Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
82 kapcsolatok: Andalúzia, Apátkúti-patak, Állatok, Balaton, Barbinae, Barbus, Bódva, Bózsva, Benta-patak, Berettyó, Bodrog (folyó), Bug, Bulgária, Carl von Linné, Család (rendszertan), Csontkukac, Csontos halak, Dalmácia, Dnyeper, Dnyeszter, Dráva, Duna, Európa, Faj, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Felpillantó küllő, Gerincesek, Gerinchúrosok, Giliszta, Halászat, Hármas-Körös, Hernád (folyó), Homoki küllő, Horgászat, Ibériai-félsziget, Ipoly, Jósva, Johann Jakob Heckel, Körösök, Keleti-főcsatorna, Kemence-patak, Kerka, Kraszna (folyó), Kukorica, Lajta, Lapincs, Lárva, Lókos-patak, Lótücsök, ..., Lendva, Leopold Fitzinger, Magyarország, Marcal, Maros, Morgó-patak, Mosoni-Duna, Mura (Dráva), Olaszország, Osztály (rendszertan), Petényi-márna, Pinka, Pireneusok, Ponty, Pontyalakúak, Pontyfélék, Pontyszerűek, Rába, Rábca, Répce, Rend (rendszertan), Sajó (folyó), Sebes-Körös, Strém, Sugarasúszójú halak, Szamos, Túr, Tisza, Vadász-patak, Valódi csontoshalak, Vardar, Zala (folyó). Bővíteni index (32 több) »
Andalúzia
Andalúzia (spanyolul Andalucía, IPA vagy) Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége.
Új!!: Márna és Andalúzia · Többet látni »
Apátkúti-patak
Az Apátkúti-patak Pest vármegyében, Pilisszentlászlótól délre ered, mintegy 420 méteres tengerszint feletti magasságban, a Dunántúli-középhegység részét képező Dunazug-hegyvidéken, a Visegrádi-hegységben.
Új!!: Márna és Apátkúti-patak · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Márna és Állatok · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Márna és Balaton · Többet látni »
Barbinae
A márnák (Barbinae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Márna és Barbinae · Többet látni »
Barbus
''Barbus luteus'' ''Barbus barbus'' A Barbus, magyarul márnák a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába, és az Barbinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Márna és Barbus · Többet látni »
Bódva
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba.
Új!!: Márna és Bódva · Többet látni »
Bózsva
Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Márna és Bózsva · Többet látni »
Benta-patak
A Benta-patak egy vízfolyás Magyarországon, Pest vármegyében.
Új!!: Márna és Benta-patak · Többet látni »
Berettyó
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.
Új!!: Márna és Berettyó · Többet látni »
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Márna és Bodrog (folyó) · Többet látni »
Bug
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bug (egyértelműsítő lap).
Új!!: Márna és Bug · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Márna és Bulgária · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Márna és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Márna és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csontkukac
Csontkukacok A csontkukac más néven csonti, pinki, báb.
Új!!: Márna és Csontkukac · Többet látni »
Csontos halak
''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.
Új!!: Márna és Csontos halak · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Márna és Dalmácia · Többet látni »
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Új!!: Márna és Dnyeper · Többet látni »
Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén.
Új!!: Márna és Dnyeszter · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Márna és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Márna és Duna · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Márna és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Márna és Faj · Többet látni »
Fehér-Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Új!!: Márna és Fehér-Körös · Többet látni »
Fekete-Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Új!!: Márna és Fekete-Körös · Többet látni »
Felpillantó küllő
A felpillantó küllő (Romanogobio uranoscopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Márna és Felpillantó küllő · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Márna és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Márna és Gerinchúrosok · Többet látni »
Giliszta
Földigiliszta-félék ''(Lumbricus terrestris)'' A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat.
Új!!: Márna és Giliszta · Többet látni »
Halászat
Ókori görög halász a zsákmányával bélyeg A halászat a halak elfogásával foglalkozó tevékenység.
Új!!: Márna és Halászat · Többet látni »
Hármas-Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Új!!: Márna és Hármas-Körös · Többet látni »
Hernád (folyó)
A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.
Új!!: Márna és Hernád (folyó) · Többet látni »
Homoki küllő
A homoki küllő (Romanogobio kesslerii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Márna és Homoki küllő · Többet látni »
Horgászat
Horgász az Olt partján Csíkszereda mellett. A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely (horgász-)bot, zsinór és horog segítségével történik, és célja egy hal kifogása, zsákmányolása egy adott halgazdálkodási vízterületből.
Új!!: Márna és Horgászat · Többet látni »
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Új!!: Márna és Ibériai-félsziget · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Márna és Ipoly · Többet látni »
Jósva
A Jósva patak (szláv nevén Ilosva) az Aggteleki-karszt legnagyobb vízhozamú vízfolyása.
Új!!: Márna és Jósva · Többet látni »
Johann Jakob Heckel
Johann Jakob Heckel, korabeli magyaros nevén Heckel Jakab (Mannheim, 1790. január 23. – Bécs, 1857. március 1.) osztrák zoológus, ichthiológus és állatpreparátor, a bécsi császári zoologiai intézet első őre, az MTA tiszteleti tagja.
Új!!: Márna és Johann Jakob Heckel · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Márna és Körösök · Többet látni »
Keleti-főcsatorna
A Keleti-főcsatorna Hajdúnánás közelében A Keleti-főcsatorna 98 km hosszú csatorna Tiszalök (Tisza) és Bakonszeg (Berettyó) között.
Új!!: Márna és Keleti-főcsatorna · Többet látni »
Kemence-patak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kemence-patak (egyértelműsítő lap).
Új!!: Márna és Kemence-patak · Többet látni »
Kerka
A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó, ami Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.
Új!!: Márna és Kerka · Többet látni »
Kraszna (folyó)
A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.
Új!!: Márna és Kraszna (folyó) · Többet látni »
Kukorica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kukorica (növényfaj).
Új!!: Márna és Kukorica · Többet látni »
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Márna és Lajta · Többet látni »
Lapincs
A Lapincs (németül Lafnitz, szlovénül és vendül Lapinč) közel 114 km hosszú mellékfolyója a Rábának.
Új!!: Márna és Lapincs · Többet látni »
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Új!!: Márna és Lárva · Többet látni »
Lókos-patak
A Lókos-patak kisebb vízfolyás Észak-Magyarországon, az Ipoly bal oldali, egyik legnagyobb vízgyűjtő területű mellékága.
Új!!: Márna és Lókos-patak · Többet látni »
Lótücsök
A lótücsök vagy lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa) a rovarok (Insecta) osztályának egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe, ezen belül a lótücsökfélék (Gryllotalpidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Márna és Lótücsök · Többet látni »
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Új!!: Márna és Lendva · Többet látni »
Leopold Fitzinger
Leopold Fitzinger teljes nevén Leopold Joseph Franz Johann Fitzinger korabeli magyaros nevén Fitzinger Leopold (Bécs, 1802. április 13. – Bécs, 1884. szeptember 20.) osztrák zoológus.
Új!!: Márna és Leopold Fitzinger · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Márna és Magyarország · Többet látni »
Marcal
A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.
Új!!: Márna és Marcal · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Márna és Maros · Többet látni »
Morgó-patak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Morgó-patak (egyértelműsítő lap).
Új!!: Márna és Morgó-patak · Többet látni »
Mosoni-Duna
A Mosoni-Duna a Duna folyam jobbparti fattyúága.
Új!!: Márna és Mosoni-Duna · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Márna és Mura (Dráva) · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Márna és Olaszország · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Márna és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Petényi-márna
A Petényi-márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és a Barbus nembe tartozó faj.
Új!!: Márna és Petényi-márna · Többet látni »
Pinka
A Pinka a keleti Alpokban eredő folyó, a Rába bal oldali mellékfolyója Ausztria és Magyarország területén.
Új!!: Márna és Pinka · Többet látni »
Pireneusok
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.
Új!!: Márna és Pireneusok · Többet látni »
Ponty
A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.
Új!!: Márna és Ponty · Többet látni »
Pontyalakúak
A pontyalakúak (Cypriniformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.
Új!!: Márna és Pontyalakúak · Többet látni »
Pontyfélék
A pontyfélék (Cyprinidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Márna és Pontyfélék · Többet látni »
Pontyszerűek
A pontyszerűek (Ostariophysi) a sugarasúszójú halak osztályába tartozó öregrend.
Új!!: Márna és Pontyszerűek · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Márna és Rába · Többet látni »
Rábca
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába.
Új!!: Márna és Rábca · Többet látni »
Répce
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz, horvátul Rabica) ugyanazon folyó a Kisalföldön.
Új!!: Márna és Répce · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Márna és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Új!!: Márna és Sajó (folyó) · Többet látni »
Sebes-Körös
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Új!!: Márna és Sebes-Körös · Többet látni »
Strém
Strém mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Új!!: Márna és Strém · Többet látni »
Sugarasúszójú halak
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.
Új!!: Márna és Sugarasúszójú halak · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Márna és Szamos · Többet látni »
Túr
A Túr (románul Tur) folyó a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója Romániában és Magyarországon.
Új!!: Márna és Túr · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Márna és Tisza · Többet látni »
Vadász-patak
A Vadász-pataka Cserehátban ered, Irota északkeleti határában, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Márna és Vadász-patak · Többet látni »
Valódi csontoshalak
A valódi csontoshalak vagy az ógörög nyelv alapján létrehozott Teleostei (teleios, "teljes" + osteon, "csont") messze a Sugarasúszójú halak legnagyobb infraosztálya, és ők adják a ma élő halfajok 96%-át.
Új!!: Márna és Valódi csontoshalak · Többet látni »
Vardar
A Vardar folyó Észak-Macedóniában és Görögországban.
Új!!: Márna és Vardar · Többet látni »
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Új!!: Márna és Zala (folyó) · Többet látni »
