Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Abel-csoport, David Jonathan Gross, Dimenzió, Ekvivalenciaelv, Elektrodinamika, Elektrogyenge kölcsönhatás, Erejéig, Foton, Gerardus ’t Hooft, Gluon, Gyenge kölcsönhatás, Húrelmélet, Hullám-részecske kettősség, Kommutativitás, Kvantálás (fizika), Kvantum-elektrodinamika, Kvantum-színdinamika, Kvantumtérelmélet, Kvark, Maxwell-egyenletek, Mértékelmélet (egyértelműsítő lap), Mértékszabadság, Mértéktranszformáció, Noether-tétel, Perturbációszámítás, Spontán szimmetriasértés, Térelmélet, Téridő, W-bozon, Z-bozon.
Abel-csoport
Az Abel-csoport vagy kommutatív csoport az olyan csoportok neve a matematikában, amelyekben a csoportművelet kommutatív.
Új!!: Mértéktérelmélet és Abel-csoport · Többet látni »
David Jonathan Gross
David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató.
Új!!: Mértéktérelmélet és David Jonathan Gross · Többet látni »
Dimenzió
A dimenzió a latin „kimér” (dimētior) igéből ered, szokásos magyar fordításai: méret, kiterjedés.
Új!!: Mértéktérelmélet és Dimenzió · Többet látni »
Ekvivalenciaelv
Az ekvivalenciaelv az általános relativitáselmélet egyik alapkoncepciója.
Új!!: Mértéktérelmélet és Ekvivalenciaelv · Többet látni »
Elektrodinamika
Az elektrodinamika az elektromosság, mágnesség és hullámoptika egységes elmélete.
Új!!: Mértéktérelmélet és Elektrodinamika · Többet látni »
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Új!!: Mértéktérelmélet és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Erejéig
Egy hatszög csúcshalmazában 20 olyan halmazelméleti partíció létezik, melyek egy háromelemes és három egyelemes részhalmazból (színezetlen) állnak. Ezek közül forgatás erejéig csak 4 különböző, forgatás és tükrözés erejéig csak 3 különböző létezik. A matematikában a...
Új!!: Mértéktérelmélet és Erejéig · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Mértéktérelmélet és Foton · Többet látni »
Gerardus ’t Hooft
Gerardus („Gerard”) ’t Hooft (Den Helder, 1946. július 5. –) a holland Utrechti Egyetem Nobel-díjas elméleti fizika professzora.
Új!!: Mértéktérelmélet és Gerardus ’t Hooft · Többet látni »
Gluon
A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.
Új!!: Mértéktérelmélet és Gluon · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Mértéktérelmélet és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Húrelmélet
Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).
Új!!: Mértéktérelmélet és Húrelmélet · Többet látni »
Hullám-részecske kettősség
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.
Új!!: Mértéktérelmélet és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »
Kommutativitás
A matematikában a kommutativitás vagy felcserélhetőség a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága.
Új!!: Mértéktérelmélet és Kommutativitás · Többet látni »
Kvantálás (fizika)
A fizikában a kvantálás a klasszikus fizika kvantumelméleti megfogalmazását jelenti.
Új!!: Mértéktérelmélet és Kvantálás (fizika) · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Mértéktérelmélet és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantum-színdinamika
A kvantum-színdinamika az erős kölcsönhatás, azaz a hadronok (proton, neutron, mezonok) közötti alapvető vonzóerő kvantumelmélete.
Új!!: Mértéktérelmélet és Kvantum-színdinamika · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Mértéktérelmélet és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Mértéktérelmélet és Kvark · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Mértéktérelmélet és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mértékelmélet (egyértelműsítő lap)
* Mértékelmélet, a matematika egy területe.
Új!!: Mértéktérelmélet és Mértékelmélet (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Új!!: Mértéktérelmélet és Mértékszabadság · Többet látni »
Mértéktranszformáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mértékszabadság.
Új!!: Mértéktérelmélet és Mértéktranszformáció · Többet látni »
Noether-tétel
A Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában.
Új!!: Mértéktérelmélet és Noether-tétel · Többet látni »
Perturbációszámítás
A perturbációszámítás bonyolult matematikai probléma megoldására használt közelítő lineáris differenciálegyenletek összessége.
Új!!: Mértéktérelmélet és Perturbációszámítás · Többet látni »
Spontán szimmetriasértés
A fizikában a spontán szimmetriasértés akkor következik be, amikor egy rendszernek, ami szimmetrikus egy szimmetriacsoporttal szemben, olyan vákuumállapota van, ami nem szimmetrikus.
Új!!: Mértéktérelmélet és Spontán szimmetriasértés · Többet látni »
Térelmélet
A térelméletek a fizikai elméletek egy gyakran használt és tipikus fajtája.
Új!!: Mértéktérelmélet és Térelmélet · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Mértéktérelmélet és Téridő · Többet látni »
W-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Mértéktérelmélet és W-bozon · Többet látni »
Z-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Mértéktérelmélet és Z-bozon · Többet látni »
