Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Négylábúak

Index Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

65 kapcsolatok: Anapsida, Anatómia, Apomorfia és pleziomorfia, Archaeopteryx, Archosauria, Archosauromorpha, Állatok, Állkapcsosok, Őslénytan, Békák, Bojtosúszós maradványhal, Crurotarsi, Csontos halak, Devon (időszak), Diapsida, Dinoszauruszok, Emlősök, Emlősszerűek, Evolúció, Faj, Felemásgyíkok, Foltos szalamandra, Gőték, Gekkóalakúak, Genetika, Gerinc, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gyíkok, Halak, Hüllők, Hüllőmedencéjűek, Ichthyosaurus, Ichthyoszauruszok, Időszak (földtörténet), Jura (időszak), Kaméleonfélék, Karbon, Késő jura, Késő triász, Kétéltűek, Kígyók, Koponya, Kréta (időszak), Krokodilok, Lábatlan kétéltűek, Leguánfélék, Madarak, Madármedencéjűek, Magzatburkosok, ..., Mezozoikum, Monofiletikus csoport, Osztály (rendszertan), Parafiletikus csoport, Pelycosauria, Pikkelyes hüllők, Pteroszauruszok, Rendszertan, Szalamandrafélék, Szárny, Taxon, Teknősök, Therapsida, Tojás (biológia), Triász. Bővíteni index (15 több) »

Anapsida

Az anapsida olyan magzatburkos hüllő, melynek koponyáján a halánték közelében nincs temporális nyílás (fenestra temporalis).

Új!!: Négylábúak és Anapsida · Többet látni »

Anatómia

Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.

Új!!: Négylábúak és Anatómia · Többet látni »

Apomorfia és pleziomorfia

Apomorfiának (új jelleg) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük.

Új!!: Négylábúak és Apomorfia és pleziomorfia · Többet látni »

Archaeopteryx

Az Archaeopteryx (ógörög ἀρχαῖος és πτέρυξ összetétele) az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár.

Új!!: Négylábúak és Archaeopteryx · Többet látni »

Archosauria

Az Archosauria (ógörögül: „uralkodó gyíkok”) a hüllők osztályának (Reptilia) Diapsida alosztályába tartozó Archosauromorpha alosztályág egyik osztaga.

Új!!: Négylábúak és Archosauria · Többet látni »

Archosauromorpha

Az Archosauromorpha (görög eredetű nevének jelentése uralkodógyík alakúak) a diapsida hüllők egyik alosztályága, amely a késő perm időszakban jelent meg, és a triász idejére vált elterjedté.

Új!!: Négylábúak és Archosauromorpha · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Négylábúak és Állatok · Többet látni »

Állkapcsosok

Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.

Új!!: Négylábúak és Állkapcsosok · Többet látni »

Őslénytan

Az őslénytan – idegen szóval paleontológia (görög paleo, "régi", ontosz "létező" és logosz, "tudás' szavakból) – a történelem előtti életformák tanulmányozásának tudománya fosszíliák felhasználásával.

Új!!: Négylábúak és Őslénytan · Többet látni »

Békák

Barna varangy ''(Bufo bufo)'' úszás közben A békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura vagy Salientia) 5000-nél is több faja a kétéltűek osztályának egyik rendszertani rendjét alkotja.

Új!!: Négylábúak és Békák · Többet látni »

Bojtosúszós maradványhal

A bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae) különleges, 2 métert elérő mélytengeri hal.

Új!!: Négylábúak és Bojtosúszós maradványhal · Többet látni »

Crurotarsi

A Crurotarsi ('kereszt-bokájúak') az archosaurusok egy csoportja, melyet 1991-ben Paul Sereno definiált csomópont-alapú kládként a régi Pseudosuchia leváltására.

Új!!: Négylábúak és Crurotarsi · Többet látni »

Csontos halak

''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.

Új!!: Négylábúak és Csontos halak · Többet látni »

Devon (időszak)

Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 416 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 2,8 millió év) és 360 mya ért véget.

Új!!: Négylábúak és Devon (időszak) · Többet látni »

Diapsida

A Diapsida („két csúcsív”) négylábú állatok 300 millió évvel ezelőtt, a késő karbon kor idején kialakult csoportja, amelyeket a koponyájukon lévő két lyuk (halántékablak) különböztet meg.

Új!!: Négylábúak és Diapsida · Többet látni »

Dinoszauruszok

A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.

Új!!: Négylábúak és Dinoszauruszok · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Négylábúak és Emlősök · Többet látni »

Emlősszerűek

Az emlősszerűek a magzatburkosok egyik nagy csoportja (a hüllőszerűek mellett), amelyek közé az emlősök (Mammalia) és az emlősszerű hüllők (Synapsida) osztályai tartoznak.

Új!!: Négylábúak és Emlősszerűek · Többet látni »

Evolúció

Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki.

Új!!: Négylábúak és Evolúció · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Négylábúak és Faj · Többet látni »

Felemásgyíkok

A hüllők osztályába tartozó felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) külseje a gyíkokéra emlékeztet, de belső felépítésük különféle más rendek, sőt osztályok bélyegeit hordozza.

Új!!: Négylábúak és Felemásgyíkok · Többet látni »

Foltos szalamandra

A Kőszegi-hegységben élő szalamandrának állított szobor Kőszegen A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a kétéltűek osztályába tartozó, Európában jól ismert, védett állat.

Új!!: Négylábúak és Foltos szalamandra · Többet látni »

Gőték

Keleti gőte (Notophthalmus viridescens) A gőték kétéltűek egy csoportjának a megnevezése, nem tekinthető precíz rendszertani kategóriának.

Új!!: Négylábúak és Gőték · Többet látni »

Gekkóalakúak

A gekkóalakúak (Gekkota) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó alrendág, magyar megnevezésük szerint: tapadógyíkfélék.

Új!!: Négylábúak és Gekkóalakúak · Többet látni »

Genetika

DNS-ben van kódolva A genetika (a görög ’gennó’, ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.

Új!!: Négylábúak és Genetika · Többet látni »

Gerinc

Egy hátcsigolya felépítése. A gerinc szakaszai és görbületei. A törzs vázát a gerinc- vagy csigolyaoszlop (columna vertebralis) (görög: rachis) alkotja.

Új!!: Négylábúak és Gerinc · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan bilaterális szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Négylábúak és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) az állatok (Animalia) egy törzse.

Új!!: Négylábúak és Gerinchúrosok · Többet látni »

Gyíkok

A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend.

Új!!: Négylábúak és Gyíkok · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Új!!: Négylábúak és Halak · Többet látni »

Hüllők

A hüllők (Reptilia) négylábú magzatburkos állatok. Négy ma élő rendjük ismeretes.

Új!!: Négylábúak és Hüllők · Többet látni »

Hüllőmedencéjűek

A hüllőmedencéjűek (Saurischia) (az ógörög σαυρος / szaurosz, 'gyík' és ισχιον / iszkion, 'medenceízület' szavak összetételéből) egyike a dinoszauruszok két rendjének.

Új!!: Négylábúak és Hüllőmedencéjűek · Többet látni »

Ichthyosaurus

Az Ichthyosaurus nem (görög ιχθυς ichtisz, azaz „hal” és σαυρος szaurosz, azaz „gyík”) az állatok (Animalia) gerincesek (Vertebrata) törzsének a hüllők (Reptilia) osztályába, halgyíkok (Ichthyosauria) rendjébe, Ichthyosauridae családjába tartozó fajok csoportja a kora jura földtörténeti idő hettangi és sinemuri emeletében.

Új!!: Négylábúak és Ichthyosaurus · Többet látni »

Ichthyoszauruszok

Egy Ophthalmosaurus csontváz rekonstrukciója a londoni Természettudományi Múzeumban Az ichthyoszauruszok vagy halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend.

Új!!: Négylábúak és Ichthyoszauruszok · Többet látni »

Időszak (földtörténet)

Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.

Új!!: Négylábúak és Időszak (földtörténet) · Többet látni »

Jura (időszak)

A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 199,6±0,6 millió évre teszik és 145,5±0,4 millió éve ért véget.

Új!!: Négylábúak és Jura (időszak) · Többet látni »

Kaméleonfélék

''Rhampholeon brevicaudatus'' ''Rieppeleon brevicaudatus'' ''Bradypodion pumilum'' ''Bradypodion tavetanum'' ''Calumma crypticum'' Egyszarvú kaméleon ''(Calumma parsonii)'' Sisakos kaméleon ''(Chamaeleo calyptratus)'' Európai kaméleon ''(Chamaeleo chamaeleon)'' Laposfejű kaméleon ''(Chamaeleo dilepis)'' Háromszarvú kaméleon ''(Chamaeleo jacksonii)'' Meller-kaméleon ''(Chamaeleo melleri)'' ''Chamaeleo zeylanicus'' ''Furcifer balteatus'' Párduckaméleon ''(Furcifer pardalis)'' ''Furcifer verrucosus'' A kaméleonfélék (Chamaeleonidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Négylábúak és Kaméleonfélék · Többet látni »

Karbon

Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.

Új!!: Négylábúak és Karbon · Többet látni »

Késő jura

Angliában A késő jura vagy malm (a kőzetrétegtani felosztásban felső jura) földtörténeti kor, a jura időszak három kora közül az utolsó.

Új!!: Négylábúak és Késő jura · Többet látni »

Késő triász

A késő triász a triász földtörténeti időszak három kora közül az utolsó, amely ~ 228,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső triász kor után, és 199,6 ± 0,6 mya ért véget a jura időszak kezdetekor.

Új!!: Négylábúak és Késő triász · Többet látni »

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Új!!: Négylábúak és Kétéltűek · Többet látni »

Kígyók

A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.

Új!!: Négylábúak és Kígyók · Többet látni »

Koponya

A koponya a gerincesek (így az ember) életfontos testrésze.

Új!!: Négylábúak és Koponya · Többet látni »

Kréta (időszak)

A kréta egy földtörténeti időszak, a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.

Új!!: Négylábúak és Kréta (időszak) · Többet látni »

Krokodilok

Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)''. A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.

Új!!: Négylábúak és Krokodilok · Többet látni »

Lábatlan kétéltűek

A lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) a kétéltűek (Amphibia) osztályába tartozó rend.

Új!!: Négylábúak és Lábatlan kétéltűek · Többet látni »

Leguánfélék

Tarajos leguán ''(Brachylophus vitiensis)'' Hispaniolai orrszarvú leguán ''(Cyclura cornuta)'' Kövér kukvala ''(Sauromalus obesus)'' A leguánfélék (Iguanidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Négylábúak és Leguánfélék · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Négylábúak és Madarak · Többet látni »

Madármedencéjűek

A madármedencéjűek (Ornithischia vagy Predentata) a dinoszauruszok két rendje közül az egyik volt, amely csőrös, növényevő állatokat foglalt magába.

Új!!: Négylábúak és Madármedencéjűek · Többet látni »

Magzatburkosok

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.

Új!!: Négylábúak és Magzatburkosok · Többet látni »

Mezozoikum

A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.

Új!!: Négylábúak és Mezozoikum · Többet látni »

Monofiletikus csoport

A madarakat általában monofiletikusnak tekintjük, a hüllőket viszont csak akkor tekinthetjük monofiletikusnak, ha a madarakat is közéjük értjük, hiszen azok ősi hüllőkből (theropoda dinoszauruszokból) fejlődtek ki A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofilumnak, holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).

Új!!: Négylábúak és Monofiletikus csoport · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Négylábúak és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Parafiletikus csoport

A hüllők egy parafiletikus taxon, viszont a madarakkal együtt monofiletikus csoportot alkotnak. A biológiai rendszertanban parafilumnak vagy parafiletikus csoportnak az olyan taxonómiai vagy egyéb csoportosítást nevezzük, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.

Új!!: Négylábúak és Parafiletikus csoport · Többet látni »

Pelycosauria

A Pelycosauria vagy pelycosaurusok (görög pelyx, azaz „csésze” és saurus, azaz „gyík”) a paleozoikum idő végén élt primitív emlősszerűek egy csoportja volt.

Új!!: Négylábúak és Pelycosauria · Többet látni »

Pikkelyes hüllők

A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.

Új!!: Négylábúak és Pikkelyes hüllők · Többet látni »

Pteroszauruszok

A pteroszauruszok (Pterosauria) (ejtsd: pteroszaurusz, görög πτερόσαυρος, pteroszaurosz, azaz „szárnyas gyík”) repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek.

Új!!: Négylábúak és Pteroszauruszok · Többet látni »

Rendszertan

A rendszertan, tágabb értelemben és idegen szóval taxonómia (a görög ταξινομία (taxinomia) és a görög taxis.

Új!!: Négylábúak és Rendszertan · Többet látni »

Szalamandrafélék

Foltos szalamandra ''(Salamandra salamandra)'' Alpesi szalamandra ''(Salamandra atra)'' Bordás gőte ''(Pleurodeles waltl)'' Alpesi gőte ''(Ichthyosaura alpestris)'' Pireneusi gőte ''(Calotriton asper)'' Kínai tűzhasú gőte ''(Hypselotriton orientalis)'' Hongkongi szemölcsösgőte ''(Paramesotriton hongkongensis)'' A szalamandrafélék (Salamandridae) a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó család.

Új!!: Négylábúak és Szalamandrafélék · Többet látni »

Szárny

cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.

Új!!: Négylábúak és Szárny · Többet látni »

Taxon

A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.

Új!!: Négylábúak és Taxon · Többet látni »

Teknősök

A teknősök (Testudines vagy Chelonia) a hüllők egyik monofiletikus csoportja, az állatrendszerekben általában rendje.

Új!!: Négylábúak és Teknősök · Többet látni »

Therapsida

A Therapsida az emlősszerűek (Synapsida) egyik csoportja volt, az emlősök ősei.

Új!!: Négylábúak és Therapsida · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Új!!: Négylábúak és Tojás (biológia) · Többet látni »

Triász

A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 199,6±0,6 millió éve ért véget.

Új!!: Négylábúak és Triász · Többet látni »

Átirányítja itt:

Négyvégtagúak, Tetrapoda, Tetrapodák.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »