Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: Augustus római császár, Baden-Württemberg, Császár, Dél Keresztje csillagkép, Diego Velázquez, Ermitázs, Evangélium, Farizeusok, Farsang, Húsvét, Hold, Holdfogyatkozás, I. e. 6, Isten, János evangéliuma, Jézus, Jeruzsálem, Kereszténység, Keresztelő János, Keresztre feszítés, Konszekráció, Liturgia, Lucius Aelius Seianus, Magyarország, Március 20., Március 23., Március 25., Március 26., Március 29., Március 30., Mózes második könyve, Munkaszüneti nap, Nagycsütörtök, Nap, Naptár, Németország, Oltár, Pap (hivatás), Passió, Péntek, Pietà (Szent Péter-bazilika), Precesszió, Quintus Pontius Pilatus, Római katolikus egyház, Szentmise, Szentpétervár, Szinoptikusok, Tabernákulum, Tannheim (Württemberg), Tiberius római császár, ..., Utolsó vacsora, Vértanú, 2017, 26, 32, 36, 5. század. Bővíteni index (7 több) »
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.
Új!!: Nagypéntek és Augustus római császár · Többet látni »
Baden-Württemberg
Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.
Új!!: Nagypéntek és Baden-Württemberg · Többet látni »
Császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Császár (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nagypéntek és Császár · Többet látni »
Dél Keresztje csillagkép
A Dél Keresztje a déli égbolt legkisebb, de egyik leghíresebb csillagképe.
Új!!: Nagypéntek és Dél Keresztje csillagkép · Többet látni »
Diego Velázquez
Diego Rodriguez de Silva y Velázquez (Sevilla, 1599. június 6. – Madrid, 1660. augusztus 6.) többnyire Diego Velázquez néven ismert spanyol festő.
Új!!: Nagypéntek és Diego Velázquez · Többet látni »
Ermitázs
Az Ermitázs épület-együttes. Balról jobbra: ''Ermitázs-Színház'' – ''Régi Ermitázs'' – ''Kis Ermitázs'' – ''Téli Palota'' (az ''„Új Ermitázs“'' nem látszik a ''Régi Ermitázs'' mögött) Az Ermitázs (Эрмитаж) Oroszország legnagyobb és leghíresebb múzeuma, Szentpéterváron a Néva partján található.
Új!!: Nagypéntek és Ermitázs · Többet látni »
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Új!!: Nagypéntek és Evangélium · Többet látni »
Farizeusok
A farizeusok egy ókori, szigorú vallási elveket valló zsidó párt volt, amelynek tagjai életüket azáltal kívánták Istennek szentelni, hogy az előírásokat szigorúan megtartották.
Új!!: Nagypéntek és Farizeusok · Többet látni »
Farsang
Idősebb Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca Farsangi álarcban Maskarák a velencei karneválon Farsangi fánk A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 47. napig) tartó időszak elnevezése.
Új!!: Nagypéntek és Farsang · Többet látni »
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Új!!: Nagypéntek és Húsvét · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Nagypéntek és Hold · Többet látni »
Holdfogyatkozás
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül.
Új!!: Nagypéntek és Holdfogyatkozás · Többet látni »
I. e. 6
Nincs leírás.
Új!!: Nagypéntek és I. e. 6 · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Nagypéntek és Isten · Többet látni »
János evangéliuma
János apostol ábrázolása a stockholmi Arany Kódexben A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
Új!!: Nagypéntek és János evangéliuma · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Nagypéntek és Jézus · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Nagypéntek és Jeruzsálem · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Nagypéntek és Kereszténység · Többet látni »
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
Új!!: Nagypéntek és Keresztelő János · Többet látni »
Keresztre feszítés
Fjodor Bronnyikov: Keresztre feszített rabszolgák, (1878), Állami Tretyjakov Galéria, Moszkva A keresztre feszítés az ókor óta ismert, hosszan tartó kínokkal járó kivégzési mód, amelynek lényege az volt, hogy a kivégzendő személyt a végtagjainál fogva keresztfára szegelték vagy kötözték.
Új!!: Nagypéntek és Keresztre feszítés · Többet látni »
Konszekráció
A konszekráció (latin: consecratio) a katolikus vallásban kétértelmű szó.
Új!!: Nagypéntek és Konszekráció · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: Nagypéntek és Liturgia · Többet látni »
Lucius Aelius Seianus
Lucius Aelius Seianus (Kr. e. 20. – Kr. u. 31. október 18.) katonatiszt, politikus, Tiberius római császár bizalmasa és barátja, az ókori Róma egyik legnagyobb hatalmú és legrettegettebb személyisége volt.
Új!!: Nagypéntek és Lucius Aelius Seianus · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagypéntek és Magyarország · Többet látni »
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Nagypéntek és Március 20. · Többet látni »
Március 23.
Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.
Új!!: Nagypéntek és Március 23. · Többet látni »
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Új!!: Nagypéntek és Március 25. · Többet látni »
Március 26.
Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.
Új!!: Nagypéntek és Március 26. · Többet látni »
Március 29.
Névnapok: Auguszta + Augusztina, Baracs, Barancs, Bercel, Bertold, Bertolda, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás, Kirill, Lestár.
Új!!: Nagypéntek és Március 29. · Többet látni »
Március 30.
Névnapok: Zalán + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor.
Új!!: Nagypéntek és Március 30. · Többet látni »
Mózes második könyve
Mózes második könyve, más néven A kivonulás könyve – héberül: Sémót vagy Semót/Smót („Nevek”), askenázi: Smajsz; jiddis: Smojsz; („Kivonulás”) – a zsidó vallásban a Tóra, a kereszténységben pedig az Ószövetség, azon belül a Pentateuchus második könyve.
Új!!: Nagypéntek és Mózes második könyve · Többet látni »
Munkaszüneti nap
A munkaszüneti nap olyan naptári nap, amelyen a munkavállaló csak olyan munkáltatónál foglalkoztatható, ahol e napra rendes munkaidő eshet.
Új!!: Nagypéntek és Munkaszüneti nap · Többet látni »
Nagycsütörtök
Az utolsó vacsora Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát "''Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan"''. (Jn.13,4-10.) Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra.
Új!!: Nagypéntek és Nagycsütörtök · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Nagypéntek és Nap · Többet látni »
Naptár
Naptárnak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit.
Új!!: Nagypéntek és Naptár · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Nagypéntek és Németország · Többet látni »
Oltár
Az oltár az ókor és középkor népeinél általában az áldozati kultusz helye, bizonyos keresztény egyházakban, így a katolikus egyházban a mise szertartásaira, kőből épült, asztalszerű emelvény.
Új!!: Nagypéntek és Oltár · Többet látni »
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
Új!!: Nagypéntek és Pap (hivatás) · Többet látni »
Passió
Mikófalvai Passió - 1922 A passió olyan sajátos tárgyú oratórium, amely Krisztus szenvedésének történetét beszéli el (lat. passio.
Új!!: Nagypéntek és Passió · Többet látni »
Péntek
A péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.
Új!!: Nagypéntek és Péntek · Többet látni »
Pietà (Szent Péter-bazilika)
A Pietà több kisebb mű után az első alkotás, amely a 24 esztendős Michelangelo Buonarroti számára meghozta a hírnevet.
Új!!: Nagypéntek és Pietà (Szent Péter-bazilika) · Többet látni »
Precesszió
A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.
Új!!: Nagypéntek és Precesszió · Többet látni »
Quintus Pontius Pilatus
Munkácsy Mihály: ''Krisztus Pilátus előtt'' (1881) Quintus Pontius Pilatus, magyarosan gyakran Poncius Pilátus 26–36 között Tiberius császár procuratori rangú helytartója volt Iudaea provinciában.
Új!!: Nagypéntek és Quintus Pontius Pilatus · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Nagypéntek és Római katolikus egyház · Többet látni »
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
Új!!: Nagypéntek és Szentmise · Többet látni »
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Új!!: Nagypéntek és Szentpétervár · Többet látni »
Szinoptikusok
350px A szinoptikusok (a görög szó jelentése: „áttekintő, összefoglaló”) néven ismeri a szentírástudomány az első három kánoni evangélium – Máté, Márk és Lukács – hagyomány szerinti szerzőjét, de a megnevezés használatos olykor röviden a nevüket viselő három evangéliumra is, az úgynevezett szinoptikus evangéliumokra.
Új!!: Nagypéntek és Szinoptikusok · Többet látni »
Tabernákulum
Elefántcsont tabernákulum a Louvre gyűjteményéből A tabernákulum (oltárszekrény, szentségház) fő jelentése magyar nyelvterületen az oltáriszentség őrzésére szolgáló és a római katolikus templomokban rendszerint az oltár közepére állított szekrény.
Új!!: Nagypéntek és Tabernákulum · Többet látni »
Tannheim (Württemberg)
Tannheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Új!!: Nagypéntek és Tannheim (Württemberg) · Többet látni »
Tiberius római császár
Tiberius Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Tiberius császár, született Tiberius Claudius Nero, majd Augustus általi örökbefogadásától Tiberius Iulius Caesar (Fondi, Itália/Róma, Kr. e. 42. november 16. – Misenum, Kr. u. 37. március 16.), a Római Birodalom második császára, a népszerű Augustus császár fogadott fia volt.
Új!!: Nagypéntek és Tiberius római császár · Többet látni »
Utolsó vacsora
Az utolsó vacsora (latin cena Domini, cœna Domini, ’az Úr vacsorája’) Jézusnak és tizenkét apostolának utolsó közös pászkavacsorája a Jézus elfogatását és keresztre feszítését megelőző estén.
Új!!: Nagypéntek és Utolsó vacsora · Többet látni »
Vértanú
Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.
Új!!: Nagypéntek és Vértanú · Többet látni »
2017
----.
Új!!: Nagypéntek és 2017 · Többet látni »
26
Nincs leírás.
Új!!: Nagypéntek és 26 · Többet látni »
32
Nincs leírás.
Új!!: Nagypéntek és 32 · Többet látni »
36
:20pxEz a szócikk a 36.
Új!!: Nagypéntek és 36 · Többet látni »
5. század
Az 5.
Új!!: Nagypéntek és 5. század · Többet látni »
