Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Antall József (politikus, 1932–1993), Barokk, Batthyány család, Batthyány Fülöp, Biatorbágy, Bicske, Bicskei járás, Botpuszta, Budapest ostroma, Copf stílus, Csabdi, Dunántúli-középhegység, Első világháború, Eocén program, Etyek, Fejér vármegye, Györffy György, Gyúró, Győr, Heidelberg, Herceghalom, IV. Béla magyar király, Község, M1-es autópálya (Magyarország), Móri-árok, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Páty, Római Birodalom, Schutzstaffel, Szent Kereszt felmagasztalása templom (Mány), Szomor, Tarján (település), Tök (település), Török hódoltság, Zsámbék, Zsámbéki-medence, 1-es főút (Magyarország), 1082, 11 041-es mellékút (Magyarország), 1104-es mellékút (Magyarország), 1105-ös mellékút (Magyarország), 1249, 1250, 1321, 1338, 1611, 1680, 1700-as évek, 1703, 1787, ..., 1816, 8101-es mellékút (Magyarország), 8108-as mellékút (Magyarország). Bővíteni index (3 több) »
Antall József (politikus, 1932–1993)
Dörgicsei és kisjenei ifj.
Új!!: Mány és Antall József (politikus, 1932–1993) · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Mány és Barokk · Többet látni »
Batthyány család
II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.
Új!!: Mány és Batthyány család · Többet látni »
Batthyány Fülöp
Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Fülöp (Bécs, 1781. november 13. – Bécs, 1870. július 22.) magyar főnemes, Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos, a 4.
Új!!: Mány és Batthyány Fülöp · Többet látni »
Biatorbágy
Biatorbágy város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Mány és Biatorbágy · Többet látni »
Bicske
Batthyány-kastély Bicske Fejér vármegye északi részén fekvő város, a Bicskei járás székhelye.
Új!!: Mány és Bicske · Többet látni »
Bicskei járás
A Bicskei járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Mány és Bicskei járás · Többet látni »
Botpuszta
Bot vagy Botpuszta egy 1927-ben Etyekhez csatolt egykori kisközség Fejér vármegye Bicskei járásában a 8108-as út mentén.
Új!!: Mány és Botpuszta · Többet látni »
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Új!!: Mány és Budapest ostroma · Többet látni »
Copf stílus
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében, ahonnan Magyarországra is átterjedt.
Új!!: Mány és Copf stílus · Többet látni »
Csabdi
Csabdi község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Mány és Csabdi · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Mány és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Mány és Első világháború · Többet látni »
Eocén program
Az eocén program a magyarországi barnakőszén-bányászat fellendítésének terve volt az 1970-es, 1980-as években.
Új!!: Mány és Eocén program · Többet látni »
Etyek
Etyek nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Mány és Etyek · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Mány és Fejér vármegye · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Mány és Györffy György · Többet látni »
Gyúró
Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Mány és Gyúró · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Mány és Győr · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Mány és Heidelberg · Többet látni »
Herceghalom
Herceghalom község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Mány és Herceghalom · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Mány és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Mány és Község · Többet látni »
M1-es autópálya (Magyarország)
Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV.
Új!!: Mány és M1-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Móri-árok
A Móri-árok a Bakonyt a Vértestől elválasztó, északnyugat–délkeleti irányú völgy.
Új!!: Mány és Móri-árok · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Mány és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Páty
Páty község Pest vármegye dunántúli részén, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Mány és Páty · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Mány és Római Birodalom · Többet látni »
Schutzstaffel
A Schutzstaffel zászlaja A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.
Új!!: Mány és Schutzstaffel · Többet látni »
Szent Kereszt felmagasztalása templom (Mány)
A Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom római katolikus templom a Székesfehérvári egyházmegyében, a Fejér vármegye legészakabbi településének számító Mány községben.
Új!!: Mány és Szent Kereszt felmagasztalása templom (Mány) · Többet látni »
Szomor
Szomor (németül Somor) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Mány és Szomor · Többet látni »
Tarján (település)
Tarján község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Mány és Tarján (település) · Többet látni »
Tök (település)
Tök község Pest vármegye nyugati határa közelében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban, a Budai-hegység és a Gerecse között elterülő Zsámbéki-medencében.
Új!!: Mány és Tök (település) · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Mány és Török hódoltság · Többet látni »
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Mány és Zsámbék · Többet látni »
Zsámbéki-medence
Pozíció Magyarország térképén A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapest központjától alig 30 kilométerre a Dunazug-hegyvidék területén.
Új!!: Mány és Zsámbéki-medence · Többet látni »
1-es főút (Magyarország)
A Budapest-Bécs közötti betonút Az egykori 195-ös kilométerkő az 1-es főút eredeti nyomvonalán, Oroszvár után, az osztrák határ előtt Az 1-es számú főút Budapest XI. kerületéből indul ki és Hegyeshalomig, pontosabban az országhatár ottani átkelőjéig tart, Tatabánya, Komárom és Győr városokat is érintve.
Új!!: Mány és 1-es főút (Magyarország) · Többet látni »
1082
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1082 · Többet látni »
11 041-es mellékút (Magyarország)
A 11 041-es számú mellékút egy rövid, körülbelül 1,2 kilométer hosszú mellékút Fejér vármegye északi részén, Mány településen.
Új!!: Mány és 11 041-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1104-es mellékút (Magyarország)
Az 1104-es számú mellékút eredetileg egy körülbelül 27 kilométer hosszú mellékút volt Fejér vármegye északi és Pest vármegye nyugati része, az 1-es és a 10-es főutak között.
Új!!: Mány és 1104-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1105-ös mellékút (Magyarország)
Az 1105-ös számú mellékút egy körülbelül 16 kilométer hosszú mellékút, a Gerecse hegység délkeleti részén.
Új!!: Mány és 1105-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1249
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1249 · Többet látni »
1250
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1250 · Többet látni »
1321
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1321 · Többet látni »
1338
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1338 · Többet látni »
1611
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1611 · Többet látni »
1680
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1680 · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1700-as évek · Többet látni »
1703
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1703 · Többet látni »
1787
Nincs leírás.
Új!!: Mány és 1787 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Mány és 1816 · Többet látni »
8101-es mellékút (Magyarország)
A 8101-es számú mellékút egy közel 34 kilométeres, négy számjegyű mellékút, amely több tíz kilométer hosszúságban kíséri az 1-es főutat, főleg annak Fejér vármegyei szakaszán, de kisebb szakaszokon Pest vármegyei és Komárom-Esztergom vármegyei területeken is, a főút Biatorbágy és Felsőgalla közötti szakaszán.
Új!!: Mány és 8101-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8108-as mellékút (Magyarország)
A 8108-as számú mellékút egy négy számjegyű, nagyjából 7 kilométeres hosszúságú mellékút Fejér vármegye északkeleti illetve a Zsámbéki-medence déli részén.
Új!!: Mány és 8108-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
