári főrabbi, a budapesti Rabbiképző Intézet (a mai ORZSE) igazgatója, a neológ zsidóság egyik kiemelkedő alakja.
Megnézni Nahmanidész és Scheiber Sándor
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Megnézni Nahmanidész és Spanyolország
Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza, a rabbinikus judaizmus kiindulópontja.
Megnézni Nahmanidész és Talmud
Targum
Kurdisztánban talált, talán tunéziai eredetű héber Biblia targummal, a Schøyen Gyűjtemény része. A targum (héber תַּרְגּוּם, többes száma: targumim) a Tanakh (a Héber Biblia) arámi nyelvű (olykor akár bővebb magyarázatokkal is kiegészített) fordítása, amelyet a Második Templom időszaka és a kora középkor közt írtak vagy állítottak össze Palesztinában vagy Babilóniában.
Megnézni Nahmanidész és Targum
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Megnézni Nahmanidész és Tóra
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Megnézni Nahmanidész és Teológia
X. Alfonz kasztíliai király
X.
Megnézni Nahmanidész és X. Alfonz kasztíliai király
Zerakia ha-Lévi
Zerakia ha-Lévi, rövidített nevén ReZaH, RaZBI (Girona, 1125 körül – 1186 után) középkori zsidó Talmud-tudós, nyelvész és költő.
Megnézni Nahmanidész és Zerakia ha-Lévi
Zsidó filozófia
A zsidó filozófia a filozófiai tanulmányok kapcsolatát írja le a zsidó vallási hagyományok tartalmaival.
Megnézni Nahmanidész és Zsidó filozófia
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották.
Megnézni Nahmanidész és Zsinagóga
Lásd még
1194-ben született személyek
1270-ben elhunyt személyek
- Árpád-házi Szent Margit
- Báncsa István (esztergomi érsek)
- Boldog Özséb
- Boldog Izabella
- II. Theobald navarrai király
- IV. Béla magyar király
- IX. Lajos francia király
- Ibn Abi Uszajbia
- Izsák ben Mózes
- Jean Tristan de Valois
- Laszkarisz Mária magyar királyné
- Nahmanidész
- Strassburgi Hugó
Ismert mint Móse ben Náhmán, Nachmanides, Nachmanidész.