Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: A csontok összeköttetései, Adenozin-trifoszfát, Arc, Citoplazma, Csont, Csontváz, Emberi szem, Inger, Izom, Izomláz, Kalcium, Lipidek, Oxigén, Sejtmembrán, Sejtszervecske, Szájüreg, Szénhidrát, Szövet (biológia), Tejsav.
A csontok összeköttetései
Az egyes csontok önálló szerveknek tekinthetők, amelyek megfelelően összekapcsolódva adják a szervezet szilárd, de ugyanakkor a szükséges mozgékonyságot is lehetővé tévő vázát.
Új!!: Mozgásrendszer és A csontok összeköttetései · Többet látni »
Adenozin-trifoszfát
Az adenozin-5′-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.
Új!!: Mozgásrendszer és Adenozin-trifoszfát · Többet látni »
Arc
Az arc felszínközeli anatómiája. Az arc (facies) a fej elülső felszíne.
Új!!: Mozgásrendszer és Arc · Többet látni »
Citoplazma
A citoplazma ásványi sókból, vízből, cukrokból, fehérjékből felépülő összetett anyag, amely kitölti a sejteket.
Új!!: Mozgásrendszer és Citoplazma · Többet látni »
Csont
Hosszú csöves csont keresztmetszete, amelyen mind a szivacsos ''(substantia spongiosa)'', mind a tömött ''(substantia compacta)'' csontállomány látható Emberi combcsont (hosszú csöves csont) A csont (latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv.
Új!!: Mozgásrendszer és Csont · Többet látni »
Csontváz
Elefánt csontváza A csontváz (latinul sceletum) tapadási helyet biztosít és megtartja a gerincesek izmait.
Új!!: Mozgásrendszer és Csontváz · Többet látni »
Emberi szem
dura mater, 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. látóideg II., 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'' Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét.
Új!!: Mozgásrendszer és Emberi szem · Többet látni »
Inger
Ingernek nevezzük azokat a külső és belső környezeti változásokat, amelyek az ingerlékeny szövet(ek)ben anyagcsere-változást, ingerületi állapotot váltanak ki.
Új!!: Mozgásrendszer és Inger · Többet látni »
Izom
A vázizom fokozódó nagyítású vázlatos képeken ábrázolva Az izmok (lat. musculus, ang. muscle, gör. sarx) összehúzódásra specializálódott szövetből felépülő állati szervek.
Új!!: Mozgásrendszer és Izom · Többet látni »
Izomláz
Az izomláz órákkal vagy rögtön testmozgás után jelentkező, leginkább nagy megterhelések és edzetlen izmok esetén fellépő izomfájdalom.
Új!!: Mozgásrendszer és Izomláz · Többet látni »
Kalcium
A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.
Új!!: Mozgásrendszer és Kalcium · Többet látni »
Lipidek
A lipidek az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, többnyire glicerint és zsírsavat tartalmazó apoláris makromolekulák.
Új!!: Mozgásrendszer és Lipidek · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Mozgásrendszer és Oxigén · Többet látni »
Sejtmembrán
Eukarióta sejt membránjának képe (Singer–Nicolson modell) A sejtmembrán (más néven sejthártya, plazmamembrán vagy plazmalemma) az élő sejtek mindegyikének külső felszínén megtalálható, kb.
Új!!: Mozgásrendszer és Sejtmembrán · Többet látni »
Sejtszervecske
Egy típusos állati sejt vázlatos képe. Sejtszervecskék: (1) magvacska v. nukleólusz; (2) sejtmag; (3) riboszóma; (4) vezikula; (5) durva felszínű endoplazmatikus retikulum (RER/DER); (6) Golgi-készülék; (7) sejtváz v. citoszkeleton; (8) sima felszínű (SER); (9) mitokondriumok; (10) sejt(nedv)üreg (vakuólum); (11) citoplazma; (12) lizoszóma; (13) centriólumok v. sejtközpont. Sejtszervecske, azaz sejtorganellum vagy citoplazmatikus organellum a sejtek citoplazmájában található, körülhatárolt, meghatározott szerkezetű és működésű képződmények neve.
Új!!: Mozgásrendszer és Sejtszervecske · Többet látni »
Szájüreg
Az emberi ajkak A száj vagy szájüreg (cavum oris) a tápcsatorna felvevő része, amelyen keresztül az ezzel rendelkező élőlények az ivóvizet és az ételeket képesek magukhoz venni.
Új!!: Mozgásrendszer és Szájüreg · Többet látni »
Szénhidrát
A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.
Új!!: Mozgásrendszer és Szénhidrát · Többet látni »
Szövet (biológia)
A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.
Új!!: Mozgásrendszer és Szövet (biológia) · Többet látni »
Tejsav
A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet.
