Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Ammóniak, Anatólia, Ábrahám (Terah fia), Óperzsa Birodalom, Babiloni fogság, Dávid zsidó király, Edom, Egyiptom, Ezdrás, Gomora, Héber nyelv, Holt-tenger, II. Ramszesz, III. Tukulti-apil-Ésarra, Izajás, Jeremiás, Jordánia, Közel-Kelet, Kr. e. 13. század, Lót, Mésa, Mésa-sztélé, Mózes, Mózes ötödik könyve, Mezopotámia, Moábi nyelv, Nabateusok, Nehémiás (Biblia), Omri, Rúth könyve, Sémi nyelvek, Szentírás, Szodoma.
Ammóniak
Ammon területe kék színnel Kr. e. 830 körül Az ammóniak vagy ámmóniták (héber: עַמּוֹן, arab: عمّون, görög: Αμμονιοι) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten, a Jordán folyótól keletre, az Arnon (Mudzsib vádi) és Jabbok (Zarqa) folyók völgyei között.
Új!!: Moábiták és Ammóniak · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Moábiták és Anatólia · Többet látni »
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Új!!: Moábiták és Ábrahám (Terah fia) · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Moábiták és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Babiloni fogság
A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
Új!!: Moábiták és Babiloni fogság · Többet látni »
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Új!!: Moábiták és Dávid zsidó király · Többet látni »
Edom
Edom területe citromsárgával Kr. e. 830 körül Edom (héber nyelven: אֱדוֹם), később Idumea (görög nyelven: Ἰδουμαία) ókori állam a Közel-Keleten.
Új!!: Moábiták és Edom · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Moábiták és Egyiptom · Többet látni »
Ezdrás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Esdrás.
Új!!: Moábiták és Ezdrás · Többet látni »
Gomora
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szodoma és Gomora.
Új!!: Moábiták és Gomora · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Moábiták és Héber nyelv · Többet látni »
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Új!!: Moábiták és Holt-tenger · Többet látni »
II. Ramszesz
II.
Új!!: Moábiták és II. Ramszesz · Többet látni »
III. Tukulti-apil-Ésarra
#ÁTIRÁNYÍTÁS III. Tukulti-apil-ésarra.
Új!!: Moábiták és III. Tukulti-apil-Ésarra · Többet látni »
Izajás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ézsaiás próféta.
Új!!: Moábiták és Izajás · Többet látni »
Jeremiás
A JeremiásA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név héber eredetű név, a Jirmejahu névnek a görög és latin formájából származik, jelentése Jahve emeljen fel a nyomorúságból.
Új!!: Moábiták és Jeremiás · Többet látni »
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Új!!: Moábiták és Jordánia · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Moábiták és Közel-Kelet · Többet látni »
Kr. e. 13. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 13. század.
Új!!: Moábiták és Kr. e. 13. század · Többet látni »
Lót
Lót bibliai személy, történetét Mózes első könyve 13-14.
Új!!: Moábiták és Lót · Többet látni »
Mésa
Mésa (moábi משע Mšʿ, héber מֵישַׁע Mésa (Mêšăʿ); Meša, Mesha, Mescha) a Biblia alapján egy királyok korabeli moábita király.
Új!!: Moábiták és Mésa · Többet látni »
Mésa-sztélé
A Mésa-sztélé (19. századi elnevezésével a moábita kő) a Bibliában említett Mésa (moábi משע Mšʿ, héber מֵישַׁע Mésa (Mêšăʿ); Meša, Mesha, Mescha), moábi király i. e. 850 körüli, Izrael elleni győztes hadjáratának és királysága megszervezésének állít emléket.
Új!!: Moábiták és Mésa-sztélé · Többet látni »
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Új!!: Moábiták és Mózes · Többet látni »
Mózes ötödik könyve
Mózes ötödik könyve az Ószövetség egyik könyve, amelyet Második Törvénykönyvnek is neveznek, rendszerezi és alkalmazza mindazokat a törvényeket, amiket Mózes második, harmadik és negyedik könyve tartalmaz.
Új!!: Moábiták és Mózes ötödik könyve · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Moábiták és Mezopotámia · Többet látni »
Moábi nyelv
A moábi nyelv az északnyugati sémi nyelvek kánaánita ágába tartozó, az ókori Moáb (a jelenlegi Északnyugat-Jordánia) területén beszélt, a héberrel közeli rokonságban lévő, óhéber karakterekkel írt holt nyelv.
Új!!: Moábiták és Moábi nyelv · Többet látni »
Nabateusok
A nabateusok (latin írásmóddal nabataeusok, görögben nabateai) az ókori Arábiában élt nép.
Új!!: Moábiták és Nabateusok · Többet látni »
Nehémiás (Biblia)
Nehémiás (más néven: Nehemjá) (héberül: נְחֶמְיָה) i. e. 5. században élt héber főember.
Új!!: Moábiták és Nehémiás (Biblia) · Többet látni »
Omri
Omri az Izraeli Királyság uralkodója a Kr. e. 9. században.
Új!!: Moábiták és Omri · Többet látni »
Rúth könyve
Rúth könyve (héberül מְגִלַּת רוּת Megillat Rúth – Rúth tekercse) a Héber Biblia harmadik részének (Ketuvim – Iratok) második egységébe, az Öt tekercs közé tartozik, a keresztény kánonban történeti alapon kapott elhelyezést, ezért a Bírák könyve után szerepel.
Új!!: Moábiták és Rúth könyve · Többet látni »
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Új!!: Moábiták és Sémi nyelvek · Többet látni »
Szentírás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Biblia.
Új!!: Moábiták és Szentírás · Többet látni »
Szodoma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szodoma és Gomora.
Új!!: Moábiták és Szodoma · Többet látni »
