Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Anonymus, Árpád magyar fejedelem, Bakony, Csókakő, Csókakő vára, Dunántúli-középhegység, Fejér vármegye, Honfoglalás, I. Lipót magyar király, Község, Mór (település), Móri járás, Oszmán Birodalom, Rajcsányi János, Vértes (hegység), Zsáktelepülés, 1230, 1662, 1691, 1746, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1859, 8216-os mellékút (Magyarország).
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Új!!: Nagyveleg és Anonymus · Többet látni »
Árpád magyar fejedelem
Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
Új!!: Nagyveleg és Árpád magyar fejedelem · Többet látni »
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Új!!: Nagyveleg és Bakony · Többet látni »
Csókakő
Csókakő község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Nagyveleg és Csókakő · Többet látni »
Csókakő vára
Csókakő vára a Fejér vármegyei Csókakő nevezetessége, a megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára.
Új!!: Nagyveleg és Csókakő vára · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Nagyveleg és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Nagyveleg és Fejér vármegye · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Nagyveleg és Honfoglalás · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Nagyveleg és I. Lipót magyar király · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Nagyveleg és Község · Többet látni »
Mór (település)
Lamberg-kastély Mór város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után.
Új!!: Nagyveleg és Mór (település) · Többet látni »
Móri járás
A Móri járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagyveleg és Móri járás · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Nagyveleg és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Rajcsányi János
Rajcsányi János (névváltozat: Raicsani; Nyitra, 1671. június 23. – Nagyszombat, 1733. március 12.) bölcseleti és teológiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, Raicsáni György öccse.
Új!!: Nagyveleg és Rajcsányi János · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Nagyveleg és Vértes (hegység) · Többet látni »
Zsáktelepülés
Zsáktelepülésnek (vagy gyakrabban zsákfalunak) nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.
Új!!: Nagyveleg és Zsáktelepülés · Többet látni »
1230
Nincs leírás.
Új!!: Nagyveleg és 1230 · Többet látni »
1662
Nincs leírás.
Új!!: Nagyveleg és 1662 · Többet látni »
1691
Nincs leírás.
Új!!: Nagyveleg és 1691 · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Nagyveleg és 1746 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Nagyveleg és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Nagyveleg és 1859 · Többet látni »
8216-os mellékút (Magyarország)
A 8216-os számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Veszprém vármegye és Fejér vármegye területén, a Bakony keleti részének egyik legfontosabb, kelet-nyugati irányú összekötő útvonala.
Új!!: Nagyveleg és 8216-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
