Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Alsópálfa, Alsópusztafa, Csáktornya (Muraköz), Falu, Harastyán, Hodosány, Horvát nyelv, Horvátország, III. Károly magyar király, Járás, Jugoszlávia, Község, Magyarország, Mária Magdolna, Muraköz megye, Perlak, Perlaki járás, Rudolf Steiner, Tüskeszentgyörgy, Waldorf-pedagógia, Zala vármegye, 1478, 1671, 1698, 17. század, 1715, 1719, 1771, 1791, 18. század, 1889, 1900, 1920, 1930, 1934, 1941, 1945, 1991, 2001.
Alsópálfa
Alsópálfa falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Murakirály és Alsópálfa · Többet látni »
Alsópusztafa
Alsópusztafa falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Murakirály és Alsópusztafa · Többet látni »
Csáktornya (Muraköz)
Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.
Új!!: Murakirály és Csáktornya (Muraköz) · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Murakirály és Falu · Többet látni »
Harastyán
Harastyán falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Murakirály és Harastyán · Többet látni »
Hodosány
Hodosány (korábbi magyar nevén 1908-ig Hodosán) falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Murakirály és Hodosány · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Murakirály és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Murakirály és Horvátország · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Murakirály és III. Károly magyar király · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Murakirály és Járás · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Murakirály és Jugoszlávia · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Murakirály és Község · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Murakirály és Magyarország · Többet látni »
Mária Magdolna
''Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki.'' http://biblia.biblia.hu/read.php?t.
Új!!: Murakirály és Mária Magdolna · Többet látni »
Muraköz megye
Muraköz megye (horvátul Međimurska županija) Horvátország legkisebb és legsűrűbben lakott megyéje, székhelye Csáktornya.
Új!!: Murakirály és Muraköz megye · Többet látni »
Perlak
Perlak (horvátul Prelog) város és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Murakirály és Perlak · Többet látni »
Perlaki járás
A Perlaki járás Zala vármegye egyik járása volt a trianoni békeszerződés előtt, valamint a második világháború alatt.
Új!!: Murakirály és Perlaki járás · Többet látni »
Rudolf Steiner
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, társadalomreformer, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója.
Új!!: Murakirály és Rudolf Steiner · Többet látni »
Tüskeszentgyörgy
Tüskeszentgyörgy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Murakirály és Tüskeszentgyörgy · Többet látni »
Waldorf-pedagógia
Auckland A Waldorf-intézmények számának növekedése(1919–2005) A Waldorf-pedagógia egy emberközpontú pedagógiai megközelítés, mely az antropozófia nevű szellemi mozgalom alapítójának, az osztrák Rudolf Steinernek az oktatási filozófiáján alapul.
Új!!: Murakirály és Waldorf-pedagógia · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Murakirály és Zala vármegye · Többet látni »
1478
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1478 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1671 · Többet látni »
1698
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1698 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Murakirály és 17. század · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1715 · Többet látni »
1719
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1719 · Többet látni »
1771
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1771 · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1791 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Murakirály és 18. század · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1889 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Murakirály és 1900 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1920 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1930 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Murakirály és 1934 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Murakirály és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 1991 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Murakirály és 2001 · Többet látni »
