Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
103 kapcsolatok: Aknasugatag, Aknaszlatina, Alsóapsa, Avas-hegység, Ökörmező, Ökörmezői járás, Bereg vármegye, Beszterce-Naszód vármegye, Brodarics István, Brodarics Mátyás, Csehszlovákia, Dolha, Dragomérfalva, Erdély, Feketepatak, Felsővisó, Galícia, Gutin-hegység, Györffy György, Hosszúmező, Huszt (település), Huszti járás, I. Ferdinánd magyar király, II. Lajos magyar király, Iza, Iza (folyó), Izakonyha, Jánki László, Járás, Jód, Kancellár (tisztség), Kaszó, Kárpátalja, Kárpátalja közigazgatása, Kárpátaljai terület, Kárpátok, Középapsa, Keleti-Kárpátok, Kenéz (tisztség), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Máramaros, Máramaros megye, Máramarosi közigazgatási kirendeltség, Máramarossziget, Második bécsi döntés, Második világháború, Megyei város (polgári korszak), Megyeszékhely, ..., Mohácsi csata, Moldova, Nagybocskó, Németek, Partium, Pécs, Püspök, Radnai-havasok, Rahó, Rónapatak, Rendezett tanácsú város, Románia, Románia megyéi, Románok, Ruszinok, Sajó (folyó, Románia), Sebespatak, Szatmár vármegye, Szerbia, Szolnok-Doboka vármegye, Szovjetunió, Taracköz, Tatárok, Técső, Técsői járás, Tisza, Tiszafejéregyház, Tiszalonka, Tiszavölgyi járás, Ugocsa vármegye, Ukrajna, Vác, Versec, Visó, Visk, Vlachok, 1199, 13. század, 1326, 1334, 1335, 14. század, 15. század, 1516, 1546, 1548, 1549, 16. század, 17. század, 1910, 1919, 1939, 1940. Bővíteni index (53 több) »
Aknasugatag
Katolikus templom Katolikus templom belül Ortodox fatemplom A strand Aknasugatag (jiddisül אוקנה-שוגאטאג) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében.
Új!!: Máramaros vármegye és Aknasugatag · Többet látni »
Aknaszlatina
Felszíni sótömb Aknaszlatinán. Háttérben a sóbánya építményei Szanatórium az aknaszlatinai sóbányában Aknaszlatina város Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Aknaszlatina · Többet látni »
Alsóapsa
Alsóapsa falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Alsóapsa · Többet látni »
Avas-hegység
Az Avas-hegység (ukránul Гори Оаш) a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben, a román-ukrán határon, Szatmárnémetitől 40 km-re északkeletre, Técsőtől 20 km-re nyugatra, Huszttól délre.
Új!!: Máramaros vármegye és Avas-hegység · Többet látni »
Ökörmező
Ökörmező (1953-ig Volove Polje (Волове Поле),, szlovákul és) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Ökörmező · Többet látni »
Ökörmezői járás
Az Ökörmezői járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Máramaros vármegye és Ökörmezői járás · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Máramaros vármegye és Bereg vármegye · Többet látni »
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Máramaros vármegye és Beszterce-Naszód vármegye · Többet látni »
Brodarics István
Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus,, (Polyána, Szerémség, 1471 körül – Vác, 1539. november 7.) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.
Új!!: Máramaros vármegye és Brodarics István · Többet látni »
Brodarics Mátyás
A polyánai '''Brodarics család''' címere. Polyánai Brodarics Mátyás (fl. 1516-1549), királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán.
Új!!: Máramaros vármegye és Brodarics Mátyás · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Máramaros vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »
Dolha
Dolha város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Dolha · Többet látni »
Dragomérfalva
Dragomérfalva (jiddisül דראגמירשט) város Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Új!!: Máramaros vármegye és Dragomérfalva · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Máramaros vármegye és Erdély · Többet látni »
Feketepatak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Feketepatak (egyértelműsítő lap).
Új!!: Máramaros vármegye és Feketepatak · Többet látni »
Felsővisó
Felsővisó (jiddisül אויבר-ווישווה) város Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Új!!: Máramaros vármegye és Felsővisó · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Máramaros vármegye és Galícia · Többet látni »
Gutin-hegység
A Gutin-hegység vagy Gutin hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben.
Új!!: Máramaros vármegye és Gutin-hegység · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Máramaros vármegye és Györffy György · Többet látni »
Hosszúmező
Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa, 1974-ig Câmpulung, ruszinul Dolho Pole, jiddisül דעפאליע, németül Langenfeld) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében, Hosszúmező község központja.
Új!!: Máramaros vármegye és Hosszúmező · Többet látni »
Huszt (település)
Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.
Új!!: Máramaros vármegye és Huszt (település) · Többet látni »
Huszti járás
A Huszti járás közigazgatási egység Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Máramaros vármegye és Huszti járás · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Máramaros vármegye és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Máramaros vármegye és II. Lajos magyar király · Többet látni »
Iza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iza (egyértelműsítő lap).
Új!!: Máramaros vármegye és Iza · Többet látni »
Iza (folyó)
Az Iza a Tisza bal oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében, a történelmi Máramaros területén.
Új!!: Máramaros vármegye és Iza (folyó) · Többet látni »
Izakonyha
Izakonyha, 1901-ig Konyha (korábban Cuhea, jiddisül קעכניא) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Új!!: Máramaros vármegye és Izakonyha · Többet látni »
Jánki László
#ÁTIRÁNYÍTÁS Janki László (kalocsai érsek).
Új!!: Máramaros vármegye és Jánki László · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Máramaros vármegye és Járás · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Máramaros vármegye és Jód · Többet látni »
Kancellár (tisztség)
A kancellár (latinul cancellarius) országonként és koronként eltérő tartalmú elnevezése bizonyos fontos állami illetve egyházi tisztségeknek.
Új!!: Máramaros vármegye és Kancellár (tisztség) · Többet látni »
Kaszó
Kaszó egy kis község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Kaszó · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Máramaros vármegye és Kárpátalja · Többet látni »
Kárpátalja közigazgatása
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kárpátalja közigazgatása (1946–2020).
Új!!: Máramaros vármegye és Kárpátalja közigazgatása · Többet látni »
Kárpátaljai terület
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kárpátalja.
Új!!: Máramaros vármegye és Kárpátaljai terület · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Máramaros vármegye és Kárpátok · Többet látni »
Középapsa
Középapsa falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Középapsa · Többet látni »
Keleti-Kárpátok
A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában.
Új!!: Máramaros vármegye és Keleti-Kárpátok · Többet látni »
Kenéz (tisztség)
A kenéz a betelepítést irányító román közösségi vezető volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két patakvölgy volt – vlachokat vagy vlach jogon telepeseket telepítsen.
Új!!: Máramaros vármegye és Kenéz (tisztség) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Máramaros vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Máramaros vármegye és Magyarország · Többet látni »
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Máramaros vármegye és Máramaros · Többet látni »
Máramaros megye
Máramaros megye Románia északi részén helyezkedik el.
Új!!: Máramaros vármegye és Máramaros megye · Többet látni »
Máramarosi közigazgatási kirendeltség
A Máramarosi közigazgatási kirendeltség egyike volt az 1939-ben a magyar kormány által Kárpátalja területén szervezett három közigazgatási egységnek illetve közigazgatási hivatalnak, nagyjából az egykori Máramaros és Ugocsa vármegyék Kárpátaljához tartozó területét foglalta magába.
Új!!: Máramaros vármegye és Máramarosi közigazgatási kirendeltség · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Máramaros vármegye és Máramarossziget · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Máramaros vármegye és Második bécsi döntés · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Máramaros vármegye és Második világháború · Többet látni »
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Új!!: Máramaros vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Új!!: Máramaros vármegye és Megyeszékhely · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Máramaros vármegye és Mohácsi csata · Többet látni »
Moldova
Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.
Új!!: Máramaros vármegye és Moldova · Többet látni »
Nagybocskó
Nagybocskó falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Nagybocskó · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Máramaros vármegye és Németek · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Máramaros vármegye és Partium · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Máramaros vármegye és Pécs · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Máramaros vármegye és Püspök · Többet látni »
Radnai-havasok
A Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb része Észak-Romániában.
Új!!: Máramaros vármegye és Radnai-havasok · Többet látni »
Rahó
Rahó város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.
Új!!: Máramaros vármegye és Rahó · Többet látni »
Rónapatak
Rónapatak község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Rónapatak · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Máramaros vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Máramaros vármegye és Románia · Többet látni »
Románia megyéi
Románia jelenlegi közigazgatási rendszerének legmagasabb szintje a megye (románul județ).
Új!!: Máramaros vármegye és Románia megyéi · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Máramaros vármegye és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Sajó (folyó, Románia)
Az erdélyi Sajó folyó a Nagy-Szamos baloldali mellékfolyója Romániában, hossza 71 kilométer, vízgyűjtő területe 1780 km².
Új!!: Máramaros vármegye és Sajó (folyó, Románia) · Többet látni »
Sebespatak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sebespatak (egyértelműsítő lap).
Új!!: Máramaros vármegye és Sebespatak · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Máramaros vármegye és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Máramaros vármegye és Szerbia · Többet látni »
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Máramaros vármegye és Szolnok-Doboka vármegye · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Máramaros vármegye és Szovjetunió · Többet látni »
Taracköz
Taracköz település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Taracköz · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Máramaros vármegye és Tatárok · Többet látni »
Técső
Técső város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.
Új!!: Máramaros vármegye és Técső · Többet látni »
Técsői járás
A Técsői járás közigazgatási egység Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Máramaros vármegye és Técsői járás · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Máramaros vármegye és Tisza · Többet látni »
Tiszafejéregyház
Tiszafejéregyház (korábban Fejéregyháza, Tiszafejéregyháza) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásában.
Új!!: Máramaros vármegye és Tiszafejéregyház · Többet látni »
Tiszalonka
Tiszalonka (Lonka, Kislonka) (román nyelven: Lunca la Tisa a trianoni békeszerződéskor Lonka nagyközség Romániához került déli feléből alakult egykori község a Tisza partján. Ma Nagybocskó községhez tartozik.
Új!!: Máramaros vármegye és Tiszalonka · Többet látni »
Tiszavölgyi járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rahói járás (1946–2020).
Új!!: Máramaros vármegye és Tiszavölgyi járás · Többet látni »
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Új!!: Máramaros vármegye és Ugocsa vármegye · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Máramaros vármegye és Ukrajna · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Máramaros vármegye és Vác · Többet látni »
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Máramaros vármegye és Versec · Többet látni »
Visó
A Visó a Tisza első nagyobb bal oldali mellékfolyója Romániában, a történeti Máramarosban.
Új!!: Máramaros vármegye és Visó · Többet látni »
Visk
Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Máramaros vármegye és Visk · Többet látni »
Vlachok
A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.
Új!!: Máramaros vármegye és Vlachok · Többet látni »
1199
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1199 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Máramaros vármegye és 13. század · Többet látni »
1326
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1326 · Többet látni »
1334
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1334 · Többet látni »
1335
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1335 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Máramaros vármegye és 14. század · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Máramaros vármegye és 15. század · Többet látni »
1516
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1516 · Többet látni »
1546
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1546 · Többet látni »
1548
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1548 · Többet látni »
1549
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1549 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Máramaros vármegye és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Máramaros vármegye és 17. század · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1919 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1939 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Máramaros vármegye és 1940 · Többet látni »
