53 kapcsolatok: Androméda-galaxis, Angol nyelv, Aranyhal (csillagkép), Aranyhal csillagkép, Budapest, Cefeida, Csillagászati évkönyv, Csillagkép, Csillagközi por, Csillagkeletkezés, Dorado, ESA, Exobolygó, Fényév, Fekete lyuk, Ferdinand Magellan, Fok, Galaxis, Gáz, Gömbhalmaz, HD 269810, Hidrogén, Hubble-törvény, Küllős spirálgalaxis, Kettőscsillag, Kilométer, Kis Magellán-felhő, Lokális Galaxiscsoport, Luminozitás, Magellán Föld körüli útja, Magnitúdó, Másodperc, Mensa, Naptömeg, NASA, Nyílt halmaz, Parszek, Planetáris köd, RR Lyrae, SN 1987A, Standard gyertya, Szabálytalan galaxis, Szupernóva, Tarantula-köd, Táblahegy (csillagkép), Táblahegy csillagkép, Törpegalaxis, Tejútrendszer, Telihold, Triangulum-galaxis, ..., WOH G64, 1991, 964. Bővíteni index (3 több) »
Androméda-galaxis
Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Androméda-galaxis · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Angol nyelv · Többet látni »
Aranyhal (csillagkép)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aranyhal csillagkép.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Aranyhal (csillagkép) · Többet látni »
Aranyhal csillagkép
Az Aranyhal (latin: Dorado) csillagkép, a déli csillagképek közé tartozik, Magyarországról nem látható.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Aranyhal csillagkép · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Budapest · Többet látni »
Cefeida
A Cefeida-típusú változó vagy cefeida a pulzáló változócsillagok egyik fajtája, jellemzően 4-5 naptömegű, vagy nehezebb sárga szuperóriás csillag, mely színét, fényerejét (0,5-1,7 magnitúdóval) és átmérőjét (10-20%-kal) néhány napos-néhány hetes periódussal változtatja.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Cefeida · Többet látni »
Csillagászati évkönyv
A csillagászati évkönyvek tartalmazzák az adott év csillagászati eseményeit, az égitestek helyzetét táblázatos, ritkábban grafikus formában.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Csillagászati évkönyv · Többet látni »
Csillagkép
A Delfin csillagkép Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjait – nem kis képzelőerővel – emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével azonosították: ma is ez a csillagkép – latin eredetű szóval konstelláció – egyik jelentése.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Csillagkép · Többet látni »
Csillagközi por
Sas-köd és a ''Teremtés Oszlopai'', ahol a csillagok mögött lévő gáz- és csillagközi porfelhő veri vissza a fényt A világűr – bár a Földön előállítható legnagyobb vákuumnál is ritkább –, mégis gáz és por anyagot tartalmaz.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Csillagközi por · Többet látni »
Csillagkeletkezés
A Hubble felvétele az S106 csillagképződési régióról A csillagkeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagközi gázfelhőkben, elsősorban a gravitáció összehúzó hatására csillagok jönnek létre.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Csillagkeletkezés · Többet látni »
Dorado
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aranyhal csillagkép.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Dorado · Többet látni »
ESA
#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai Űrügynökség.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és ESA · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Exobolygó · Többet látni »
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Fényév · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Fekete lyuk · Többet látni »
Ferdinand Magellan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fernão de Magalhães.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Ferdinand Magellan · Többet látni »
Fok
Több helyen használatos a fok mértékegységként.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Fok · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Galaxis · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Gáz · Többet látni »
Gömbhalmaz
A Messier 3 jelű gömbhalmaz NGC 104) gömbhalmaz A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Gömbhalmaz · Többet látni »
HD 269810
A HD 269810 más néven HDE 269810 vagy R 122 egy kék csillag a Nagy Magellán-felhőben.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és HD 269810 · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Hidrogén · Többet látni »
Hubble-törvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hubble–Lemaître-törvény.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Hubble-törvény · Többet látni »
Küllős spirálgalaxis
Az NGC 1300 küllős spirálgalaxis A küllős spirálgalaxis a spirálgalaxisok egyik fajtája, melynél a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Küllős spirálgalaxis · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Kettőscsillag · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Kilométer · Többet látni »
Kis Magellán-felhő
A Kis Magellán-felhő (angolul Small Magellanic Cloud, rövidítve SMC) törpegalaxis, amely Tejútrendszerünk körül kering. Több százmillió csillagot tartalmaz. A Nagy Magellán-felhővel alkotnak párost, amitől nyugati irányban 20 foknyira található. A Lokális Galaxiscsoport kilencedik legnagyobb luminozitású objektuma. Ferdinand Magellanról nevezték el, aki Föld körüli útja során figyelte meg a Nagy Magellán-felhővel együtt. Egyes elméletek szerint a Kis Magellán-felhő szintén horgas spirálgalaxis lehetett, mint a Tejútrendszer, de ennek ereje szabálytalanná torzította alakját. A központi részében még mindig fel lehet fedezni a strukturált szerkezetet. Henrietta Leavitt a Harvard College Observatory-ban 1893 és 1906 között cefeida változócsillagok százait fényképezte és figyelte meg a Magellán-felhőkben. Ezen csillagok vizsgálatával pontosították a köd távolságát.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Kis Magellán-felhő · Többet látni »
Lokális Galaxiscsoport
A Lokális galaxiscsoport és a közeli galaxiscsoportok térbeli megjelenítése A Lokális galaxiscsoport (rövidítve LGCs), Lokális csoport vagy Lokális rendszer (régebbi nevén Lokális galaxishalmaz vagy Lokális halmaz) az a galaxishalmaz, amelybe a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis is tartozik.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Lokális Galaxiscsoport · Többet látni »
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Luminozitás · Többet látni »
Magellán Föld körüli útja
Magellán A Föld első körülhajózása Fernão de Magalhães (magyarul többnyire: Magellán) vezetésével végrehajtott, 3 évig tartó portugál–spanyol expedíció volt 1519 és 1522 között, melynek célja az akkori nevén Fűszer-szigetek (ma Maluku-szigetek) nyugatról való felkeresése és a spanyol korona számára való birtokba vétele volt, a dél-amerikai kontinens déli részén feltételezett átjáró megtalálása segítségével.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Magellán Föld körüli útja · Többet látni »
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Magnitúdó · Többet látni »
Másodperc
A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Másodperc · Többet látni »
Mensa
A Mensa nemzetközi egyesület, melynek célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú, pontosabban a Mensa által elfogadott intelligenciateszten kiemelkedő eredményre képes embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Mensa · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Naptömeg · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és NASA · Többet látni »
Nyílt halmaz
A topológiában egy halmaz akkor nyílt, ha nem tartalmazza egy határpontját sem, vagyis megegyezik a belső pontjainak halmazával.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Nyílt halmaz · Többet látni »
Parszek
A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Parszek · Többet látni »
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Planetáris köd · Többet látni »
RR Lyrae
Az RR Lyrae egy változócsillag a Lyra (Lant) csillagképben.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és RR Lyrae · Többet látni »
SN 1987A
maradványa a kép közepe felé A csillagászok három különböző obszervatórium megfigyeléseit kombinálva készítették el ezt a színes képet a szupernóva bonyolult maradványairól Az SN 1987A egy II típusú szupernóva a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és SN 1987A · Többet látni »
Standard gyertya
A standard gyertya egy olyan csillagászati objektum, melynek a luminozitása (abszolút fényessége) ismert.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Standard gyertya · Többet látni »
Szabálytalan galaxis
A Kis Magellán-felhő, az egyik legközelebbi szabálytalan galaxis A Messier 82 a Hubble űrtávcső felvételén A szabálytalan galaxisok olyan galaxisok, amelyeknél központi mag és szimmetriatengely sem figyelhető meg.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Szabálytalan galaxis · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Szupernóva · Többet látni »
Tarantula-köd
A Tarantula-köd (más néven NGC 2070 vagy Caldwell 103) egy diffúz gázköd a (Aranyhal) csillagképben.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Tarantula-köd · Többet látni »
Táblahegy (csillagkép)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Táblahegy csillagkép.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Táblahegy (csillagkép) · Többet látni »
Táblahegy csillagkép
A Nagy Magellán-felhő a Táblahegy csillagkép része A Táblahegy (latin: Mensa) egy csillagkép a déli égbolton.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Táblahegy csillagkép · Többet látni »
Törpegalaxis
Az NGC 4449 Szabálytalan törpegalaxis a Hubble űrtávcső felvételén A Pisces Törpegalaxis (LGS–3, szabálytalan törpegalaxis) A Sagittarius törpegalaxis a Hubble űrtávcső felvételén. A képen láthatóak az igen halvány galaxist alkotó fényesebb csillagok A törpegalaxis olyan galaxis, amely néhány milliárd csillagnyi tömegű, ellentétben a normális galaxisok több százmilliárd csillagnyi tömegével.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Törpegalaxis · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Tejútrendszer · Többet látni »
Telihold
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hold#Holdfázisok.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Telihold · Többet látni »
Triangulum-galaxis
A Triangulum-galaxis (M33, NGC 598) mintegy hárommillió fényévre levő spirálgalaxis az Északi Háromszög (Triangulum) csillagképben.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és Triangulum-galaxis · Többet látni »
WOH G64
A WOH G64 egy vörös hiperóriás a Nagy Magellán-felhőben.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és WOH G64 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és 1991 · Többet látni »
964
Nincs leírás.
Új!!: Nagy Magellán-felhő és 964 · Többet látni »