Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Nagyszombat (kereszténység)

Index Nagyszombat (kereszténység)

Szent Sír fölé emelt kápolna belseje, a hagyomány szerint erre a márvánnyal borított kőpadkára fektették Jézus testét, amelyet azután olajokkal és illatszerekkel kentek be a temetés előtt A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban.

26 kapcsolatok: Anglikán Közösség, Csehország, Farsang, Fülöp-szigetek, Feltámadás (vallás), Gyász, Halál, Húsvét, Húsvéti ünnepkör, Jézus, Körmenet, Kereszténység, Magyarország, Március 21., Március 26., Március 27., Március 30., Március 31., Munkaszüneti nap, Nagycsütörtök, Nagyhét, Nagypéntek, Nagyszombat (település), Naptár, Szent Sír-templom, Szentmise.

Anglikán Közösség

A canterburyi katedrális Az Anglikán Közösség (angol: Anglican Communion) egy világméretű keresztény egyházi közösség, a nemzeti anglikán egyházak nemzetközi társulása.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Anglikán Közösség · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Csehország · Többet látni »

Farsang

Idősebb Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca Farsangi álarcban Maskarák a velencei karneválon Farsangi fánk A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 47. napig) tartó időszak elnevezése.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Farsang · Többet látni »

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Fülöp-szigetek · Többet látni »

Feltámadás (vallás)

A feltámadás vagy anasztázis (a görög ανά-στασης anasztaszisz szóból, melynek jelentése ’valakit felállítani’) a halál utáni újjáéledés, egy már hosszabb ideje meghalt ember vagy élőlény új életre kelése.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Feltámadás (vallás) · Többet látni »

Gyász

Vaszilij Perov: Idős szülők a fiuk sírjánál A lelki egyensúlyvesztés egyik alapvető forrása az ember életében a veszteségélmény.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Gyász · Többet látni »

Halál

Ez a lap a halállal mint az élet befejeződésével, a test sorsával és a halál kulturális kérdéseivel foglalkozik.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Halál · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Húsvét · Többet látni »

Húsvéti ünnepkör

Krisztus feltámadása (modern kori művészi ábrázolás) A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban a húsvét napját megelőző (előkészítő) és követő időszakok összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Húsvéti ünnepkör · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Jézus · Többet látni »

Körmenet

A körmenet (latinul processio) a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására vagy liturgikus cselekmények végzésére rendezett felvonulás.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Körmenet · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Kereszténység · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Magyarország · Többet látni »

Március 21.

Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Március 21. · Többet látni »

Március 26.

Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Március 26. · Többet látni »

Március 27.

Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Március 27. · Többet látni »

Március 30.

Névnapok: Zalán + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Március 30. · Többet látni »

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Március 31. · Többet látni »

Munkaszüneti nap

A munkaszüneti nap olyan naptári nap, amelyen a munkavállaló csak olyan munkáltatónál foglalkoztatható, ahol e napra rendes munkaidő eshet.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Munkaszüneti nap · Többet látni »

Nagycsütörtök

Az utolsó vacsora Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát "''Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan"''. (Jn.13,4-10.) Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Nagycsütörtök · Többet látni »

Nagyhét

Virágvasárnap - Jézus bevonulása Jeruzsálembe Michelangelo: Pieta Grünewald: Isenhemi oltár - Feltámadás A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Nagyhét · Többet látni »

Nagypéntek

Jézus Krisztus a kereszten'', Diego Velázquez (1599–1660) festménye A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Nagypéntek · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Naptár

Naptárnak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Naptár · Többet látni »

Szent Sír-templom

A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egy temploma Jeruzsálem óvárosában.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Szent Sír-templom · Többet látni »

Szentmise

Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.

Új!!: Nagyszombat (kereszténység) és Szentmise · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »