Tartalomjegyzék
17 kapcsolatok: Ajka, Algyő, Bátonyterenye, Debrecen, Gyomaendrőd, Hajdúhadháztéglás, Józsa (település), Kiskundorozsma, Komárom (Magyarország), Megye (közigazgatási egység), Nyíregyháza, Oros (település), Szőny, Szőreg (Magyarország), Szeged, Tanács, Tápé.
Ajka
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Ajka
Algyő
Algyő nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Algyő
Bátonyterenye
Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Bátonyterenye
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Debrecen
Gyomaendrőd
A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Gyomaendrőd
Hajdúhadháztéglás
Hajdúhadháztéglás (1987-ig Hadháztéglás) Hajdú-Bihar megyei település volt, amely 1984-ben jött létre Hajdúhadház és Téglás nagyközségek egyesítésével.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Hajdúhadháztéglás
Józsa (település)
Józsa 1981 óta Debrecenhez tartozó egykori község, mely 1929-ben jött létre Alsójózsa és Felsőjózsa egyesítésével.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Józsa (település)
Kiskundorozsma
Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Kiskundorozsma
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Komárom (Magyarország)
Megye (közigazgatási egység)
A megye NUTS 3 szintű közigazgatási területi egység Magyarországon, lakóinak közössége 1990 óta önkormányzati joggal rendelkezik, azonban évezredes múltra tekint vissza.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Megye (közigazgatási egység)
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Nyíregyháza
Oros (település)
Oros egykori község, ma Nyíregyháza városrésze.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Oros (település)
Szőny
Szőny 1977 óta Komárom városának része, azelőtt önálló község, a város eredeti anyatelepülése.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Szőny
Szőreg (Magyarország)
Szőreg egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Szőreg (Magyarország)
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Szeged
Tanács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tanács (egyértelműsítő lap).
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Tanács
Tápé
Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Megnézni Nagyközség (tanácsrendszer) és Tápé