Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
43 kapcsolatok: Antall József (politikus, 1932–1993), Barokk, Batthyány család, Batthyány Fülöp, Biatorbágy, Bicske, Bicskei járás, Botpuszta, Budapest ostroma, Copf stílus, Csabdi, Dunántúli-középhegység, Első világháború, Eocén program, Etyek, Fejér vármegye, Györffy György, Gyúró, Győr, Heidelberg, Herceghalom, IV. Béla magyar király, Község, M1-es autópálya (Magyarország), Móri-árok, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Páty, Római Birodalom, Schutzstaffel, Szent Kereszt felmagasztalása templom (Mány), Szomor, Tarján (település), Tök (település), Török hódoltság, Zsámbék, Zsámbéki-medence, 1-es főút (Magyarország), 11 041-es mellékút (Magyarország), 1104-es mellékút (Magyarország), 1105-ös mellékút (Magyarország), 1816, 8101-es mellékút (Magyarország), 8108-as mellékút (Magyarország).
Antall József (politikus, 1932–1993)
Dörgicsei és kisjenei ifj.
Megnézni Mány és Antall József (politikus, 1932–1993)
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Megnézni Mány és Barokk
Batthyány család
II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.
Megnézni Mány és Batthyány család
Batthyány Fülöp
Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Fülöp (Bécs, 1781. november 13. – Bécs, 1870. július 22.) magyar főnemes, Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos, a 4.
Megnézni Mány és Batthyány Fülöp
Biatorbágy
Biatorbágy város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Mány és Biatorbágy
Bicske
Batthyány-kastély Bicske Fejér vármegye északi részén fekvő város, a Bicskei járás székhelye.
Megnézni Mány és Bicske
Bicskei járás
A Bicskei járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Mány és Bicskei járás
Botpuszta
Bot vagy Botpuszta egy 1927-ben Etyekhez csatolt egykori kisközség Fejér vármegye Bicskei járásában a 8108-as út mentén.
Megnézni Mány és Botpuszta
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Megnézni Mány és Budapest ostroma
Copf stílus
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében, ahonnan Magyarországra is átterjedt.
Megnézni Mány és Copf stílus
Csabdi
Csabdi község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Megnézni Mány és Csabdi
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Megnézni Mány és Dunántúli-középhegység
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Mány és Első világháború
Eocén program
Az eocén program a magyarországi barnakőszén-bányászat fellendítésének terve volt az 1970-es, 1980-as években.
Megnézni Mány és Eocén program
Etyek
Etyek nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Megnézni Mány és Etyek
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni Mány és Fejér vármegye
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Megnézni Mány és Györffy György
Gyúró
Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Megnézni Mány és Gyúró
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Megnézni Mány és Győr
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Megnézni Mány és Heidelberg
Herceghalom
Herceghalom község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Mány és Herceghalom
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Mány és IV. Béla magyar király
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Mány és Község
M1-es autópálya (Magyarország)
Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV.
Megnézni Mány és M1-es autópálya (Magyarország)
Móri-árok
A Móri-árok a Bakonyt a Vértestől elválasztó, északnyugat–délkeleti irányú völgy.
Megnézni Mány és Móri-árok
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Megnézni Mány és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Páty
Páty község Pest vármegye dunántúli részén, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Mány és Páty
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Mány és Római Birodalom
Schutzstaffel
A Schutzstaffel zászlaja A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.
Megnézni Mány és Schutzstaffel
Szent Kereszt felmagasztalása templom (Mány)
A Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom római katolikus templom a Székesfehérvári egyházmegyében, a Fejér vármegye legészakabbi településének számító Mány községben.
Megnézni Mány és Szent Kereszt felmagasztalása templom (Mány)
Szomor
Szomor (németül Somor) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Megnézni Mány és Szomor
Tarján (település)
Tarján község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Megnézni Mány és Tarján (település)
Tök (település)
Tök község Pest vármegye nyugati határa közelében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban, a Budai-hegység és a Gerecse között elterülő Zsámbéki-medencében.
Megnézni Mány és Tök (település)
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Mány és Török hódoltság
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Mány és Zsámbék
Zsámbéki-medence
Pozíció Magyarország térképén A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapest központjától alig 30 kilométerre a Dunazug-hegyvidék területén.
Megnézni Mány és Zsámbéki-medence
1-es főút (Magyarország)
A Budapest-Bécs közötti betonút Az egykori 195-ös kilométerkő az 1-es főút eredeti nyomvonalán, Oroszvár után, az osztrák határ előtt Az 1-es számú főút Budapest XI. kerületéből indul ki és Hegyeshalomig, pontosabban az országhatár ottani átkelőjéig tart, Tatabánya, Komárom és Győr városokat is érintve.
Megnézni Mány és 1-es főút (Magyarország)
11 041-es mellékút (Magyarország)
A 11 041-es számú mellékút egy rövid, körülbelül 1,2 kilométer hosszú mellékút Fejér vármegye északi részén, Mány településen.
Megnézni Mány és 11 041-es mellékút (Magyarország)
1104-es mellékút (Magyarország)
Az 1104-es számú mellékút eredetileg egy körülbelül 27 kilométer hosszú mellékút volt Fejér vármegye északi és Pest vármegye nyugati része, az 1-es és a 10-es főutak között.
Megnézni Mány és 1104-es mellékút (Magyarország)
1105-ös mellékút (Magyarország)
Az 1105-ös számú mellékút egy körülbelül 16 kilométer hosszú mellékút, a Gerecse hegység délkeleti részén.
Megnézni Mány és 1105-ös mellékút (Magyarország)
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Megnézni Mány és 1816
8101-es mellékút (Magyarország)
A 8101-es számú mellékút egy közel 34 kilométeres, négy számjegyű mellékút, amely több tíz kilométer hosszúságban kíséri az 1-es főutat, főleg annak Fejér vármegyei szakaszán, de kisebb szakaszokon Pest vármegyei és Komárom-Esztergom vármegyei területeken is, a főút Biatorbágy és Felsőgalla közötti szakaszán.
Megnézni Mány és 8101-es mellékút (Magyarország)
8108-as mellékút (Magyarország)
A 8108-as számú mellékút egy négy számjegyű, nagyjából 7 kilométeres hosszúságú mellékút Fejér vármegye északkeleti illetve a Zsámbéki-medence déli részén.
Megnézni Mány és 8108-as mellékút (Magyarország)