Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Művészet (folyóirat, 1960–1990)

Index Művészet (folyóirat, 1960–1990)

A Művészet a Magyar Képzőművészek Szövetségének folyóirata 1960–1990 között, havonta, Budapesten jelent meg.

41 kapcsolatok: Új Művészet, Avantgárd, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Borsos Miklós (szobrász), Bozzay Dezső, Budapest, Fényképezés, Festőművészet, Formatervezés, Gádor István, Grafika, Gyarmathy Tihamér, Illusztráció, Iparművészet, Kondor Béla, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar nyelv, Magyarországi időszaki lapok listája, Martyn Ferenc, Marxizmus, Néprajz, Pogány Ö. Gábor, Posztnagybányai stílus, Régészet, Római iskola, Rendszerváltás Magyarországon, Rideg Gábor, Somogyi József (szobrász), Székely Péter (szobrász), Szecesszió, Szobrászat, Tóth Menyhért, Varga Imre (szobrász), Vilt Tibor, 1960, 1970-es évek, 1990.

Új Művészet

Új Művészet (1990 óta) Művészeti folyóirat, alapító és főszerkesztő Sinkovits Péter.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Új Művészet · Többet látni »

Avantgárd

Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Avantgárd · Többet látni »

Barcsay Jenő

Barcsay sietősen, 1978 májusában, Szentendrén Nagybarcsai Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művészpedagógus, tanár.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Barcsay Jenő · Többet látni »

Bálint Endre

Bálint Endre (Budapest, 1914. október 27. – Budapest, 1986. május 3.) magyar festő és grafikus, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Bálint Endre · Többet látni »

Borsos Miklós (szobrász)

A „0” kilométerkő az Alagútnál Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Borsos Miklós (szobrász) · Többet látni »

Bozzay Dezső

Bozzay Dezső (Répceszentgyörgy, 1912. május 23. – Budapest, 1974. november 21.) magyar ipari formatervező, építő-iparművész, a modern ipari formatervezés hazai úttörőinek egyike.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Bozzay Dezső · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Budapest · Többet látni »

Fényképezés

Nagy formátumú kamera és optikai lencséje A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag, fotovoltaikus eszközök stb.) segítségével.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Fényképezés · Többet látni »

Festőművészet

Frederic Leighton: ''A festő mézeshetei'' (1864) A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Festőművészet · Többet látni »

Formatervezés

A formatervezés, ipari formatervezés vagy dizájn az iparművészeten belül mindazon tevékenység, amely az iparilag előállított tárgyi világ formai-esztétikai kialakításával foglalkozik.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Formatervezés · Többet látni »

Gádor István

Gádor I. kerámiák 1921-30 Gádor István (1938) Gádor I. kerámiák 1930 Gádor István, született Steiner István (Kóka, 1891. november 11. – Budapest, 1984. július 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar keramikus, kiváló és érdemes művész.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Gádor István · Többet látni »

Grafika

Rembrandt: ''A prédikáló Krisztus'', 1648 körül (ismert még ''The Hundred Guilder print'' néven is), rézmetszet, hidegtű A grafika a képzőművészet azon ága, amelyhez a sokszorosítási eljárással készült, de eredetinek tekinthető alkotások tartoznak, illetve azok az egyszeri alkotásokról (pl. festmény) sokszorosító eljárással készült reprodukciók, melyek nem tekinthetők egyedi alkotásnak.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Grafika · Többet látni »

Gyarmathy Tihamér

Gyarmathy Tihamér (Pécs, 1915. március 8. – Budapest, 2005. január 9.) Kossuth-díjas magyar avantgárd festő.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Gyarmathy Tihamér · Többet látni »

Illusztráció

Jessie Willcox Smith illusztrációja Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami kiadású magyar nyelvű Bibliája, 1685 Madách Az ember tragédiája c. művéhez, 1887 (Athén-i szín) Az illusztráció nyomtatott szöveg szemléltetését, kiegészítését szolgáló kép, rajz, fénykép, ábra.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Illusztráció · Többet látni »

Iparművészet

Az iparművészet a gyűjtőfogalma azoknak a tevékenységeknek, amelyekkel használati- és dísztárgyakat, művészi igényű és technikájú kivitelezéssel hoznak létre.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Iparművészet · Többet látni »

Kondor Béla

Kondor Béla (Pestszentlőrinc, 1931. február 17. – Budapest, 1972. december 12.) kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, költő.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Kondor Béla · Többet látni »

Korniss Dezső

Korniss Dezső (Beszterce, 1908. december 1. – Budapest, 1984. augusztus 17.) magyar festő, főiskolai tanár, az Európai Iskola tagja, grafikus, iparművész, plakát-, báb- és díszlettervező, filmrendező, a magyarországi neoavantgárd törekvések (szürrealizmus, nonfiguratív művészet) jeles képviselője.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Korniss Dezső · Többet látni »

Lossonczy Tamás

Lossonczy Tamás (Budapest, 1904. augusztus 12. – Budapest, 2009. november 3.) Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Lossonczy Tamás · Többet látni »

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (rövidítése MKISZ; 1061 Budapest, Andrássy út 6. sz.; alapítva 1949-ben).

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége · Többet látni »

Magyar Nemzeti Galéria

A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Magyar Nemzeti Galéria · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarországi időszaki lapok listája

A magyarországi időszaki lapok listája.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Magyarországi időszaki lapok listája · Többet látni »

Martyn Ferenc

Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10. – Pécs, 1986. április 10.) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Martyn Ferenc · Többet látni »

Marxizmus

Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Marxizmus · Többet látni »

Néprajz

A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Néprajz · Többet látni »

Pogány Ö. Gábor

Pogány Ö.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Pogány Ö. Gábor · Többet látni »

Posztnagybányai stílus

34) ''Tízes huszárok emlékműve'' Székesfehérváron, Pátzay Pál 1939-es alkotása A posztnagybányai stílus vagy posztnagybányai iskola a nagybányai hagyományok folytatását és újjáélesztését az 1930-as években szorgalmazó, a törzshelyük, a Gresham kávéház után elnevezett Gresham-kör tevékenységéhez kötődő képzőművészeti stílus.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Posztnagybányai stílus · Többet látni »

Régészet

zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Régészet · Többet látni »

Római iskola

Pátzay Pál: Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár (1939) A római iskola az olasz neoklasszicizmus, a novecento művészetének magyar változata.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Római iskola · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Rideg Gábor

Rideg Gábor (Budapest, 1940. szeptember 25. – Budapest, 2001. március 15.) magyar művészettörténész, író, kritikus.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Rideg Gábor · Többet látni »

Somogyi József (szobrász)

Somogyi József (Félszerfalva, 1916. június 9. – Budapest, 1993. január 2.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974–1987 között rektora.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Somogyi József (szobrász) · Többet látni »

Székely Péter (szobrász)

Székely Péter (külföldön ismert nevén: Pierre Székely) (Budapest, 1923. június 11. – Párizs, 2001. április 3.) Franciaországban élt magyar szobrász, építész.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Székely Péter (szobrász) · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Szecesszió · Többet látni »

Szobrászat

Pietàja, 1499 A szobrászat (görög eredetű szóval: plasztika) a képzőművészet egyik legismertebb, hagyományos ága.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Szobrászat · Többet látni »

Tóth Menyhért

Tóth Menyhért (Szeged-Mórahalom, 1904. január 2. – Budapest, 1980. január 11.) posztumusz Kossuth-díjas magyar festő.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Tóth Menyhért · Többet látni »

Varga Imre (szobrász)

Varga Imre (Siófok, 1923. november 1. – Budapest, 2019. december 9.) a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb köztéri szobrásza.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Varga Imre (szobrász) · Többet látni »

Vilt Tibor

Vilt Tibor (Budapest, 1905. december 15. – Budapest, 1983. augusztus 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, kiváló művész.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és Vilt Tibor · Többet látni »

1960

Nincs leírás.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és 1960 · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és 1970-es évek · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Művészet (folyóirat, 1960–1990) és 1990 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »