Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Nagy Tímea (vívó)

Index Nagy Tímea (vívó)

Nagy Tímea (Budapest, 1970. augusztus 22. –) kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó.

23 kapcsolatok: A Magyar Érdemrend középkeresztje, A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Augusztus 22., Az év magyar sportolója, Az év magyar sportolója (NSSZ), Az év magyar vívója, Budapest, Budapest XII. kerülete, Elek Ilona, Fuchs Jenő, Kárpáti Rudolf, Kulcsár Győző, Magyarország, Olimpiai játékok, Párbajtőr, Universiade, Vívás, Vívó-világbajnokság, 1970, 1980, 2000. évi nyári olimpiai játékok, 2004. évi nyári olimpiai játékok, 2013-as vívó-világbajnokság.

A Magyar Érdemrend középkeresztje

A Magyar Érdemrend középkeresztje a magyar állam által adományozható egyik kitüntetés, a Magyar Érdemrend 3.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és A Magyar Érdemrend középkeresztje · Többet látni »

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat Az érdemrend doboza a címerrel A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend egyik fokozata.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és A Magyar Érdemrend tisztikeresztje · Többet látni »

Augusztus 22.

Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Augusztus 22. · Többet látni »

Az év magyar sportolója

2022 férfi sportolója Az év sportolója díjat 1958 óta magyar sportújságírók szavazatai alapján minden évben egy hazai női és egy férfi sportoló kapja meg.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Az év magyar sportolója · Többet látni »

Az év magyar sportolója (NSSZ)

Az év sportolója díjat a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) 2003-2011 között egy hazai férfi vagy női versenyzőnek adományozta, kategóriánként megnevezve a 2.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Az év magyar sportolója (NSSZ) · Többet látni »

Az év magyar vívója

Az év magyar vívója címet 1964 óta ítéli oda a Magyar Vívószövetség.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Az év magyar vívója · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Budapest · Többet látni »

Budapest XII. kerülete

Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben A Libegő télen XII. kerületi (MOM Kulturális Központ) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A fogaskerekű vasút városkút Budapest XII.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Budapest XII. kerülete · Többet látni »

Elek Ilona

Elek Ilona (asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi) (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Elek Ilona · Többet látni »

Fuchs Jenő

Fuchs Jenő sírja Budapesten. Új köztemető: 23-1-109/110. Fuchs Jenő (Budapest, 1882. október 29. – Budapest, 1955. március 14.) négyszeres olimpiai bajnok kardvívó.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Fuchs Jenő · Többet látni »

Kárpáti Rudolf

Kárpáti Rudolf (Budapest, 1920. július 17. – Budapest, 1999. február 1.) hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, versenybíró, sportvezető, katonatiszt.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Kárpáti Rudolf · Többet látni »

Kulcsár Győző

Kulcsár Győző a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, mesteredző, sportvezető.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Kulcsár Győző · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Magyarország · Többet látni »

Olimpiai játékok

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Olimpiai játékok · Többet látni »

Párbajtőr

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vívás#Párbajtőr.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Párbajtőr · Többet látni »

Universiade

A FISU (Federation International Sports University) logója Az Universiade egy nemzetközi sportesemény, amit a Federation International Sports University (FISU) szervez egyetemi sportolók számára több sportágban.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Universiade · Többet látni »

Vívás

2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Vívás · Többet látni »

Vívó-világbajnokság

A vívó-világbajnokság a Nemzetközi Vívószövetség (Fédération Internationale d'Escrime, röviden: FIE) által szervezett nemzetközi vívóverseny.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és Vívó-világbajnokság · Többet látni »

1970

Nincs leírás.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és 1970 · Többet látni »

1980

Nincs leírás.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és 1980 · Többet látni »

2000. évi nyári olimpiai játékok

A 2000.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és 2000. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

2004. évi nyári olimpiai játékok

A XXVIII.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és 2004. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

2013-as vívó-világbajnokság

A 2013-as vívó-világbajnokságot augusztus 5.

Új!!: Nagy Tímea (vívó) és 2013-as vívó-világbajnokság · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »