Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Alekszandr Porfirjevics Borogyin, Aram Hacsaturján, Arbat, Augusztus 20., Balett, Basszus, Fjodor Ivanovics Saljapin, Gaetano Donizetti, Gioachino Rossini, Giuseppe Verdi, I. Napóleon francia császár, II. Katalin orosz cárnő, Jules Massenet, Klasszicizmus, Koloratúrszoprán, Magyarország, Maja Mihajlovna Pliszeckaja, Marius Petipa, Mezzoszoprán, Mihail Vlagyimirovics Misusztyin, Modeszt Petrovics Muszorgszkij, Moszkva, Nyeglinnaja, Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, Október 28., Operaházak listája, Orosz nyelv, Oroszország, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Sergey Rachmaninov, Szamara, Szentpétervár, Szergej Szergejevics Prokofjev, Tenor, Valerij Abiszalovics Gergijev, Vincenzo Bellini, Wolfgang Amadeus Mozart, 1776, 1856, 2011.
Alekszandr Porfirjevics Borogyin
Alekszandr Porfirjevics Borogyin (Szentpétervár, 1833. november 12. – Szentpétervár, 1887. február 27.), orosz zeneszerző, zenész, kémikus, orvos, tanár, az orosz ötök tagja.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Alekszandr Porfirjevics Borogyin · Többet látni »
Aram Hacsaturján
Aram Hacsaturján, (Aram Iljics Hacsaturján), (Tbiliszi, 1903. június 6. – Moszkva, 1978. május 1.), örmény származású szovjet zeneszerző, a 20. századi komolyzene egyik kiemelkedő, ünnepelt alakja.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Aram Hacsaturján · Többet látni »
Arbat
Az Arbat utca vagy Régi Arbat (oroszul: Старый Арбат) Moszkva egyik leghíresebb utcája, mely az Arbatszkaja tértől a Szmolenszkaja térig húzódik, mintegy 1,25 kilométer hosszan.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Arbat · Többet látni »
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Augusztus 20. · Többet látni »
Balett
Edgar Degas: Balett-táncosok A balett (az olasz ballettóból, ami a ballo.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Balett · Többet látni »
Basszus
A basszus a legmélyebb férfihang.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Basszus · Többet látni »
Fjodor Ivanovics Saljapin
Kusztogyijev festményén (1921) Fjodor Ivanovics Saljapin (oroszul: Фёдор Иванович Шаляпин), (Kazany, 1873. február 13. – Párizs, 1938. április 12.) orosz operaénekes, basszista, a zenetörténet óriási kisugárzású, meghatározó alakja, az első világsztárok egyike.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Fjodor Ivanovics Saljapin · Többet látni »
Gaetano Donizetti
Gaetano Donizetti (Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.) olasz zeneszerző.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Gaetano Donizetti · Többet látni »
Gioachino Rossini
Gioachino Antonio Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Gioachino Rossini · Többet látni »
Giuseppe Verdi
Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) 19. századi olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Giuseppe Verdi · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
II. Katalin orosz cárnő
II.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és II. Katalin orosz cárnő · Többet látni »
Jules Massenet
Jules (Émile Frédéric) Massenet (Montaud, 1842. május 12. – Párizs, 1912. augusztus 13.) francia zeneszerző.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Jules Massenet · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Klasszicizmus · Többet látni »
Koloratúrszoprán
A koloratúrszoprán a legmagasabb fekvésű énekhang; a szoprán énekhang egyik altípusa.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Koloratúrszoprán · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Magyarország · Többet látni »
Maja Mihajlovna Pliszeckaja
Maja Mihajlovna Pliszeckaja (Майя Михайловна Плисецкая) (Moszkva, 1925. november 20. – München, Németország, 2015. május 2.) orosz balerina, minden idők egyik leghíresebb táncosnője.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Maja Mihajlovna Pliszeckaja · Többet látni »
Marius Petipa
Victor Marius Aphonse Petipa (Marseille, 1818. március 11. – Hurzuf, Krím, 1910. július 14.) francia koreográfus.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Marius Petipa · Többet látni »
Mezzoszoprán
A mezzoszoprán (a zenei zsargonban gyakran csak mezzo; ejtsd: meddzoszoprán, meddzo; az ol. mezzo soprano.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Mezzoszoprán · Többet látni »
Mihail Vlagyimirovics Misusztyin
Mihail Vlagyimirovics Misusztyin (cirill betűkkel Михаил Владимирович Мишустин) orosz politikus és közgazdász, 2020.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Mihail Vlagyimirovics Misusztyin · Többet látni »
Modeszt Petrovics Muszorgszkij
Modeszt Petrovics Muszorgszkij (oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karevo, 1839. március 21. – Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Modeszt Petrovics Muszorgszkij · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Moszkva · Többet látni »
Nyeglinnaja
A Nyeglinnaja (Негли́нная) vagy további elterjedt elnevezései Nyeglinka, N(y)eglinna, Neglimna vagy Neglinka stb.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Nyeglinnaja · Többet látni »
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (oroszul: Николай Андреевич Римский-Корсаков) (Tyihvin, 1844. március 18. – Ljubenszk, 1908. június 21.) orosz zeneszerző, az orosz ötök tagja.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov · Többet látni »
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Október 28. · Többet látni »
Operaházak listája
Az operaház operák és más dalművek előadására épített, akusztikailag e feladathoz alkalmazott épület.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Operaházak listája · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Oroszország · Többet látni »
Pjotr Iljics Csajkovszkij
Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. – Szentpétervár, 1893. november 6.) orosz romantikus zeneszerző, az egyetemes zenetörténet egyik legkiemelkedőbb, egyik legismertebb és egyik legközkedveltebb alakja.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Pjotr Iljics Csajkovszkij · Többet látni »
Sergey Rachmaninov
Sergey Rachmaninov vagy Szergej Rahmanyinov (az angolos formát az emigrációban kezdte használni), oroszul: Сергей Васильевич Рахманинов (Szemjonovo, Novgorodi terület, 1873. április 1. – Los Angeles, Kalifornia, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Sergey Rachmaninov · Többet látni »
Szamara
Szamara (oroszul: Самара) Oroszország hatodik legnépesebb városa.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Szamara · Többet látni »
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Szentpétervár · Többet látni »
Szergej Szergejevics Prokofjev
Szergej Szergejevics Prokofjev (Szoncivka, 1891. április 23. – Moszkva, 1953. március 5.) orosz származású szovjet zeneszerző és zongoraművész, a 20.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Szergej Szergejevics Prokofjev · Többet látni »
Tenor
A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Tenor · Többet látni »
Valerij Abiszalovics Gergijev
Valerij Abiszalovics Gergijev (oroszul Валерий Абисалович Гергиев, Moszkva, 1953. május 2. –) oszét származású orosz karmester.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Valerij Abiszalovics Gergijev · Többet látni »
Vincenzo Bellini
Vincenzo Salvatore Carmelo Francesco Bellini (Catania, 1801. november 3. – Puteaux, 1835. szeptember 23.) olasz zeneszerző.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Vincenzo Bellini · Többet látni »
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »
1776
Nincs leírás.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és 1776 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és 1856 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Moszkvai Nagyszínház és 2011 · Többet látni »
